Sokan azt gondolják, hogy az „élethosszig tartó tanulás” fogalma az elmúlt évtizedekben, a technológia gyors változásának következményeként jelent meg, de a kifejezés már az 1960-as évektől használatos. 70 évvel ezelőtt még arra mutatott rá, hogy az élete során bárki kerülhet olyan helyzetbe, amikor szakmát kell változtatnia, ám a 90-es években a számítógépek elterjedésével, napjainkban pedig a mesterséges intelligencia megjelenésével a fogalom új, tágabb értelmet is kapott. Aktualitását jól mutatja, hogy az OECD (Organisation for Economic Co-operation and Development) idei felmérése szerint 2025-ben tíz felnőttből már négy vesz részt évente valamilyen felnőttképzésben.

A Világgazdasági Fórum tanulmánya szerint 2025–2030 között a jelenlegi munkakörök 22%-a alakul át vagy szűnik meg világszerte, és a munkavállalók 60%-ának lesz szüksége átképzésre vagy tudásuk jelentős kibővítésére.  A munkavállalók - különösen a fiatalabb generációk - már érzik, és fontosnak tartják (72%), hogy tudásukat folyamatosan frissítsék, alakítsák. Sok esetben ezt saját erőforrásból - saját költségen és a szabadidejük terhére - teszik, de egyre nagyobb az elvárás, hogy a képzésben munkaadójuk is részben vagy egészben szerepet vállaljon. Ha egy vállalat ezt figyelmen kívül hagyja, hátrányba is kerülhet: egy felmérés szerint a dolgozók 44%-a nem vállal olyan pozíciót, ahol nincs lehetősége fejlődésre, 41% elhagyná azt, 23% pedig már lépett ki olyan munkahelyről, ahol nem volt lehetősége képeznie magát - mutatja a Randstad idei, nemzetközi kutatása.

„Nagy kihívás előtt állnak a vállalatok, hiszen mára elértünk oda, hogy a tehetséges, jó munkaerőért folytatott versenyben az a munkaadó lesz előnyben, aki képzést, fejlődési lehetőséget is biztosít számukra. De ez a befektetés kölcsönös előnyökkel jár: a magukat folyamatosan fejlesztő dolgozók nyitottabbak, kreatívabbak, kritikusabban gondolkodnak, jobb problémamegoldó képességekkel rendelkeznek, serkentik az innovációt, hozzájárulnak a vállalati folyamatok fejlesztéséhez és az új ötletek megszületéséhez” – mondta el Dr. Dietz Ferenc, a Gábor Dénes Egyetem elnöke, majd hozzátette: „Felsőoktatási intézményként az innovációs szemléletmódot, a problémamegoldás képességét is átadjuk hallgatóinknak. Ezt a nyitottságot közvetítjük azoknak is, akik a munka mellett végezhető, mikrotanúsítványt nyújtó, rövid, online képzéseinken vesznek részt, amelyeken napjaink talán leginkább keresett témáira, az információs és kommunikációs technológiákra (IKT) irányulnak.”

A napjainkban nagyon népszerű információs és kommunikációs technológiai képzések különböző szinteken és mélységben biztosítják a digitális kompetenciák megszerzését és fejlesztését, az irodai szoftverek használatától kezdve a programozási nyelvek megismeréséig. Ezekre pályázati finanszírozás is kapható, a GINOP-Plusz-3.2.1-21 pályázat negyedik szakasza ugyanis vissza nem térítendő támogatással segíti a vállalkozásokat munkavállalóik képzésében. A képzésekre nyújtott közvetlen támogatás mértéke 50-70%, amely a kapcsolódó bértámogatással kiegészülve akár önerőmentes is lehet, ráadásul a GDE által is nyújtott mikrotanúsítványos képzések adminisztrációja könnyített és egyszerűsített elszámolással jár.

Fontos szempont az is, hogy milyen típusú képzésen vesz részt a munkavállaló. A rugalmasan végezhető online képzések a vállalat és munkavállaló számára is kedvezőek, hiszen a vállalati leterheltséghez jobban igazíthatóan, időben és térben is szabadon végezhetők. Nem véletlen, hogy az OECD felmérés szerint a munka melletti nem formális - azaz nem iskolarendszerhez kötött - online vagy részben online képzések aránya nemzetközi szinten átlagosan már eléri a 60%-ot.

Mi lehet az élethosszig tartó tanulás jövője? A lehetséges irányokat jól mutatják a nemzetközi példák: Svédországban 2022 óta a felnőtt munkavállalók kölcsönnel is kiegészíthető támogatást és fizetett szabadságot kapnak hosszabb képzés esetén, Szingapúrban pedig egy saját tanulási számlára érkezik az a támogatás, amelyet az egész életen át tartó tanulás jegyében tetszőleges időpontban és képzésre használhat fel a munkavállaló.