Budapesten és az agglomerációban a vidékinél jóval magasabb az építési telkek átlagos négyzetméterára – derült ki az Otthon Centrum országos összesítéséből. A telekpiacon ugyanakkor az elmúlt évben ellentétes folyamatok voltak megfigyelhetők: miközben a kereslet jelentős mértékben élénkült az átlagos négyzetméterár és az abszolút ár is csökkent egy év alatt.
2025-ben 16,5 ezer forintra csökkent az építési telkek átlagos négyzetméterára, ami az előző év azonos időszakához képest 16 százalékos mérséklődést jelent. A telkek abszolút ára átlagosan 26,5 millió forint volt, ami 11,3 százalékkal marad el a tavaly mért értéktől. A kínálati oldalon tapasztalható árcsökkenéssel párhuzamosan ugyanakkor a kereslet élénkült, az előző évhez képest 31,3 százalékkal több telket értékesítettek az Otthon Centrum közreműködésével.
Az építési telkek továbbra is a fővárosban voltak a legdrágábbak: a III. kerületben az átlagos négyzetméter ár 94 ezer, a XXII. kerületben 75 ezer forint volt. A külső pesti kerületek sem sokkal maradtak el ettől az árszinttől, ezekben a városrészekben jellemzően 53 ezer forint körül alakult az átlag, de a XVI. kerületben már a III. kerülethez hasonló ár volt az irányadó.
A Budapesthez közeli településeken szintén több tízezer forintos négyzetméterárak voltak a jellemzőek: az agglomeráció rekordere 2025-ben Tárnok volt 92 ezer forinttal. A 2024-es év csúcstartója Nagykovácsi 76 ezer forintos négyzetméterárral a második helyre szorult vissza. A szintén népszerű Törökbálinton és Szigethalmon 70 ezer forint körüli négyzetméterár volt a jellemző az elmúlt évben, míg a főváros környéki települések többségében 40-60 ezer forint közötti ár volt a mértékadó. Az agglomeráció keleti és a fővárostól távolabbi településein ennél kedvezőbb árakkal találkozhatunk: Erdőkertesen 23 ezer, Albertirsán 18 ezer, míg Cegléden már csak 5 ezer forint körül alakult az átlagos négyzetméterár.
Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum elemzési vezetője szerint a telkek árazásában meghatározó szerepet játszik a lokáció, de hatással van a fajlagos árra a méret is: a kisebb telkek négyzetméterre vetítve jellemzően drágábbak, míg a főként vidéken vagy a kisebb településeken gyakorta előforduló nagy telkek fajlagosan olcsóbbak, de abszolút értékben kisebb a különbség. A szakember megjegyezte, hogy a beépíthetőség, valamint a közművek megléte ugyancsak befolyásolja az árat.
A megyei jogú városok esetében is komoly különbségek mutatkoztak akár egy településen belül is. Az elmúlt évben Sopron volt a legdrágább, ahol négyzetméterenként átlagosan 25 ezer forintot fizettek a vevők egy telekért, míg Debrecenben 15 ezer, Nyíregyházán 10 ezer, Pécsen 6 ezer, Zalaegerszegen 3 ezer forintot. A különbségek csak részben magyarázhatók a települések közötti árkülönbséggel, a kínált telkek városon belüli elhelyezkedése is döntő. A városok perifériáján lévő és infrastrukturálisan kedvezőtlenebb telkeket csak az átlagár töredékéért lehetett értékesíteni is.
A kisebb településeken továbbra is alacsonyabb árszint volt a jellemző: egyes esetekben ugyanis négyzetméterenként akár néhány ezer forintért is építési telekhez lehetett jutni. A Fejér vármegyei Polgárdiban például átlagosan 4 ezer forintért, míg Hajdúsámsonon 8 ezer forintért már lehetett telket vásárolni.
Az országos összesítés szerint 2025-ben 16 százalékkal, 16,5 ezer forintra csökkent a családi és ikerházak építésére alkalmas telkek átlagos négyzetméterára, de továbbra is jelentős szórás tapasztalható. A kedvező elhelyezkedésű és kiépített infrastruktúrával rendelkező telkek ára kevésbé mérséklődött, mivel ezek iránt a kereslet az elmúlt évben is erősebb volt.