Szép új jövő kezdetén?

Olyan ismeretterjesztő videók terjednek az interneten, amelyek legelején a bitcoin nagy, piros csíkkal van áthúzva. „A bitcoin, a kriptodeviza nem egyenlő a blokklánccal. Felejtsd el
a bitcoint!” – mondják.

A bitcoin valamikor egyfajta azonnali, névtelen és a hatóságok által követhetetlen pénzküldő szolgáltatásként indult, de csak az első olyan működő szolgáltatás volt, amely a blokklánc-technológiát használta. Ma már számos cég, programozói csoport, vállalkozó azt ígéri, hogy egyes iparágakat, a gazdaság fontos területeit forradalmasítani fogja e technika segítségével, akár a kriptodevizáktól függetlenül is.

 

A blokklánc (vagy inkább az elosztott főkönyv, DLT) egy olyan nyilvántartási rendszer, amelynél az adatokat sok számítógépen egyszerre vezetik, megbonthatatlan időrendben. Ennek átírása, megváltoztatása utólag a nyilvántartások nagy száma miatt túl költséges, túl bonyolult vagy túl drága lenne, egyes esetekben gyakorlatilag lehetetlen. Olyan, mintha a bankszámlánkat vagy születési dokumentumainkat 1000 helyen külön-külön is vezetnék, így mindnek átírása, hamisítása nagyjából egyszerre képtelenség. Vagy ha ezer tanúnk lenne rá egyszerre, hogy egy megállapodást megkötöttünk.

 

Ráadásul a digitális, számítógépes eljárások miatt az egész nagyon gyors, több működő blokklánc már 1-2 másodperc alatt tudja átvezetni a változtatásokat a nyilvántartásban. Képzeljünk el egy másodpercek alatt lezajló földhivatali bejegyzést, gépkocsi-átírást vagy szerződéskötést. Bár ma már sok számítógépes rendszer egész fürge, más esetekben az álmok birodalmába tartozik egy ilyen sebesség. „Rendeltem valamit az Amazontól, két nap alatt ideért, a pénz viszont három napig utazott kifelé a bankból” – panaszolta valaki egy konferencián.

 

Terem a kriptodeviza

 

Van, ahol a blokklánc alkalmazásától elsősorban az internetes üzletek olcsóbbodását várják. Ilyen lehet az Ethbay, amely nem is tagadja, hogy az eBay-t másolja, de sokkal alacsonyabb (egyszázalékos) jutalékot kér majd, listázási díj nélkül. Névtelenül is működik majd, etherrel lehet fizetni, a bitcoin után második legnagyobb kapitalizációjú kriptovalutával. Ráadásul egy ultra biztonságos letéti rendszert is ígérnek, amely a vevőt és eladót is megvédi a visszaélésektől. Éles indulása azonban csak az év végén várható.

 

Egy másik, már két éve működő, egymillió felhasználóval rendelkező rendszer a „Steemit”, egy blogoló és közösségi oldal, saját, steem nevű kriptodevizájával. Azon alapszik, hogy a Facebook, a Google és más nagy internetes médiaoldalakon a felhasználók állítják elő a tartalmat (tesznek fel videókat, képeket, írnak hozzászólásokat), a cégóriások pedig a mellé tett hirdetésekből és a személyes adatok értékesítéséből jól meggazdagodtak. A Steemit és testvérei, mint például a Youtube-klón Dtube viszont jutalmazzák a felhasználókat a szövegek, videók közzétételéért, sőt kommentálásáért vagy „lájkolásáért” is adnak valamit. Mindezért a főleg a steem kriptodevizával fizetnek. A dolog szépséghibája, hogy nem elsősorban a tartalom minősége számít a kifizetéseknél, hanem a felhasználók reputációja is, ami viszont nagyban függ az általuk megvásárolt, majd lekötött kriptopénz összegétől. Így a nagy halak egyre nagyobbak lesznek, a „bálnák” több millió dolláros vagyonokon ülnek. Az egésznek pedig erős pilótajáték íze van, hiszen minél több a felhasználó, annál többet ér az említett kriptodeviza.

