Alapvetően két csoportra különíthetők el az ilyen típusú cégek. Az elsőbe azok a vállalkozások tartoznak, melyekhez nem kapcsolódik semmilyen más cég vagy vállalkozás. Ezek a mikrovállalkozások körén belül is általában a legkisebb cégek, tőkeszegények és csekély árbevétellel rendelkeznek. Számuk a rendszerváltozás idején emelkedett meg, amikor sokan a munkanélküliség elől a kényszervállakozásokba menekültek. Sok esetben a cégtulajdonos és az ügyvezető, bejelentett főállása mellett működtet ilyen társas vállalkozást. 2017-ben a vizsgált mikrovállalkozások 38,62%-a tartozott ebbe a kategóriába. Ez az arány 2018-ban 41,1 %-ra emelkedett, ami valószínűleg a KATA bevezetésének és az adózók körében népszerűvé válásának köszönhető.

Azon vállalkozások viszont melyek más cégekhez, cégcsoportokhoz kapcsolódnak, zömmel projektcégek, illetve céges vagyonkezelésre alapított vállalkozások. Tipikusan ilyenek működnek az építőiparban. Ebben az esetben a projektcég szerződik a beruházóval egy építési projektre, majd az vállalkozási szerződés keretében állapodik meg a különböző szakmunkák elvégzésére a tényleges kivitelezést végző alvállalkozókkal. Az első csoporttól eltérően ezek a vállalkozások annak ellenére, hogy alkalmazott nélkül működnek, jelentős árbevétellel rendelkezhetnek, hiszen az alvállalkozók szervezése mellett, bevételt szerezhetnek a kapcsolt vállalkozásokban bejelentett munkavállalók munkájából, és igénybe vehetik a munkaerőkölcsönző cégek szolgáltatásait is. Ezt jól mutatja, ha a cégek számát elosztjuk az árbevétellel. A kapcsolt vállalkozások nélkül működő cégek esetében 2018-ban az egy cégre eső árbevétel 12,44 millió forint volt, míg a kapcsolt vállalkozásokkal rendelkezők esetében ez az összeg 29,25 millió forint. 

Összességében megállapítható, hogy amíg a hazai cég populáció szempontjából örvendetes lenne, ha az első csoport száma csökkenne, addig a második csoporthoz tartozó vállalkozások általában stabil piaci szereplők.