10 százalékos hozam! Kell?

Bármilyen hihetetlen lakástakarék-pénztári befektetéssel ma is több mint 10 százalékos hozam érhető el éves szinten. Összeállításunkban bemutatjuk, kiknek érdemes belépniük erre a piacra, és mire kell leginkább figyelni a konstrukció kiválasztásánál.

Évi 10,75 százalék. Ennyit fizetne egy elméleti lakástakarék-pénztári megtakarítás, ha az ügyfél négy évre kötné, rendszeresen befizetgetne havonta húszezer forintot, majd a futamidő végén visszakapná az egészet a 30 százalékos állami támogatással megfejelve. Kamatokat eközben nem kapna, és költségek nem merülnének fel. A rendszer ugyanis úgy működik, hogy az állam minden befizetéshez hozzáad egy egyszeri 30 százalékos támogatást, amely alaposan megdobja a hozamot. A támogatás maximuma évi 72 ezer forint, így havi 20 ezres befizetéssel lehet maximálisan kihasználni.

A valóság majdnem ugyanez. Az EBKM, azaz egységes hozammutató maximuma az Aegon szerint 10,5, az Erste szerint 11,47, a Fundamentánál 10,92, az OTP-nél pedig 11,06 százalék éves szinten. A konstrukciókra általában jár ugyanis még némi csekély, a banki kamatokhoz hasonló kamat, de levonnak utánuk költségeket is. Egyes helyeken feltüntetik az állami támogatás nélküli hozamot is, amiből kiderül, hogy az állami segítség nélkül nem érné meg az egész, a költségek miatt a hozam kissé nulla alatt lenne.

 

Rövidebb, hosszabb

A négy, jelenleg a piacon levő szolgáltató között persze vannak különbségek kamatban és költségekben, és időnként akcióznak is, például elengedik a belépési költségeket vagy magasabb kamatot adnak az első évre. Ezek azonban nagy különbségeket nem okoznak, úgy tűnik, a verseny erős, a piac kiegyensúlyozott. (Az ajánlatok egyébként a Lakastakarekpenztarak.hu oldalon összevethetők.)

A szerződéseket meg lehet kötni hosszabb időre is, de csak a hozamokból kiindulva nem lenne érdemes. Az állami támogatás ugyanis – a már bent levő tőkére vetítve – arányosan évről évre kevesebb lesz. Az első évben még a tőke 30 százaléka, a másodikban már csak ennek nagyjából a fele. Alapvetően minél hosszabb a futamidő, annál alacsonyabb lesz az említett EBKM, azaz hozammutató. Ám több esetben mégis megéri hosszabb időre kötni.

Az egyik ilyen eset, ha attól tartunk, hogy ez a lehetőség megszűnik. Ami lehetséges, mert nagyon sok szerződés van már, az ingatlanpiac tavalyi felpörgése miatt 2015-ben számuk átlépte az egymilliót, mára becslések szerint akár másfél millió felett is lehet. Miután ez már évi százmilliárd forint feletti állami kiadást jelenthet, a költségvetésnek is egyre nagyobb terhet jelent. Emiatt várható, hogy esetleg megszűnik vagy módosulnak a feltételei.

Egy másik érv a hosszabb szerződések mellett, ha valamilyen konkrét határidőt jelentő tervünk van, például a gyerek hat év múlva megy egyetemre. A hosszú, tíz évre szóló szerződések esetén az említett hozammutató évi öt-hat százalék körüli szintre csökken. A jelenlegi minikamatok világában ez is nagyon kedvezőnek tűnik, azt azonban ne felejtsük el, hogy tíz év alatt sok minden történhet – akár még az is, hogy a kamatok újra emelkednek, azt infláció megugrik. Vannak már ennek jelei, elsősorban a hazai bérek meglódulása utal rá.

