Az átfogó kutatás során 21 piaci ágazatból összesen 3440 fővárosi céget kérdeztek meg, ezek 80 százaléka mikro-vállalkozás, 12 százaléka kisvállalkozás, 5 százaléka közepes vállalkozás, 3 százaléka pedig nagyvállalat volt. A kutatás eredményeiből kiderült, hogy a válság a vállalkozások túlnyomó többségére (93%) negatív hatással volt, nyertes iparágakról gyakorlatilag nem beszélhetünk. A legsúlyosabban érintett gazdasági ágazatok a szállás/turizmus, a személyszállítás/taxi, a ruha-, textil-, bőripari és művészi kézműves osztály, a szépségipar, a művészet/szórakoztatás/kultúra/sport/szabadidő és a gépipar voltak. Különösen aggasztó az a tény, hogy minden ötödik vállalkozás értékelte nagyon súlyosnak, szinte kilátástalannak a helyzetét. A teljes mintát tekintve a belföldi kereslet csökkenése, több ágazat esetében gyakorlatilag a teljes megszűnése jelenti a legnagyobb problémát, míg 36 százalékuknál a munkakörülmények átalakulása, 22 százalékuknál pedig a külföldi kereslet csökkenése a legsúlyosabb károsító tényező. A legsérülékenyebbek a mikro-vállalkozások, amelyek sokszor családi vállalkozás keretében működnek, jelentős részük csak 1-2 főből áll, és minimális tartalékokkal rendelkeznek. A kevésbé érintett cégek a nagyobb vállalkozások köréből kerülnek ki, akiknek pénzügyi stabilitása lényegesen jobb, de az eredmények alapján egy elhúzódó válság akár a közepes vállalkozások jelentős részét is bajba sodorhatja. A túlélés érdekében öt budapesti vállalkozásból négynél történt valamilyen megszorító intézkedés. A leggyakoribb – részben kikényszerített, részben önkéntes – válságreakció a vállalkozás részleges, esetleg teljes bezárása, a működés szüneteltetése volt. Ez leginkább az 50 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató,cégek esetében fordult elő.

A jövőt illetően a vállalkozások egy legjobb és egy legrosszabb szcenárióra vonatkozó becslést is adtak. A 3 hónapra vonatkozó előrejelzések azt mutatják, hogy a cégek alapvetően borúlátóak: a legjobb esetben is 51 százalékos forgalomcsökkenést jósolnak a járvány előtti időszakhoz képest, míg a legrosszabb esetben 77 százalékos visszaeséssel számolnak. Az elbocsátásokra és a munkaidő vagy bérek csökkentésére vonatkozó prognózisok szintén a kisebb, 3-50 fős cégeknél a legkedvezőtlenebbek: ők 15-46%-os elbocsátási arányt, és az alkalmazottak 34-65 százalékánál életbe lépő fizetés/munkaidő csökkentést jósolnak. ​Sok cég túléléséhez elengedhetetlen az állami szerepvállalás – ezt tükrözik a finanszírozási forrásokra vonatkozó válaszok. A saját tartalékon és állami támogatáson túl legtöbben hitelfelvételben gondolkodnak, és kintlévőségeik beérkezésével számolnak.

A koronavírus hatása a budapesti vállalkozásokra kutatás eredményei ITT érhetőek el.