Soha nem teljesített még olyan jól az amerikai tőzsde, mint Trump idején, megválasztása óta több mint 50 százalékot erősödött az S&P index. Ez példátlan emelkedés, több mint duplája az ebből a szempontból legeredményesebb elődei által egy ciklus alatt elértnek, és durván kétszer több, mint amekkorát az Amerikán kívüli fejlett tőzsdék átlagosan felmutattak az elmúlt négy évben. A részvénypiac szárnyalásában Trump gazdaságpolitikájának komoly szerepe volt. A nagyarányú adócsökkentések – mind a személyi jövedelem, mind a társasági adó tekintetében – a laza fiskális politika és az elnöki ráhatásra is puhuló monetáris politika, a jó foglalkoztatási helyzet, mind hozzájárult a részvénypiac szárnyalásához. A közelmúlt dicső volt, a Wall Street azonban most mégis ideges. Az elnökválasztás közeledik, a friss közvélemény-kutatási adatok alapján pedig sanszos, hogy elveszítik a jó barátjukat.

Pedig januárig úgy tűnt jók az esélyek, és újra a valószínűbb forgatókönyv valósul meg. A statisztikák szerint ugyanis – az elmúlt 160 évben - a hivatalban lévő elnököt 70 százalékban választották újra. Ha pedig az elnök első négy évében a gazdasági ciklus felívelő szakaszban volt, mint most 2020 elejéig, akkor az újraválasztási ráta 80 százalékos volt. De jött 2020 a korona vírussal, ennek elég szerencsétlen kormányzati kezelésével, és a példátlan gazdasági visszaeséssel. Mindez komoly változásokat hozott a választási esélyekben és a demokratákat helyzeti előnybe hozta. Az előrejelzések már márciustól nyár végéig elég egyértelmű demokrata előnyt mutattak. Júniustól gyakorlatilag végig 8 százalék feletti Biden előnyt mértek. 

De mint a négy évvel ezelőtti események mutatták, azért korai a demokratáknak behűteni a pezsgőt. Akkor Hillary Clinton nagyon meggyőző fölénnyel, három hónappal a választások előtt 10 százalékponttal vezetett, aztán mire elérkezett a választás ez 2 százalékpontra csökkent, és végül az elektori testületekben az eredmények Trump többségét biztosították. Az amerikai választás sajátossága ugyanis, hogy nem közvetlenül választják meg az elnököt, hanem az elektori szavazatokon keresztül, a tagállamokban pedig az ottani győztes elnökjelölthöz kerül minden elektor. Így gyakorlatilag egy tucat billegő államon múlik az, hogy ki lesz az amerikai elnök. Ha ezeket nézzük, itt is egyértelműen Biden áll jól, hiszen a felmérések szerint majd mindenhol vezet. De a meccs messze nincs még lefutva. Ez az év a Covid 19 miatt igazi kakukktojás az amerikai választások történetében. A meredek gazdasági visszaesés után Trump mindent megtett és megtesz, hogy stimulálja a gazdaságot és kijöjjenek a recesszióból. Ezt a célt szolgálták a gazdaság korai újranyitását követő kereslet élénkítő csomagok. Az úgynevezett ingyen pénz mértéke korábban elképzelhetetlen méreteket öltött. Azt ugyanis a republikánusok is tudják, hogy a recesszióban növekvő munkanélküliség esetében a regnáló elnök szinte kivétel nélkül veszít.

A koronavírus-járvány miatt az idei választási kampány sok szempontból minden eddigitől különbözik. Máshogy kell kampányolni, a tömeggyűlések szerepe csökken, felértékelődnek ezzel szemben a TV viták. A választók hararosan a74 éves Trump, vagy a 77 éves Biden mellett teszik le a voksukat. Akármelyikük győz, az biztos, hogy minden idők legidősebb amerikai elnöke ép majd hivatalba jövő januárban.

Bár egy héttel a szavazás előtt ugyan csökkenő mértékű, de még mindig meggyőző Biden előnye, de ha lehet a tőzsdéknek hinni, akkor mégis Trump lesz a győztes. A választások utolsó három hónapjában szárnyaló tőzsde az eddigi tapasztalatok alapján azt jelzi, hogy a regnáló párt fog nyerni, míg a rosszul teljesítő tőzsdék kormányváltást jelentenek. Ez a jelzőrendszer 1984 óta minden egyes választást eltalált. Még Trump meglepetésszerű győzelmét is megjósolta 2016-ban a tőzsdék szárnyalása. És hogy áll a tőzsde augusztus eleje óta? Most október vége felé enyhe pluszban. Igaz egy hét alatt még itt is lehet változás.