A gazdasági lassulás sem fogja enyhíteni a munkaerőhiányt. A megugró infláció és hiteltörlesztések egyre többeket vehetnek rá a munkahelyváltásra. A munkaerő felvétele, de még inkább megtartása már hosszabb ideje nem megoldható csak a magasabb fizetéssel, a szakértők tapasztalata szerint. Egyre nagyobb szerepe van a jobb munkakörülményeknek és a rugalmasságnak.
Hiába ajánl egy gyártó vállalat az átlagosnál magasabb fizetést, emellett számos juttatást, egyre nehezebb betanított munkásokat vagy szakembereket találni. Ugyan több éve látható ez a trend, de a megugró infláció, az emelkedő kamatok miatt még nehezebb a helyzet. A pénzügyi nehézségeknek többféle hatása is van.
„Az alacsony pénzügyi tudatosság miatt a magas kamatkörnyezetben egyre többen kerülnek gondba a nem fizetett hitelek, a jelentősen megugró közüzemi számlák vagy a nem fizetett büntetések, telefonszámlák emelkedő kamatai miatt” – emelte ki Csikós-Nagy Katalin, a HR-Evolution Kft. ügyvezetője. Ilyen helyzetben sokan a nem bejelentett állásokat keresik, hogy ne tudják levonni a fizetésükből a tartozásukat.
Versenyző beruházások
Nagyok azonban az országon belüli különbségek: különösen ott feszítő a munkaerőhiány, ahol jelentős beruházások indultak. Debrecenben a 2025-ben induló, 8 ezer fős CATL akkumulátorgyár mellett az ezerfős BMW gyár már megkezdte a toborzást. A gödi, komáromi és dunaújvárosi akkumulátorgyárak is jelentős kihívást jelentenek a helyi munkaerőpiacokon. Nem ilyen látványos ugyan, de a fővárosi agglomerációban, különösen az M0-s autóút térségében is nagyon sok jelentős, cégenként több száz fős bővülést igénylő fejlesztés van folyamatban.
Különösen a termelő vállalatok nem készültek fel eléggé az egyre súlyosabb munkaerőpiaci helyzetre. „Sokan bíznak abban, hogy a küszöbön álló gazdasági megtorpanás, recesszió csökkenteni fogja a munkaerőpiaci nyomást, de ez hiú ábránd. Évente közel 30 ezerrel többen mennek nyugdíjba, mint amennyien munkába állnak a fiatalok közül, nem fog csökkenni a munkaerőpiaci nyomás” – figyelmeztetett Csikós-Nagy Katalin fluktuációkezelési szakértő.
A szolgáltató szektor kiszolgáltatottabb
Amíg a termelésben nem érdemes a munkaerőpiaci helyzet javulásában bízni, de a szolgáltatások, a kereskedelem esetében árnyaltabb a helyzet. A kata kivezetése miatt lehetséges, hogy többek számára vonzó lesz bejelentett állást vállalni. Az energiaárak növekedése a fűtési szezonban több szolgáltatás iránti igényt csökkenthet – zárva maradhatnak uszodák, fitnesztermek, de akár szállodák is –, ezért innen munkaerő szabadulhat fel más szektorok számára.
Ebben a helyzetben a vállalatoknak egyre többet kell megtenni a megfelelő munkaerő megtalálásáért. Ami néhány éve elképzelhetetlen volt, ma már mindennapos: a hirdetésekben ott szerepelnek a fizetések. Sőt, egyre több cég pontosan megjelöli az adott pozícióban kifizetett nettó átlagbéreket is. Sokan így szembesülhetnek vele, hogy ma már 500 ezer forintos bruttó bér felett is lehet keresni gyári munkásként. Mégis, ma a vezető állásportálon 28 ezer hirdetés van, míg a koronavírus előtt alig 11 ezer volt 2020-ban, ami jól szemlélteti a nehézségeket.
A fizetésen túl zajlik a verseny
A fizetésnek lehet szerepe a toborzásban, de a munkaerő hosszú távú megtartásához ez önmagában biztosan kevés. A munkavállalók számára elvárás lett a home office, aki ezt nem biztosítja, jelentős versenyhátrányba kerül. Azok a cégek is egyre nagyobb gondban vannak, akik inkább szavakban veszik komolyan az employer branding programjaikat, és a gyakorlatban kevésbé.
A rugalmasság egyre jellemzőbb elvárás a munkavállalók részéről. A koronavírus-helyzet miatt sokaknak kellett a gyermekeik felügyeletét és a munkát egyszerre megoldani, vagy éppen ápolni, segíteni megbetegedett hozzátartozókat. Amikor a munkaadó partner az ilyen helyzetek kezelésében, az sokkal fontosabb lehet a lojalitás emelésében, mint a fizetés mértéke.
Csökkenő lojalitás
A gyakorlatban azonban azt látják a HR-szakemberek, hogy a kutatások szerint inkább csökken a munkavállalók elkötelezettsége és a jóllét érzete is. Ez a kettő pedig szoros kapcsolatban áll egymással, amit még mindig kevés vállalatnál ismernek fel eléggé.
Érthető módon leköti a cégeket az akár többszöri, évközi béremelés, ami néhány éve még szinte elképzelhetetlen volt. A gazdálkodási kihívások mellett azonban a vezetői és munkahelyi kultúrára is fontos lenne figyelmet fordítani, hiszen ezek nélkül nem lehet sikeres a munkaerő megtartása.
Csikós-Nagy Katalin arra figyelmeztet, hogy a koronavírus-járvány alatt sokan kivártak a munkahelyváltással, átmenetileg csökkent a fluktuáció. A gazdasági nehézségek, a megugró áremelkedés viszont pont ellenkezőleg hat, egyre többen érzik úgy, hogy már csak az anyagi kihívásaik miatt is érdemes most váltani, amit csak felerősíthet, ha a munkavállalók nem érzik úgy, hogy partnerként tekintene rájuk a munkaadójuk.
A fluktuáció megugrását ugyan kezelheti, ha recesszió következik be, és csökken a munkaerőigény, a vállalatoknak azonban ilyen helyzetben kétszer is érdemes meggondolni, kit és mikor érdemes elengedni. Sokan a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint év végén legalább 50 ezer főre tehető külföldi munkavállaló leépítésében látják a lehetőséget. Őket is nehéz lesz azonban ismét Magyarországra csábítani később, mivel az összes többi európai országban is jellemző munkaerőhiány miatt jelentős a verseny értük.
Érdemes a munkavállalóknak egyre több tanácsadással, támogatással segíteni a munkavállalóikat. A munkahelyi mellett a magánéleti kihívásokat is meg kell próbálni segíteni, aminek része lehet a pénzügyi tanácsadás, a magánéleti segítségnyújtás, de a vezetőkkel kapcsolatos konfliktusok kezelése is.