A magyar gazdaság helyzete részben a globális konjunktúrának is köszönhetően stabil: kedvezőek a makrogazdasági mutatók, a BUX-index pedig három éve folyamatosan nő. A HG Média csoport Fókuszban rendezvénysorozatának Gazdasági évnyitó című konferenciáján a pozitívumok mellett szintén szó esett az ország versenyképességi problémáiról, a szakemberhiányról. Elhangzott az is: a jelenlegi kedvező helyzetet a további előrelépésre, legfőképpen a munkaerő megfelelő szintű képzésére kellene kihasználni.

 

Kedvező makrogazdasági mutatók

 

Stabilan növekszik a magyar gazdaság, ennek megfelelően az idei évre a kormányzat 4,3 százalékos GDP-növekedést tervez – mondta a konferenciát megnyitó beszédében Lepsényi István, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) gazdaságfejlesztésért és -szabályozásért felelős államtitkára. Az idei évre tervezett további makrogazdasági adatok kapcsán kiemelte: az államháztartási hiány vonatkozásában 2,4 százalékos értéket céloz meg a kormány, míg az infláció terén 2,7 százalékos értékkel számol.

Elmondta: a végleges adatok még nem ismertek, de kijelenthető, hogy a tavalyi év egészére vonatkozóan a GDP várhatóan mintegy 4 százalék körül alakul, az államháztartás hiánya pedig 2 százalék körüli lesz. Emellett az államadósság folyamatosan csökken, illetve a munkanélküliség mértéke is csupán 3,8 százalék. „Ez azt jelenti, hogy minden tavalyi makrogazdasági mutató megfelelőnek tekinthető, ami megmutatkozik az ország felminősítéseiben, az államkötvények értékében és árában” – tette hozzá. A szakemberhiánnyal kapcsolatban kiemelte: nemzetközi összehasonlításban Magyarországgal kapcsolatban említik meg legtöbbször a továbbfejlődés legfőbb akadályaként a munkaerő rendelkezésre állását.

 

Lenne valamekkora növekedés EU-források nélkül is

 

Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség államtitkára, miniszterhelyettes kiemelte: ma már lenne növekedés akkor is, ha nem lennének uniós transzferek, bár a növekedés mértéke így természetesen kérdéses lenne. „Kialakult egy olyan beruházási potenciál az országban, amely már nem függ az uniós forrásoktól: 2010-ben a beruházásoknak még 98 százalékát fedezték uniós források, mostanra ez a ráta 50 százalékra csökkent” – tette hozzá. Mindamellett kiemelte: a cél az lenne, hogy a magyar gazdaság külső források nélkül is képes legyen 3 százalékos gazdasági növekedésre.

 

A munkaerőképzésre kell fókuszálni

 

Dale A. Martin, a Német-Magyar Iparkamara (DUIHK) elnöke, a Siemens Zrt. elnök-vezérigazgatója szintén jónak értékelte a magyar gazdaság helyzetét. Egyben felhívta arra a figyelmet, hogy ilyenkor azon is kell gondolkodni, hogyan lehet a dolgokat még jobbá tenni. Ebből a szempontból szerinte a munkaerő képzésének kiemelt szerepet kell kapnia. Kedvező tényezőként említette a külföldi működőtőke-beáramlással kapcsolatban, hogy a Magyarországon jelenleg beruházást tervező külföldi cégek listáján sok olyan vállalat is szerepel, amely már régóta jelen van az országban. „Magas az új invesztíciók aránya, mert a magyar munkaerő jól teljesít” – tette hozzá.

 

Versenyképességi gondok

 

Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke, a MGYOSZ alelnöke kiemelte: az egész világban jelenleg jelentős a gazdasági növekedés mértéke, az EU-ban például 17 éve nem volt olyan optimista a cégek várakozása az EU-ban, mint most. „Ez a nemzetközi gazdasági környezet a magyar gazdaságra is kedvezően hat” – mondta. Hozzátette azonban azt is, hogy a versenyképesség tekintetében az ország nagyon rosszul áll, ugyanis az állam túl sok területen avatkozik be, az oktatás terén jelentős lemaradás tapasztalható, illetve a stabil jogi környezet is hiányzik.

 

A Waberer’s tavalyi tőzsdére lépése jó példa lehet

 

Végh Richárd, a Budapesti Értéktőzsde Zrt. elnök-vezérigazgatója kiemelte: a BUX-index három éve folyamatosan emelkedik, ami annak köszönhető, hogy egy kedvező makrogazdasági környezet érvényesül. Az élénk tőzsdepiacot amiatt is fontos tényezőként említette, hogy a hazai cégek ne csak a banki hitelektől függjenek a finanszírozás terén. Szerinte a Waberer’s tavalyi sikeres tőzsdei bevezetése jó ösztöntő példa lehet arra, hogy további hazai cégek fontolják meg a tőzsdére lépést.

 

A Spar idén 23 milliárdot fektet be Magyarországon

 

A Magyarországon jelen lévő multinacionális cégek magyarországi kilátásairól szóló panelbeszélgetésen Heiszler Gabriella, a SPAR Magyarország Kereskedelmi Kft. ügyvezető igazgatója elmondta: cégük 2018-ban is folytatja a beruházásokat új áruházak építésével – és ezzel együtt új munkahelyek teremtésével – valamint a meglévő áruházak felújításával. Az idei beruházási keret meghaladja a 23 milliárd forintot, amelyet az osztrák családi tulajdonban lévő vállalat Magyarországon fektet be. Ennek keretében közel 20 áruház megújítása és több új áruház átadása valósulhat meg.

 

Évente 400-450 magyar cég kerül külföldi tulajdonosokhoz

 

A magyar cégek külföldi tulajdonosokhoz kerüléséről szólva Tóth Tamás, az OPTEN Informatikai Kft. ügyvezetője rámutatott arra: évente kb. 400-450 olyan cég kerül külföldi tulajdonosokhoz, akiknek korábban kizárólag magyar tulajdonosai voltak, és árbevételük meghaladta az 100 millió forintot. A cégek nagyjából egynegyedének ezek után nő az árbevétele és a nyeresége is, de természetesen sok cég megszűnt közülük, vagy beolvasztották azokat.

 

MVM: biztosítani tudjuk a rezsicsökkentés fenntarthatóságát

 

Dr. Bentzik Réka, az MVM Zrt. kommunikációs, külügyi és kormányzati kapcsolatok igazgatója elmondta: „az MVM Csoport fontos célja, hogy megőrizze vezető szerepét a hazai energetika értékláncában. A társaságcsoport stabil hátterével biztosítani tudja a rezsicsökkentés fenntarthatóságát, jövedelemtermelő-képességével pedig kulcsfontosságú szerepet tud vállalni a nemzet- és energiastratégia célok megvalósításában”. Hozzátette: az MVM minden eddiginél nagyobb hangsúlyt fektet a megújuló energiaforrásokon alapuló termelés bővítésére, az innováció, illetve a kutatás-fejlesztés támogatására, valamint a hazai e-mobilitás fejlesztésére.