Banki adatokat eddig is kikérhetett rólunk a magyar adóhatóság más államoktól és azok pénzintézeteitől, a 2016. január elsejével hatályba lépett szabályozással viszont az adatküldés automatikussá vált. Eddig 79 ország írta alá az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) kezdeményezését, és további 18 jelezte ez irányú szándékát. A legtöbb aláíró már az idei év elejétől beszámol a bankszámlák egyenlegéről, az osztalék-, kamat-, biztosítási, illetve a pénzügyi eszközök értékesítéséből származó jövedelmekről, valamint a megtakarításokról. Emellett az ügyfél név-, lakcím- és születési adatait, adószámát is továbbítják majd azon országok felé, amelyek szóba kerülhetnek adóügyi illetőség szempontjából. A felsorolt tőkejövedelmek után a Magyarországon élő személyeknek itthon kell adót fizetniük. „A külföldön lévő ingatlanok bérbeadásából vagy értékesítéséből származó jövedelem azonban speciális esetnek számít, az ilyen pénzek után abban az országban kell adózni, ahol az ingatlan található, tehát ezek a bevételek nem válnak itthon is adókötelessé. Viszont ha külföldi adóügyi illetőségű személynek Magyarországon keletkezik ilyen jövedelme, az után itthon kell adóznia” - mutatott rá Szabó Roland, a PwC adómenedzsere.

Az OECD sztenderd rendszere elsősorban a természetes személyeket érinti, külföldön lévő céges bankszámlák esetén is a mögöttük álló haszonhúzó magánszemélyeket keresik. Ez abban az esetben szükséges, ha a vállalat valójában nem gazdálkodik, hanem csak a magánszemély megtakarításait fekteti be. A 2016. január elseje előtt már meglévő céges számláknál 250 ezer dollár érték alatti pénzeszköz esetén nem kell adatot szolgáltatni, felette viszont igen.

Az adatküldés évente egyszer, az adóévet követő év szeptemberéig történik. Eszerint a 2016-os adatok 2017 szeptemberéig érkeznek meg az adóhatóságokhoz. Ez alól kivétel az európai országok között Ausztria és Svájc, az ott tárolt pénzekről csak 2017 elejétől, vagyis legkorábban 2018 szeptemberéig érkeznek majd adatok. A 2016. december 31-i számlaadatokat nézik majd, ha valaki év közben megszüntette, máshova vitte a számláját, akkor pedig a számlazáráskor érvényes adatokat küldik.

A szabályozás életbe lépése előtt nyitott számlák esetén a pénzintézet a korábban az ügyféltől kapott adatok alapján ellenőrzi, hogy melyik ország lehet érintett az adatcserében: megvizsgálják, hogy mely országokba megy rendszeres átutalás, és kétség esetén mindegyikbe megküldik az adatokat. Újonnan nyitott számlák esetén pedig megkérdezik az ügyfelet az adóügyi illetőségéről.

Az adatokat egyszerre több országnak is megküldhetik, nem kell azonban mindegyikben adózni: a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény alapján döntenek majd az adóügyi illetőségről, elsősorban az állampolgárság, az állandó lakóhely vagy a magánszemély létérdekeinek központja alapján. Ha valaki tévedésből nem abban az országban adózott, ahol illetősége van, a befizetett összeg részben vagy egészben visszaigényelhető.

„Nem bűn, ha az embernek külföldön bankszámlája van. Érdemes előre szólni az ottani pénzintézetnek, hogy ne vonja le automatikusan a forrásadót vagy a kamatadót, ehhez vinni kell a magyar adóhatóságtól illetőségigazolást. Ez fordítva is igaz: ha valaki nem itthon köteles adózni, elkerülheti a későbbi nézeteltéréseket és a hosszas ügyintézést, ha előre beszerzi a külföldi adóhatóságtól az illetőségigazolást, és bemutatja a magyarországi pénzintézetnél, vizsgálat esetén az adóhatóságnál” – hívta fel a figyelmet a szakember.

„A befektetések tényleges haszonhúzói számára fontos a múlt rendbetétele, valamint a jövőbeni adó megfizetése. Erre az éves adóbevallás során kerülhet sor, az összeget forintra átváltva kell közölni. Adóügyekben 5+1 év az elévülési idő, az adóhatóság kérésére a külföldi pénzintézet visszamenőlegesen is szolgáltathat adatokat, tehát érdemes az elmúlt 5-6 év adóbevallásait önellenőrzéssel helyesbíteni, így elkerülhető a mulasztási és a késedelmi bírság is” – tette hozzá Szabó Roland.

Az Európai Unió, megismételve az OECD előírásait, szintén kötelező érvényűvé tette a banki adatszolgáltatást a tagállamok számára. Az erről szóló uniós irányelv is 2016. január elsejétől hatályos.

SMSZ

A magyar állampolgároknak lehetőségük van Stabilitási Megtakarítási Számla segítségével adómentessé tenni a külföldön tartott pénzeket. Ilyen esetben állampapírokban kell elhelyezni a vagyont 5 évre. 2015 végéig 91 milliárd forintot hoztak haza a magyarok, becslések szerint a külföldi bankszámlákon lévő összeg elérheti a 2500-3000 milliárd forintot is.