Az elmúlt években az intézményi kezességvállalás szerepe a hazai kkv-k finanszírozásában − anticiklikus szerepük miatt is − jelentős mértékben emelkedett. A Garantiqa ennek is köszönhetően mára stabil, modern és meghatározó szereplője a hazai kkv-hitelezésnek. A cél továbbra is az, hogy minél több életképes vállalkozás jusson forráshoz. A Hitelgarancia újság számára Pulai György, a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. nemrégiben kinevezett új üzleti vezérigazgató-helyettese adott betekintést a szervezet és a garanciavállalás szerepéről.
Az MNB-nél eltöltött két évtized után milyen tapasztalatokat, szemléletet hozott magával a Garantiqa vezetésébe?
Bár az MNB-ben több területen is dolgoztam, általánosságban jellemző a szervezetre a döntéseket előkészítő alapos elemzési háttér, a gazdasági és piaci folyamatok mélyebb megértésére irányuló törekvés. Az utóbbi tizenkét évben a munkám már a kkv-hitelezés témájához kapcsolódott: az általam vezetett szakterület volt felelős a Növekedési Hitelprogram (NHP) koordinálásáért, amely több szakaszon keresztül kedvező refinanszírozással segítette a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások forráshoz jutását a hitelintézetekkel együttműködve. Emellett rendszeresen elemzéseket készítettünk a kkv-hitelezés alakulásáról, az azt befolyásoló tényezőkről, programokról. Mindezek keretében tehát már korábban is volt alkalmam bepillantást nyerni a Garantiqa tevékenységébe. Ha jobban belegondolunk, az említett jegybanki hitelprogramnak és garanciatermékeknek célját tekintve közös vonása, hogy minél több életképes kkv-t kívánnak hozzásegíteni a számukra szükséges forrásokhoz. A részletszabályok kialakítása során az MNB-ben is igyekeztünk a Monetáris Tanács által meghatározott kereteken belül a bankoktól kapott visszajelzéseket minél inkább figyelembe venni, könnyen használható terméket kialakítani. Mindkét intézmény esetében fontos a bankokkal kialakított jó partneri viszony, hiszen a finanszírozás általuk történik, és ők érzékelik közvetlenül a kkv-k igényeit, problémáit is. Az MNB-ben szerzett tapasztalataimat tehát jól tudom hasznosítani a Garantiqánál is.
Mik az első benyomásai a Garantiqa jelenlegi helyzetéről? Milyennek látja a külső megítélését?
A Garantiqa az elmúlt években rendkívül sokat fejlődött, ma már automatizált folyamatokkal, stabil működéssel és erős piaci jelenléttel rendelkezik. Ez különösen nagy eredmények számít annak tükrében, hogy a 2008-as válságot követő néhány évben a bankok kevésbé szívesen vették igénybe az intézményi kezességet mint biztosítékot a korábban tapasztalt beváltási nehézségeik miatt. Néhány év alatt sikerült ebben jelentős változást elérni. Ma már a bankok értékelik a gyors, automatizált folyamatokat, a kiszámítható működést, és azt a hozzáállást, hogy a Garantiqa partnerük kíván lenni a hitelezés elősegítésében. Az elmúlt negyedévben minden nagybank kkv üzletágvezetőjével, termékfejlesztési vezetőjével volt szerencsém személyesen egyeztetni, tőlük is pozitív visszajelzéseket kaptam. Kollégáimtól is azt hallom, hogy jó a szakmai együttműködés a bankok termékfejlesztő és értékesítő munkatársaival, akikkel napi szinten történnek egyeztetések konkrét ügyletekről. Összességében tehát azt mondhatom, hogy egy jól működő szervezetbe érkeztem, a Garantiqa vezetői és munkatársai az elmúlt években kiváló munkát végeztek. Jelentősebb átalakítások helyett a feladatom sokkal inkább az, hogy ezt a stabilitást és szakmai minőséget megőrizzük az utóbbi években megnövekedett állomány mellett is, és a jövőben is gyorsan tudjunk reagálni az aktuális hitelpiaci kihívásokra, megfelelő termékpalettával és folyamatokkal hatékonyan támogassuk a bankok hitelezési tevékenységét.
Hogy látja a kkv-hitelezés alakulását, kilátásait?
