Nemrégiben volt az első évfordulója annak, hogy önt nevezték ki a Magyar Nemzeti Kereskedőház (MNKH) vezérigazgatójának. Hogyan látja, melyek azok a területek, ahol lényeges előrelépést sikerült elérni?

Az MNKH eredményessége a magyar cégek sikereiben mérhető. A magyar export tavaly rekordévet zárt, elérte a 8,1 milliárd eurót. Ebben a teljesítményben a Kereskedőháznak is komoly szerepe volt. Több mint 200 eseményt szerveztünk több száz magyar cég részvételével, ezek jelentős mértékben hozzájárultak a sikeres üzletek létrejöttéhez. Fontos változás, hogy még nagyobb hangsúlyt fektetünk az innováció területére, hiszen a magyar tudás az egyik legversenyképesebb exporttermékünk. Igyekszünk partneri viszonyra lépni az ígéretes startupokkal és a technológia intenzív innovatív kkv-kkal, segítünk termékeik, szolgáltatásaik piaci validálásában, tanácsot adunk nekik, és megszervezzük a külpiaci eseményeken való részvételüket is. Ehhez kapcsolódik InnoTrade programunk is, melynek keretében startupoknak biztosítunk külföldi megjelenési lehetőséget, így fejlesztéseikre vonatkozóan konkrét piaci visszajelzéseket kaphatnak.

Közel negyven országot lefedő kereskedőház-hálózatunkon keresztül összességében mintegy másfél ezer üzleti lehetőséget generáltunk 2015-ben. Természetesen ebben nagy szerepe van az ország nemzetközi diplomáciai rendszerének is, hiszen tudunk támaszkodni a nagykövetségekre, a külgazdasági attaséhálózatra. Egy adott cégnek testre szabottan össze tudunk állítani egy-egy komplex exporttervet is, melyben az elsődleges exportpiacaikat mutatjuk be számukra.

Sok esetben a magyar exportáló cégekre az jellemző, hogy nagyon magas importhányaddal dolgoznak. Miképpen lehet ezen változtatni?

Magyarország kis és nyitott piacgazdaság, bizonyos alapanyagok pedig korlátozottan állnak rendelkezésünkre. Ez adottságként kezelendő. Az egyik legjobb partnerünk például Macedóniából importálja a gyapjút, a feldolgozást követően pedig általunk exportálja a magas hozzáadott értékű termékét Kínába. Én ebben nem látok kivetnivalót.

Vannak olyan szektorok, ahol nem lehet az importarányon javítani az ország adottságaiból fakadóan. De például az agrár- és élelmiszeripar területén az innovációval, a korszerű technológiákkal csökkenthető ez az arány. Ami fontos, és amin tudunk dolgozni, hogy a magas hozzáadott érték magyar emberek munkájával, magyar tudással, magyar technológiával hozzon létre olyan magas minőségű terméket, ami a világpiacon is megállja a helyét.

A magyar cégek többsége gyakorlatilag nem értékesít exportpiacon. Ebben hogy lehet változást elérni?

Az elmúlt egy évben nagyon sok, különböző területen működő cég vezetőjével tárgyaltam. Úgy látom, négy dolog nagyon fontos a külpiacra lépéshez. Egyrészt szükséges, hogy a cégek termékei, szolgáltatásai megállják helyüket a célpiacon, de az is, hogy megfelelő információval, valamint kapcsolati tőkével rendelkezzenek, és a finanszírozás kérdése is megoldott legyen. Ez utóbbi három területen tudunk mi segíteni.

Meg tudjuk határozni, hogy mely országokban lehetnek a legnagyobb esélyei a cégnek, és a célpiac szempontjából releváns kapcsolati tőkével segítjük őket. Sokszor képviseljük partnereinket egy-egy kiállításon, így nem kell kiutazniuk, ami csökkenti a piacra lépési költségeket. Az Eximbank pedig minden partnerünknek segítséget nyújt a legkedvezőbb finanszírozási forma megtalálásában.