 

Több év, több pénz

A szerződés azonban nem csak megtakarítást jelent, a futamidő lejártával hitelt is nyújtanak hozzá, ha kérjük. Ilyenkor a lakástakarékban levő pénz önrészként működik, és lehet, hogy éppen magasabb önrészre lesz szükségünk. Ha több éven keresztül fizetünk, több éven keresztül jön az állami támogatás, és lehet, hogy a hozam éves szinten alacsonyabb, összességében azonban több pénzzel gazdagszunk. (Hasonlóan ahhoz, hogy jobban megérné egy éven keresztül öt százalékos, mint egy hónapon keresztül 15 százalékos kamatot kapni, ha egyébként a piaci kamat 1-2 százalék. Szakszóval: a hosszabb futamidőnél magasabb a befektetés nettó jelenértéke.)

A lakástakarék-szerződésekhez viszonylag kedvező hitelkonstrukciókat ajánlanak, a jellemző THM (teljeshiteldíj-mutató, amely a hitelkamatokat és a költségeket is egy számmá sűríti össze) a szolgáltatók oldalaiból kiindulva 5,5-6,5 százalék körül lehet. (Ez persze rengeteg mindentől függ, futamidőtől, hitelösszegtől, a hitelfelvevő jövedelmétől, az önrésztől, az ingatlantól.)

Nagy előnye a konstrukciónak, hogy a lakástakarékot nemcsak ingatlanvásárlásra lehet felhasználni, hanem -felújításra is. Csakhogy ilyenkor a felhasználást természetesen számlákkal kell igazolni, ami a sokszor feketegazdaságra épülő építőiparban problémás lehet. („Ja, számlával gondolta? Akkor 27 százalékkal többe kerül.”)

 

Együtt a család

Egy négyéves szerződés lejárta után a kamatoktól függően körülbelül 1,3 millió forint lesz a számlánkon, ami a legtöbb ingatlan megvásárlásához édeskevés. További előny azonban, hogy a szerződések családon belül átruházhatók, összevonhatók egy közös ingatlan megvásárlására. Apa, anya, nagymama, nagypapa összefoghat a gyerek érettségijére, nyithatnak 4-5 lakástakarék-pénztári számlát is, és négy-öt lakástakarékból már összejöhet egy komolyabb lakás önrésze. Így lehet a támogatást megtöbbszörözni.

E forma előnye az is, hogy nem függ jövedelemtől, adózási formától, nem az szja-ból lehet leírni az állami támogatást. Így nyugdíjasok, papíron csekély jövedelmű vállalkozók, egyetemisták ugyanúgy igénybe vehetik, mint a fizetésből élők. Eközben az elért kamatokra nem kell kamatadót vagy egészségügyi hozzájárulást fizetni, szemben egy bankbetéttel vagy állampapírral. (Kivéve persze a tbsz-számlákon elhelyezett befektetéseket.)

A lakástakarék-pénztárak különösebb veszélyt vagy kockázatot nem jelentenek, a pénzt a bankbetétekkel megegyezően az OBA (Országos Betétbiztosítási Alap) garanciája védi. Abban az esetben azonban, ha nem használjuk fel az előírt lakáscélra, az állami támogatást kamataival együtt vissza kell fizetni.

 

Jöhet a NOK is, de az más

Az év elején Nemzeti Otthonteremtési Közösség (NOK) néven új lakástámogatási módozatot jelentettek be, majd márciusban törvény, júniusban rendelet jelent meg róla. A tényleges indulás még kérdéses, de ez jelentősen más, mint a lakástakarék-pénztárak. Ez inkább egyfajta fogyasztói csoport, vagyonközösség lesz. A szerződéses összeg 10-40 millió forint, a költségek jóval magasabbak, mint a pénztáraknál, a lakáshoz jutás sorsolással vagy licittel dől majd el. Sokan attól tartanak, az ügyfelek futják majd egymás és a szervező cég nemfizetési kockázatát (ellentétben a lakástakarék-pénztárakkal, amelyeket az OBA garanciája véd).

Hirdetés átugrása →