Egy sikeres kkv víziója mögött meghatározó tényező az (alapító) tulajdonos személyes jövőképe

Stephen R. Covey legnépszerűbb könyvében, A kiemelkedően sikeres emberek 7 szokásában az egyik szokás szerint gondolatban minden tevékenységünkhöz és lényegében az életünkhöz is a vágyott végkifejlet felől közelítsünk. Ez a megállapítás nemcsak az emberekre, de a vállalkozásokra is igaz. Azok az aktívan közreműködő tulajdonosok, akik tudatosan építkeznek, szem előtt tartva a személyes víziójukat, küldetésüket és értékeiket, sikeresebb és időtállóbb céget építenek, mint akik ad-hoc jelleggel vezetik a vállalkozásukat – véli Martin Hajdu György szervezet- és vezetőfejlesztő szakember, a II. Tulajdonosi Jövőkép konferencia egyik előadója.

Miért fontos a tudatosság, személyes vízió, küldetés a cégépítésben?

A tudatos cégépítést egy olyan hajóhoz hasonlítom, amelyet saját esthajnalcsillaga segíti a navigálásban. Megvannak az alapok, hogy merre tart, mi hajtja és milyen értékek mentén, ugyanis ez a jövőkép szolgál majd igazodási pontként. Házat sem úgy építünk, hogy majd csak lesz valahogy, hanem van egy előzetes víziónk, hogy mit és miért szeretnénk megvalósítani.  Ma már természetes, hogy a cégek megfogalmazzák a víziójukat, missziójukat és a működésüket vezérlő értékeket. Amit a nagy nyilvános vállalatok világa elfed, hogy olyan – rendszerint kkv – cégek esetében, amelyekben a tulajdonosnak meghatározó személyes hozzájárulása van, ezek az elemek nem lehetnek függetlenek az ő személyes víziójától, ugyanis elkötelezettsége csak úgy tartható fenn, ha megtalálja számításait a cég működésében, arra lényegében személyes aspirációinak kiterjesztéseként gondol. Azt tapasztalom, hogy a fejekben még ma is sokszor szétválik az emberi és az üzleti.

Egyedül talán nem is olyan könnyű cégtulajdonosként meghatározni a személyes víziómat és miértemet.

Szerintem a legtöbb vállalkozóban ez megvan, legfeljebb nem tudatosította, és legfőképpen nem fogalmazta meg írásban. Hatalmas energiát ad, amikor valaki összekapcsolja a mindennapi erőfeszítéseit a belső vezérlő tényezőivel. Amennyiben van személyes jövőképem, meg tudom alkotni a tulajdonosi jövőképemet is, azaz hogy egy adott időhorizonton hol és milyen szerepben szeretném látni magamat a cégben, illetve milyen szerepet szánok a cégnek az én életemben. Ez a jövőkép aztán kijelöli a céges vízió, misszió és értékek keretét, aminek alapján kialakítható a stratégia.

Milyen gyakran érdemes a tulajdonosoknak újragondolniuk a személyes és a tulajdonosi jövőképüket?

Azt gondolom, a sikeresség és az elégedettség lényegi alkotóeleme, hogy cégtulajdonosként azt érezzem: abba az irányba haladok, ami személyesen kiteljesít, ami önazonos, és aminek értelme és értéke van számomra, amivel azonosulni tudok. Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy a jövőkép statikus, nem mondhatjuk, hogy valamit 20 éves korunkban megálmodtunk, és az életünk végéig biztosan afelé tartunk. Időnként érdemes felülvizsgálni a jövőképet, ahogy változik a környezet és mi is változunk. A tudatos ember érzékelni fogja azt a pontot, amikor frissítésre szorul, ilyenkor érdemes újragondolni és adott esetben újratervezni.  

A cégtulajdonosok miként tudják átadni a víziójukat, a szemléletüket, gondolkodásmódjukat a munkatársaknak?

A jóléti társadalmakban egyre fontosabbá válik az önmegvalósítás igénye, és ez igaz a munkahelyekre is. Akkor lesznek elkötelezett munkavállalók egy cégben, ha a saját útjukat járják, nem kényszerből, nem megfelelésből, nem elvárásokból működnek, hanem úgy tudnak kapcsolódni a céghez, hogy közben saját maguk igényeihez és adottságaikhoz is kapcsolódnak. Azt gondolom, hogy a vezetők legfontosabb feladata ma az, hogy ebben segítsék munkatársaikat, vagyis hogy azok minél jobban kapcsolódjanak saját személyes vízióikhoz, miértjeikhez és értékeikhez, és hogy mindez összhangba kerüljön a cég küldetésével, víziójával és értékeivel.

Hol és hogyan érdemes kommunikálniuk a cégeknek a jövőképüket?

Egyaránt fontos a belső és a külső branding. A belső azért, mert egy cég hosszú távú értékteremtő képességét a munkatársai fogják meghatározni, hogy mennyire felelősségteljesen, elkötelezetten végzik a dolgukat. A külső branding pedig azt mutatja meg, hogy az üzleti célokon túl a cég mivel akar hozzájárulni a világhoz, mivel tudja érzelmileg megszólítani az ügyfeleit, így megkülönböztetni magát a versenytársaktól.

Martin Hajdu György szervezet- és vezetőfejlesztő szakemberrel találkozhatnak az április 1-én megrendezésre kerülő Tulajdonosi Jövőkép konferencia egyik előadójaként.

Hirdetés átugrása →