Emellett tanácsadást, képzést tartunk a cégek számára, ezek keretében hozzájuthatnak minden fontos külpiaci, az adott országra vonatkozó speciális információhoz. Ilyen például a már nyolc éve működő Exportakadémia nevű szolgáltatásunk.

Hangsúlyozom, hogy Európa továbbra is nagyon fontos partnerünk, de nyitni kell új piacok felé is, hiszen sorra dőlnek meg azok a prekoncepciók, melyek korábban egy-egy országot jellemeztek. Például Pakisztánban és Indonéziában is nagy fejlődési lehetőséget látunk.

Mely iparágakban lát leginkább exportpotenciált?

Minden ország más és más, ezt nem szabad elfelejteni. De összességében négy iparágat szeretnék kiemelni: az agrártechnológia, a biotechnológia, az informatika és a smart city területét. Fontos az is, hogy az okos város projektek esetében komplex megoldásokat, rendszereket tudunk kínálni egy-egy település problémáira azáltal, hogy integráljuk a magyar cégeket. Regionális különbségek természetesen vannak, Dél-Amerikában a víz- és hulladékgazdálkodás terén van a legnagyobb kereslet, Ázsiában pedig az élelmiszerbiztonság az, amiben a legnagyobb potenciált látom.

Milyennek látja a korábban zászlóshajó agrárium helyzetét, különösen annak fényében, hogy ma is jellemző az alacsony feldolgozottsági szint az exportban?

Korábban az agráriumhoz köthető szakterületen dolgoztam. Már akkor foglalkoztatott, hogyan lehetne összefogni, egy ernyőmárka alá összegyűjteni a magyar GMO-mentes, magas minőségű élelmiszeripari termékeket. Ezért is vagyok büszke az Áldomás márkára, ami egy széles körű termelői és kormányzati összefogásból indult el. A termékek hamarosan kereskedelmi forgalomba kerülnek, és bízom benne, sokan csatlakoznak még ehhez a kezdeményezéshez. A csatlakozás számos előnnyel jár a termelőknek, hiszen a sokszor igen munkaigényes és költséges márkaépítést, illetve piacra lépést nem maguknak kell finanszírozniuk.

A startupok milyen körével dolgoznak együtt, egyáltalán hogyan találják meg a cégeket?

Az InnoTrade programunk bárki számára elérhető. Ami fontos feltétel, hogy rendelkezzenek már prototípussal, globális piacban gondolkodjon a cég, és a képviselői kiválóan beszéljenek angolul. A programban résztvevők között vannak kkv-k, akik belekezdtek egy innovatív tevékenységbe, vannak egyetemi hátterű cégek és klasszikus startupok is. Mi lehetőséget teremtünk számukra, hogy bemutatkozzanak a nemzetközi piacon, megmérettessék magukat, és az értékes tapasztalatok alapján tovább fejlődjenek, illetve befektetőt találjanak. A pályázatokat szakértőink segítségével 45 napon belül elbíráljuk, és felkészítjük a cégeket az eseményen való részvételre is. Az is fontos azonban, hogy a kint szerzett tapasztalataikat megosszák, hiszen ezzel számunkra is visszajelzést adnak, illetve a többi startupot is motiválják sikertörténeteikkel.

Milyen terveik vannak az MNKH hálózatának fejlesztésére?

A rendszer folyamatosan változik a hatékonyság növelése érdekében. Ezt szem előtt tartva elképzelhető, hogy bezárunk, vagy éppen új országokban létesítünk képviseletet. A közeljövőben négy kompetenciaközpontot nyitunk, emellett létrehoztuk a Kárpát-medencei Gazdasági Régió egységes, kereskedelmi intézményrendszerét, melynek keretében már 18 új irodánk kezdte meg működését a környező országokban, főként a magyar-magyar gazdasági együttműködést hivatottak elősegíteni.