20% 2020-ra

A Növekedési Hitelprogram lezárását követően is a folytatódhat az agrárberuházások növekedése – véli Szabó István, az OTP Bank Agrárágazati Igazgatóságának ügyvezető igazgatóhelyettese. Szerinte ebben elsősorban a kedvező kamatkörnyezetnek és a bőséges pályázati forrásoknak lehet nagy szerepük. A bankcsoport „zöld folyosós”, egyszerűsített hitelezési folyamat kialakításán dolgozik, amely gyorsítja, és fedezeti oldalról stabilizálja a hitelezést.

A magyarországi agrárium meglehetősen jó évet zárt 2016-ban. Hogyan látja az idei trendeket, mely tényezők határozhatják meg leginkább az agrárium teljesítményét?

 

A mezőgazdasági beruházások dinamikájának mozgató rugója az agrártámogatás, illetve annak mértéke. A támogatások és a beruházási teljesítmények között ugyanis erős a pozitív korreláció. Abban az évben, amikor a hazai és az uniós költségvetés jelentősebb összegeket fordít a beruházások támogatására, az eszközállomány nagyobb mértékben tud bővülni és korszerűsödni. Idén a Vidékfejlesztési Program forrásai jelentősen befolyásolják a finanszírozást, ezáltal az ágazat lehetőségeit is.

Az OTP Agrárágazati Igazgatósága az elmúlt öt évben dinamikusan fejlődött, évente átlagosan 1-1,5 százalékkal növelte hitelpiaci részesedését Jelenleg 18 százalékot meghaladó a piaci részesedésünk az agrárium finanszírozásában. Hitelállományunkat abszolút értékben több mint duplájára növeltük ebben az időszakban. 2020-ra célunk
a 20 százalékot meghaladó hitelpiaci penetráció elérése.

 

 

Finanszírozás oldalról a legtöbben úgy vélik: idén az EU- és hazai pályázatok terén csúcsidőszak várható, ezzel szemben mind többen azt gondolják, az infláció és a hitelkamatok lassú, de biztos emelkedésére lehet számítani. Mennyire osztja ezt a véleményt?

 

Úgy látom, az elkövetkező két évben mind az mezőgazdaságban, mind pedig az élelmiszeriparban finanszírozási szempontból a „motort” és egyben a legnagyobb kockázatot is a beruházási támogatások jelentik. A Vidékfejlesztési Program keretében a 2014–2020-as ciklus félidős felülvizsgálatához közeledve az erre az időszakra vonatkozó uniós programozási időszakra elkülönített mintegy 1300 milliárd forint keretösszeg jelentős részére a pályázati lehetőségek már megnyíltak, illetve le is zárultak. Várhatóan a kormány 2017. március végéig a teljes keretösszegre kiírja a pályázatokat. 2017 második felétől ugyanis már indulnak a ciklus beruházásai, melyek megvalósítására 2019 végéig van lehetőség. A támogatások iránt óriási az érdeklődés, több jogcímet már fel is függesztettek a kötelezettségvállalási keret kimerülése miatt. (Az élelmiszeripar után a szarvasmarhatartók nyújtottak be a legnagyobb összegre pályázatot. Forrásigényük csaknem négyszerese a rendelkezésre álló keretösszegnek.)

 

Mely banki termékek lehetnek a legkeresettebbek, milyen új termékekre nyitottak leginkább a gazdák?

 

Az OTP Bank az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (AVHGA), illetve az OTP Hungaro Projekt Kft. (OTP HP) bevonásával „zöld folyosós”, egyszerűsített hitelezési folyamat kialakításán dolgozik, amely gyorsítja, és fedezeti oldalról stabilizálja a hitelezést. A tervezett megoldás segítségével felgyorsítható a forráslehívás az EU-tól, ezért az előlegkifizetésekhez szükséges pénzügyi biztosíték, azaz bankgarancia nyújtása is garantált. A tervezett „zöld folyosó” komplex megoldást kínál a vállalkozások számára a közbeszerzéstől kezdve, az előlegkifizetéshez szükséges bankgarancián keresztül, a beruházásnak és a támogatás megelőlegezésének finanszírozására.

Emellett természetesen továbbra is elérhetők a közvetlen támogatások megelőlegezését célzó éven belüli vagy akár több éves Zöldkártya hitelkonstrukcióink is, továbbá az idei évtől csaknem 40-féle egyéb közvetlen támogatás faktorálására is lehetőség nyílik.

 

Az OTP-n belül több mint hat éve működik önálló agrárágazati igazgatóság. Mennyiben változott a partnereik, ügyfeleik bankolási szokása, attitűdje?

 

A digitalizálódást egyik szektor sem kerülheti el. A bankolási szokásoknál is egyre nagyobb teret nyer. Az ügyfelek szívesen használják a banki internetes felületeket és a mobilalkalmazásokat. Ettől függetlenül továbbra is igen fontos számukra a személyes kapcsolattartás. A folyamataink racionalizálásából származó erőforrásokat ügyfélkapcsolataink ápolására, illetve a tanácsadásra fordítjuk. Továbbra is célunk, hogy partnereink igényeit minél jobban megismerhessük, illetve egyre magasabb színvonalon ki tudjuk szolgálni. Ügyféltalálkozóinknak és szakmai konferenciáinknak is ez a célja.

 

Egyre több szó esik Magyarországon is a digitalizációról, illetve a precíziós gazdálkodásról. Banki oldalról ön mennyire látja ezt kitörési pontnak, és mennyiben tudják elősegíteni ezt a folyamatot?

 

A magyar iparban már megkezdett digitális fejlesztéshez a mezőgazdaságnak és az élelmiszeriparnak is csatlakoznia kell. Bár a precíziós eszközöket most még csak „szigetszerűen” használják, a digitalizáció alkalmazása a mezőgazdaságban is hatékony eszköz a termelés növelésére, az időráfordítások optimalizálására, a költségek csökkentésére. A precíziós gazdálkodás, azaz a korszerű agrotechnológiai, műszaki és informatikai megoldások egysége többletjövedelmet ad a gazdálkodóknak, így célszerű erre banki erőforrást szánni, beruházni.

 

Nagyjából lapunk megjelenésével egy időben, március végén zárul a növekedési hitelprogram harmadik, kivezető szakasza. Milyen mértékű visszaesést okozhat ez a hitelfelvételben és milyen időtávon?

 

Az OTP Csoporton belül a Növekedési Hitelprogram (NHP) legnagyobb felhasználója a mezőgazdasági ágazat volt. Napjainkra a mezőgazdasági társas vállalkozások teljes hitelállománya mintegy 330 milliárd forint, ami nem jelent szignifikáns változást, de a termőföld finanszírozásnak köszönhetően az egyéni gazdaságok hitelállománya jelentősen emelkedett. Visszaesést nem várunk, a kamatkörnyezet és a pályázati források inkább a beruházások növelését indokolják. A gazdaságok pénzügyi kondíciójának javulását, illetve a saját forrás lehetőségének alakulását jól mutatja a gazdaságok betétállományának változása. A mezőgazdasági egyéni és társas gazdaságok esetében a vállalkozások „látható” megtakarításai folyamatosan növekedtek. Az összes betétállomány mára elérte a 600 milliárd forintot, ez jó alap lehet a beruházási döntésekhez. Nemzetgazdasági és ágazati érdek, hogy ez a pénz, ne a bankban „pihenjen”, hanem a mezőgazdaság érdekében fel is használják.

Hirdetés átugrása →