Az éves szinten 1-2 milliárd forintos árbevételű, közepes agrárvállalkozások szinte mind érdeklődnek a precíziós mezőgazdaság lehetőségei iránt, és rendszerint már használják is ezeket az eszközöket – mondta el a K&K-nak Raskó György agrárközgazdász. Másképp megfogalmazva, a legalább kétezer hektáron gazdálkodó szereplőknek már megéri ezzel foglalkozni, ebbe beruházni, mert a fejlesztéseik megtérülnek. Ebbe a körbe Magyarországon nagyjából 500 vállalkozás tartozik.

 

Minden térképre kerül

Raskó György, aki a Lajoskomáromi Győzelem Kft. tulajdonosaként és vezetőjeként maga is használ precíziós berendezéseket, a K&K-nak elmondta: az ilyen technológiáknak számos előnyük van a hagyományos gazdálkodáshoz képest. A vetéskor és az aratáskor a rendszer egyaránt négyzetméterre pontos térképet rajzol az adott területről. A vetés és aratás során a gépekben képződő adatokat összevetik a műholdképekkel, így jön létre az a térkép, amely a talaj-tápanyagutánpótlás további mikéntjét eldönti. Ezen az adathalmazon szerepel az, hogy hol volt jó a termés, és hol volt gyengébb, a teljes terület minden sarka felkerül a térképre a terméseredményekkel együtt. Ezzel meghatározhatók a terület „gyenge pontjai”, a kapott adatok révén pedig a műtrágyát célzottan lehet kijuttatni, vagyis ahol a talaj ezt jobban igényli, oda több kerül. A műtrágya kijuttatásánál a gépkezelő nem avatkozik, nem is avatkozhat közbe, az eltérő adagolást automatika irányítja.

Az előzetes beállítást természetesen a szakemberek végzik – igaz, ezt is a számítógép segítségével, a kapott adatok alapján. A műtrágya-kibocsátást végül is annak alapján határozzák meg hogy milyen termést akarnak, milyen növényi kultúra lesz az adott területen, és milyen a talaj minősége.

Persze a rendszer összetett, hiszen a GPS csak nagyjából ötméteres pontosságot tud, ám ennél pontosabb szisztémák is rendelkezésre állnak – megfelelő pénzekért. A beruházás nem olcsó. A leírtaknak megfelelő precíziós rendszerek meghaladják a 100 millió forintot, ebben a traktor, a vetőgép és a helymeghatározó van benne. Egy-egy mindegyikből, természetesen, hiszen az erre a célra alkalmas traktorok ára 40-50 millió forint körül van, a régi traktorok pedig alkalmatlanok arra, hogy precíziós feladatokra készítsék fel őket. Igaz, ezért cserébe ezek a gépek meglehetősen nagy teljesítményt nyújtanak, hiszen napi 80 hektár vetése megoldható velük.

 

Gyors eredményt ígér

Összességében az informatikai fejlesztéssel együtt egy kétmilliárd forint árbevételű hazai agrárvállalkozásnak nagyjából 400 millió forintjába kerül, hogy áttérjen a precíziós gazdálkodásra. Persze nem mindenki gazdálkodik ekkora területen. A kisebb szereplők, a 100-300 hektáron gazdálkodó termelők is felismerték azonban a precíziós gazdálkodás előnyeit, számukra viszont elérhetetlen lenne egy ilyen nagy beruházás. Ezek a vállalkozások rendszerint integrációkon keresztül kapnak precíziós szolgáltatást, vagy esetleg bérelhetik a modern és drága berendezéseket.

A nagyobbak és az egyre inkább felzárkózó közepes vállalkozások után a kisebbek is keresik a lehetőségét annak, hogyan lehetne saját munkafolyamataikat modernebb, precízebb berendezésekkel végezni. A fejlődés ezen a téren ugyanis gyors eredményeket ígér: az ilyen eszközök használatával 10-15 százalékos hozamnövekedés szinte garantálható a hagyományos termelési módozatokhoz képest. De ennél nagyobb hozamnövekedés is elképzelhető, hiszen a vetés pontossága és az indokolt műtrágya-kihelyezés ezt lehetővé teszi. Már önmagában emiatt megérné belevágni egy-egy ilyen fejlesztésbe, ám a hozamnövekedésnél többről is szó van. „Nem csupán az az előnye a precíziós gazdálkodásra való áttérésnek, hogy több termést takaríthatunk be, hanem az, hogy lényegesen mérsékelhetők a költségek – magyarázza Raskó György. – Azáltal, hogy a műtrágyát nem szórjuk szét, hanem pontos terv szerint adagoljuk oda, ahol arra szükség van, komoly megtakarítást tudunk elérni, és a termelés környezetterhelését is csökkentjük.”

 

Megéri fejleszteni

A precíziós vetés az összes rendelkezésre álló négyzetmétert hatékonyan használja ki. Már az is 10 százalékos megtakarítást jelent, hogy nincs „rávetés”, vagyis nem kerül két vagy több vetőmag egy helyre. Ennyivel kevesebb vetőmagra van ugyanis szükség. Ez pénzben kifejezve hektáronként 3 ezer forintos megtakarítást eredményez a gazdának, a műtrágya ennél is nagyobb tétel, 5 ezer forint mínusz hektáronként. „Összességében a költségek csökkenése és a hozam növekedése jelentősen javítja egy-egy agrárvállalkozás hatékonyságát. Egy hektárra vetítve a pozíciójavulás elérheti az 50-80 ezer forintot” – állítja Raskó György.

Ezekért az előnyökért már megéri beruházni. A példaként említett 2 ezer hektáros agrárcégnél így a pozíciójavulás 100-160 millió forint lehet évente. A feltételezett 400 millió forintos fejlesztési beruházás tehát még bankhitelt számításba véve is 5 éven belül megtérülhet.