Közel húsz éve erősíti a Bábolna Sped csapatát Budai Barbara, aki az idén hivatalosan is átvette az operatív ügyvezetői feladatokat édesapjától, Buday Lászlótól. A vállalat az elmúlt évtizedekben fokozatosan, megfontolt lépésekkel fejlődött, és mára stabil, megbízható szereplővé vált a magyar logisztikai és fuvarozási piacon. Az árbevételük immár közel hétmilliárd forint, a tevékenységi körük folyamatosan bővül, miközben a modern technológia és az adatvezérelt döntéshozatal iránti nyitottság is egyre meghatározóbb. Bár az elektromos járművek beszerzését egyelőre nem tartják időszerűnek, a mesterséges intelligencia alkalmazásában komoly jövőt látnak.
A vállalkozás 1992 júliusában jött létre a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinátból való kiválással, és ekkor vette át az ügyvezetői feladatokat Buday László. A cég 1996-ban került véglegesen magántulajdonba, amikor a dolgozók és a vezetők közösen privatizálták – idézi fel a kezdeteket Budai Barbara, aki ma a családi vállalkozás második generációs vezetője. „Gyerekként természetes volt számomra, hogy édesapám rengeteget dolgozik, de még nem sejtettem, hogy egyszer majd én viszem tovább a munkáját” – meséli. A középiskolát követően Pécsen humánszervező szakon tanult, majd Győrben nemzetközi kapcsolatok és közgazdászdiplomát is szerzett. A kötelező szakmai gyakorlatát édesapja kapcsolatai révén egy spanyol fuvarozócégnél tölthette, ahol betekintést nyert a szállítmányozás működésébe, de akkor még külföldi életpályát tervezett magának. „Aztán közbeszólt a szerelem” – mondja mosolyogva –, így végül hazaköltözött.
2007-ben csatlakozott a céghez adminisztrátorként, mégpedig édesapja javaslatára, hogy a saját tapasztalatai alapján ismerje meg a vállalat működését és belső kultúráját. Néhány hónappal később, amikor az egyik kolléganője szülési szabadságra ment, Barbara kapta meg a fuvarszervezői feladatokat. „Megígértem neki, hogy amikor visszajön, újra az övé lesz a munkakör” – emlékszik vissza. Nem sokkal később azonban a 2008-as pénzügyi válság komoly kihívások elé állította a céget: előfordult, hogy akár 500 kilométert is üresen kellett megtenni egy visszfuvarért, ami a fuvarozás világában rendkívül költséges. „A futáskihasználtság nálunk általában 92 százalék körül alakul, akkoriban viszont ez jelentősen visszaesett” – teszi hozzá. Szerencsére a helyzet viszonylag gyorsan normalizálódott, amiben kulcsszerepet játszott, hogy a vállalat főként élelmiszeripari termékeket szállított – ez a szektor állt helyre a leggyorsabban.
Amikor a kolléganő visszatért, Budai Barbara átadta neki a munkakört, majd a kereskedelmi és marketingterületre váltott, egészen 2016-ig, és több új partnerrel bővítette a vállalat ügyfélkörét. Eközben két gyermekük is született. „A párom újságírással és fordítással foglalkozott, a rugalmas munkarend pedig nagy segítség volt, amikor a gyerekek még kicsik voltak. 2016-tól ő is a céget erősíti, jelenleg kontrollingvezetőként” – mondja.
A generációváltás és a korszerűsítés 2020 környékén vett igazán lendületet. „A Covid idején előremenekültünk, és abban az évben 36 vontatót vásároltunk” – idézi fel. A fejlesztések azóta is folyamatosak: 2025-ben további 20 vontatót cseréltek le és 15 pótkocsit szereztek be. „Az idei évtől vagyok operatív ügyvezető, és ebben a váltásban nagy segítségünkre volt egy tanácsadó cég, amely a professzionális átmenetet támogatta” – teszi hozzá. Édesapja mára háttérbe vonult, és új elfoglaltságokat talált magának. „Ez az ő életműve, de most már azt mondja: csináljuk mi, fiatalok.” A vállalat jelenleg arculatváltás előtt áll, decembertől már új logóval jelennek meg.