 

Rövidre zárva

 

„Halál a közvetítőkre” – mondja sok blokkláncvállalkozás, és ezek kiiktatásával szeretne betörni valamely piacra. Olyan példákat idéznek, mint a biztosítók, ahol egy egész évi befizetést is elvihet az ügynök díja, vagy a marketing- és reklámcégeket, amelyek elkérhetik az árbevétel 30-40 százalékát is. A könyvkiadásban, még elektronikus formában is, a kiadók nyúlnak le sokat meg a kereskedők. Az ilyen ágazatokban gőzerővel dolgoznak olyan módszeren, amely közvetítők nélkül köti össze a felhasználót valamely szolgáltatóval, hogy sokkal olcsóbb és versenyképesebb legyen.

 

Más fejlesztések az egészségügyet alakítanák át, vagy az internetes szerencsejáték-ipart, az élelmiszer-biztonságot, az ingatlannyilvántartást, ingatlanközvetítést, a választási informatikát. Az egyik kriptodeviza, az IOTA körüli technológiát a Dolgok Internetjére (IOT) tervezték, például az önvezető autók elterjedésére készítik fel, és olyan óriáscégek támogatják, mint a Volkswagen, a Microsoft, a Cisco, a Samsung.

 

Fejlesztés ezrével

 

A projekteken sok magyar programozó dolgozik, és több tucat magyar vállalkozás is működhet a blokklánc körül. Az Etheal nevű cég Doklist néven évek óta működő orvosadatbázist tart fenn, most pedig a blokklánc segítségével a nemzetközi egészségügyi turizmust szeretnék forradalmasítani. Az Inlock kriptodeviza-fedezetű hitelekkel szándékozik megoldani tulajdonosai rövidebb távú likviditási problémáit. Van olyan magyar programozó cég, ahol komplett kriptodevizák megalkotását is vállalják (Dynamic Labs), egy másik „decentralizált portfóliókezelést” ígér (Galaxis Network). Megint másutt az ICO-k (kriptodevizával történő forrásbevonás, „érmekibocsátás”) mélyreható elemzését végzik.

 

A világban ezerféle fejlesztés folyik, szó szerint, vagy inkább több ezer. A múlt év végi kriptodeviza-őrületnek köszönhetően van rá pénzük a vállalkozóknak, programozóknak, és még várhatóan évekig lesz is. Így nagyon valószínű, hogy bár most még kevés van belőlük, egy-két év múlva tömegével jönnek a piacra a blokkláncalapú kész szolgáltatások. Hogy aztán melyik lesz életképes, hoz nyereséget alapítóinak és „felhasználói élményt” vagy fogyasztói értéket az ügyfeleknek, és melyik fuccsol be gyorsan, azt nem tudni. Ahogy a 18-19 évvel ezelőtti internetes vállalkozások nagy része is eltűnt a süllyesztőben. De a többi mindennapjaink részévé vált.

 

92 százalék tönkremegy

 

A blokklánc-alkalmazások 92 százaléka már eddig is befuccsolt, és átlagosan csak mintegy 15 hónapig élnek túl – írták május végén a CAICT kínai informatikai kutatóintézetre hivatkozva. Xi Jinping kínai elnök viszont ezzel majdnem egy időben azt mondta egy konferencián, hogy előremutató, gazdasági áttöréssel kecsegtető technológiáról van szó. Sőt, néhány héttel korábban kínai felsőbb utasítás érkezett a tartományi kormányzatokhoz a blokkláncalapú fejlesztések megindítására egyes iparágakban. Ez is jelzi, mennyire megosztottak a vélemények az új technikával kapcsolatban.

Hirdetés átugrása →