Leginkább óvatosság és kivárás jellemzi már egy ideje a kkv-kat. A vállalkozások többsége még nem feltétlenül érzi szükségét bővítő beruházásoknak. Ez több tényezőnek is köszönhető. Az export visszaesett, nem kis részben a német gazdaság gyengélkedése miatt, így számos vállalkozás kapacitásai nincsenek kihasználva, és nem látják, hogy a kereslet a termékeik iránt rövid távon nőni fog. A különböző vállalati felmérések is elsősorban a kereslet hiányát jelölik meg a beruházások elmaradásának okaként. Azt is érdemes megjegyezni, hogy az elmúlt években számos beruházás megvalósult különféle támogatott programok keretében. Így most elsősorban azon finanszírozási konstrukciók iránt mutatkozik jelentősebb kereslet a beruházni kívánó vállalkozások részéről, amelyeknek van vissza nem térítendő támogatás lába is. Erre példa a Demján Sándor Program keretben elindított 1+1 beruházásélénkítő program, amelynek második üteme a napokban került meghirdetésre, vagy a közös agrárpolitika (KAP ST) keretében elérhető támogatások.
A devizabevétellel rendelkező vállalkozások tudnak euróban hitelt felvenni piaci alapon viszonylag alacsony kamatszinten, forintban pedig a Széchenyi Kártya Program konstrukciói jelentenek kedvező alternatívát. Utóbbiban egy évvel ezelőtt a Demján Sándor Program intézkedései keretében 5-ről 3,5%-ra, majd idén februárban 3%-ra csökkent a beruházási hitel kamata, ami hozott némi élénkülést a keresletben, de az igények többsége továbbra is a rövid lejáratú, azaz forgóeszköz-finanszírozási, likviditási célú hitelek iránt mutatkozik. Néhány hete már az ilyen célú Széchenyi hitelek is 3%-os kamat mellett érhetők el, amit sok vállalkozás igyekszik majd kihasználni az elkövetkező hónapokban, hogy 3 évre biztosítsa magának a kedvező forrást. Két pozitívumot mindenképp említenék még. A banki partnereink növekvő ügyfélérdeklődésről számolnak be a beruházásokat illetően, tehát mintha kezdenének megjelenni az élénkülés jelei. És az is örömteli fejlemény, hogy nagyon jó a portfólióminőség, nemcsak a bankok elmondása alapján, hanem az általunk tapasztalt beváltási ráta is nagyon alacsony, 1,5% alatt van. Ez azt jelenti, hogy még ha ki is vár a vállalkozások jelentős része a beruházásokkal, a működésük stabilnak tekinthető.
Milyen szerepet tölthet be a Garantiqa rövid és hosszabb távon a hazai kkv-hitelezésben?
Úgy néz ki az év végéhez közeledve, hogy az idén vállalt kezességeink volumene el fogja érni az ezer milliárd forintot, az év végén fennálló garanciaállományunk pedig lényegesen meg fogja haladni a 2024. végi 2558 milliárd forintot. Ennek nagyságrendjét jól érzékelteti, hogy a kezességünkkel érintett hitelek összege a teljes kkv-hitelállomány közel felét teszi ki. Ebben persze szerepet játszik, hogy a Széchenyi Kártya Programban elérhető legtöbb hitelterméknek járulékos eleme a Garantiqa kezesség; az idén kihelyezett volumen háromnegyede az SZKP-hoz kapcsolódik. A 3%-ra csökkentett kamat miatt az elkövetkező hónapokban a Széchenyi hitelek esetében további növekedést várunk. Nemcsak a bankok számolnak be jelentős ügyfélérdeklődésről, de az utóbbi hetekben már nálunk is duplájára emelkedett a hetente beérkező garanciakérelmek száma. Rövid távon tehát arra számítunk, hogy magas marad az általunk garantált részarány a kihelyezett kkv-hiteleken belül. Érdekességképp megjegyzem, hogy európai összehasonlításban Magyarországon a legmagasabb a garantált állomány GDP arányosan.
Hosszabb távon nem látjuk, hogy a Széchenyi Kártya Program mekkora hányadot képvisel majd a kkv-hitelezésben, mivel ez nagymértékben múlik a kamattámogatásra allokált költségvetési források összegén és a piaci kamatszint alakulásán is. A Széchenyi hitelek részarányának csökkenése esetén várhatóan az általunk garantált állomány hányada is mérséklődni fog a kkv-hitelállományon belül. De még az állományunk esetleges nominális zsugorodása sem jelentene problémát, mivel nem az az elsődleges célunk, hogy minél nagyobb portfólióval rendelkezzünk. Egy garanciaintézmény akkor tölti be megfelelően anticiklikus szerepét, ha segítéségével a bankok által kockázatosabbnak tartott, de amúgy életképes vállalkozások akár nehezebb időszakokban is hozzá tudnak jutni a számunkra szükséges mennyiségű és típusú forráshoz. Tehát a Garantiqa szerepének fontossága nem elsősorban a garantált állomány nagyságában mérhető, hanem abban, hogy a megfelelő pillanatokban a megfelelő vállalkozások mögé tudunk odaállni. Mi ezzel tudjuk hosszú távon támogatni a hazai kkv-szektor finanszírozását.
