„A HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat küldetése, hogy a magyar tudomány legjobb képességeit összekösse a nemzetközi tudományos és innovációs ökoszisztémákkal, és ezzel hozzájárulunk ahhoz, hogy kutatási eredményekből valós gazdasági és társadalmi érték szülessen. Olyan országos tudáshálózat vagyunk, ahol az ötletekből fejlesztések, technológiák és megoldások jönnek létre. A mai világ tudja, hogy a tudás önmagában nem elég. A kutatás akkor válik értékké, ha nemzetközi partnerhálózatban fejlődik, ha találkozik az iparral és be tud lépni a globális innovációs körforgásba” - mondta el Gulyás Balázs, a HUN-REN elnöke. 
A tervezett tesztlabor és fejlesztési központ nemcsak a magyar kutatóknak nyit új lehetőségeket, hanem a hazai kkv-knak is, akik így bekapcsolódhatnak a globális technológiai értékláncba. A létrejövő spin-off vállalat mérföldkő a magyar ipar és kutatás számára: az együttműködés erősíti a hazai innovációs ökoszisztémát, és hozzájárul ahhoz, hogy Magyarország stratégiai híd szerepet töltsön be Európa és Ázsia között az alkalmazott kutatás és ipari fejlesztések terén.

„Ma már a kínai autóipar diktálja a tempót az egész világnak. Stratégiai célunk, hogy Magyarországon olyan alkalmazott kutatás-fejlesztési kapacitások jöjjenek létre, amelyek világszínvonalat képviselnek.” – mondta Dr. Schmidt Balázs, a Bay Zoltán Kutatóközpont ügyvezető igazgatója.

A Bay Zoltán Kutatóközpont immár több mint három évtizede a magyar alkalmazott kutatás egyik meghatározó szereplője és proaktív alakítója. Nemzetközi jelenlétének megerősítésére évek óta építi ázsiai kapcsolatrendszerét, amelynek eredményeként technológiai transzfer központok jöttek létre Budapesten és Csungkingban. Ezek célja a kutatási eredmények piaci hasznosításának elősegítése és a közös fejlesztések ösztönzése.

A most aláírt megállapodás ennek a folyamatnak a stratégiai folytatása, amely új szintre emeli a kínai–magyar tudományos és ipari együttműködéseket.

A rendezvényen Bódis László, a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért felelős helyettes államtitkára hangsúlyozta:

„A célunk, hogy a magyar kutatóintézetek és egyetemek meghatározó szerepet játsszanak Magyarország technológiai fejlesztésében. Ehhez szükséges, hogy a kutatások fókuszába releváns társadalmi és gazdasági kihívások megoldását helyezzük. A Bay Zoltán Kutatóközpont együttműködése a kínai partnerrel nem csak ezt, de azt is jól példázza, hogyan a magyar kutatók a világ legfejlettebb technológiai területein is versenyképes tudással bírnak.”

A konferencia során az EVE Power Hungary és a Bay Zoltán Kutatóközpont együttműködési szándéknyilatkozatot írt alá az akkumulátoripari szennyvízkezelés közös fejlesztéséről, amely a fenntarthatósági innovációk egyik fontos iránya.
Ezzel párhuzamosan az Edutus Egyetem kínai partnerével oktatási és innovációs megállapodást kötött, elősegítve a tudásmegosztást és a fiatal kutatók nemzetközi együttműködését.

Az Első Kínai–Magyar Innovációs Nap a HUN-REN székházában valósult meg, a kínai és magyar kutatási, ipari és kormányzati szereplők részvételével. A program bemutatta Magyarország szerepét a Közép- és Kelet-Európai régió innovációs térképén, valamint a két ország közötti tudományos és ipari együttműködések legújabb eredményeit és célkitűzéseit.