Az utóbbi években a Bábolna Sped növekedése látványosan felgyorsult. A 2022-es 4 milliárd forintos árbevétel 2023-ra 5,3 milliárdra nőtt, 2024-ben pedig már 6,8 milliárd forintot értek el. Ezzel párhuzamosan a telephelybővítés is időszerűvé vált, hiszen a meglévő létesítményeket kinőtték. „Édesapám stratégiája 2016-tól az volt, hogy fokozatosan, több ütemben építsük ki a logisztikai központot. Ez a terv mára beérett. Megkaptuk a Nemzetgazdasági Minisztériumtól a helyi logisztikai park címet is” – teszi hozzá. A fenntarthatóságra való törekvés is erőteljes: az új logisztikai központnak A++ a minősítése, és napelemekkel, valamint energiatárolóval szerelték fel. Az elektromos kamionok üzemeltetését ugyanakkor még nem látják megtérülőnek. „Nem a járművek ára a fő probléma, hanem a külföldi töltési infrastruktúra és a magas energiaköltségek. A nemzetközi fuvarozásban ennek még nincs itt az ideje.”
A Bábolna Sped zászlóshajója továbbra is a nemzetközi fuvarozás, azonban a logisztikában látják a legnagyobb fejlődési potenciált. Jelentős előnyt jelent a saját járműjavító részleg és vizsgaállomás, ahol a 80 vontatóból és 105 pótkocsiból álló flottát helyben tudják vizsgáztatni. Ez időmegtakarítást és hatékonyságnövekedést eredményez. A telephely szomszédságában működő automata, 24 órás üzemanyagkút pedig nemcsak a cég járműveit, hanem lakossági, mezőgazdasági és kisvállalati partnereket is kiszolgál.
A 2024-es árbevételével a Bábolna Sped a hazai fuvarozók listáján a 45. helyen szerepel, de ha az árbevétel-arányos eredményességet nézzük, akkor már a 8. helyen állnak. „Mindig arra törekedtünk, hogy minden megtermelt nyereséget visszaforgassunk, átláthatóan és fenntarthatóan működjünk. Kiemelten fontos számunkra az ügyfelek maximális kiszolgálása is.” A legtöbb partner a régióból származik, közülük több vállalkozással már 1992 óta megvan az együttműködés. A szállított áruk köre rendkívül sokszínű: csomagolóanyagok, cellulóztermékek, útépítési adalékok, alumínium, gyógyászati segédeszközök és autóipari alkatrészek is megtalálhatók a portfólióban. Visszafelé gyakran mezőgazdasági terményeket, zöldségeket, kozmetikumokat vagy ruházati termékeket szállítanak.
A flotta teljes egészében Scania járművekből áll. „Édesapám mindig azt vallotta: ahhoz nem vagyunk elég gazdagok, hogy túl olcsón vásároljunk. A Scania prémiummárka, megbízható fogyasztással és kedvező fenntartási költségekkel. Bár más brandeket is teszteltünk, hosszú távon egyik sem bizonyult versenyképesnek” – mondja Barbara.
A humán erőforrások terén kihívást jelent, hogy a gépjárművezetők átlagéletkora 50 év felett van, és a fiatalabb generációk elérése nehézkes. Aktívan használják a közösségi médiát toborzásra, de a 21–35 év közöttiek nehezen szólíthatók meg. A fizetés ugyanakkor kiemelkedő: a sofőrök középvezetői szintű jövedelmet érhetnek el. Emiatt többen a nyugdíj után is maradnak dolgozni, ami mindkét fél számára előnyös.
Hogy mit tartogat a jövő? „Számunkra az egyik legfontosabb irány a mesterséges intelligencia. Több képzésen is részt vettünk, és ahol csak lehet, már most alkalmazzuk: kimutatások készítésében, ajánlatadásban, tenderezésben. Néhány másodperc alatt képes kiszűrni a fontos információkat, amelyekre cégszinten figyelni kell. A munkát gyorsabbá, hatékonyabbá, átláthatóbbá teszi és hamarosan a fuvarszervezésben is kulcsszerepet játszik” – zárja gondolatait Budai Barbara.