Nagyjából egy éve indult a Garantiqa InvestEU Garanciaprogram, amely mögött európai uniós viszontgarancia van. Mik az első tapasztalatok, mennyire mondható sikeresnek a termék?
Eddig négy bank helyezett ki hitelt az InvestEU-s termékünkben kínált kezesség mellett, ők tehát már megtalálták a helyét a hitelezési gyakorlatukban. Kétségkívül kevesebb ügylet jött eddig létre, mint amire korábban számítottunk, de azt hozzá kell tenni, hogy több tényező is lassítja a felfutást. Ezt a kezességet az eddigiekben csak piaci árazású forint hitelekhez lehetett használni, amelyek iránt a támogatott hitelek dominanciája miatt nem mutatkozik számottevő kereslet. Az is korlátozza a potenciális ügyletek számát, hogy az InvestEU programban elvárt az addicionalitás, azaz csak olyan hitelekhez vehetik igénybe a bankok, amelyeket ugyanilyen paraméterekkel InvestEU kezesség nélkül nem nyújtanának. Ráadásul a budapesti vállalkozások hitelei mögé legfeljebb 50 százalékos mértékű kezesség vállalható, szemben az állami viszontgaranciás termékünk 80 százalékos mértékével. Szeretnénk elérni, hogy az InvestEU keretében létrejött állomány egyre nagyobb arányt érjen el a portfóliónkban, mivel ez nem terheli a hazai költségvetést sem garanciadíj-támogatás, sem beváltási oldalról, hanem teljes egészében uniós forrásból működik. Tekintettel arra, hogy többnyire kamattámogatott forint hiteleket, valamint euró hiteleket vesznek fel a vállalkozások azok kedvezőbb kamatszintje miatt, az InvestEU-s termékünk ezekhez történő felhasználhatósága esetén tudna érdemben nőni az igénybevétel dinamikája. Az előbbivel jól állunk, ugyanis a KAVOSZ-szal együttműködve dolgozunk azon, hogy a jövő év elejétől a Széchenyi Kártya Program keretében az immár 3%-os kamat mellett elérhető hiteleket InvestEU-s Garantiqa kezességgel is fel lehessen venni. Az euróban nyújtott hitelekhez történő társítás ennél nehezebb téma, jelenleg is zajlanak az egyeztetések az Európai Bizottsággal. Egyébként pont a közelmúltban, november közepén került sor az éves egyeztetésre a Bizottsággal, ahol bemutattuk a létrejött ügyletek jellemzőit, valamint finomhangolási javaslatokat tettünk a piaci igények, a bankoktól kapott visszajelzések alapján. Az InvestEU termékünk tehát a következő években egyre hangsúlyosabb szerepet kaphat. A rendelkezésünkre álló keret összesen 600 milliárd forint összegű hitel garantálását teszi lehetővé 2028 végéig.
Az InvestEU kapcsán említetteken túlmenően van-e folyamatban bármilyen újítás, ami segítséget jelenthez a bankoknak és a vállalkozásoknak?
A közelmúltban lehetővé tettük, hogy bizonyos − korábban csak egyedi bírálattal jóváhagyható − kockázatosabb vállalkozói ügyletek is bekerülhessenek az automatizált, gyorsított döntési folyamatba. Ez a bankoknak jelentős könnyebbséget ad, és segíti, hogy a nehezebb helyzetben lévő, de életképes cégek is gyorsabban jussanak forráshoz. Továbbá átdolgozásra került a kezességvállalási kérelmek elektronikus beadására, valamint az azt megelőző előzetes ellenőrzésre kialakított rendszer az adatrögzítés gyorsítása, egyszerűsítése érdekében. A fejlesztés következtében a kitöltési idő várhatóan 30%-kal, a formai hibák miatti visszaküldés pedig 20%-kal fog csökkenni. Végül még azt említeném, hogy meghosszabbítjuk a jelenlegi díjakciót a jövő év közepéig, amelynek keretében a beruházási hiteleknél elengedjük a kezességvállalási díjat az igénylés évében, valamint az azt követő teljes évben. Összességében a célunk továbbra is az, hogy folyamatosan javítsuk, fejlesszük garanciatermékeinket, amelyek így valódi értéket teremtenek a bankok számára, és rajtuk keresztül a vállalkozások számára is.