Egy 2026-os, 6105 fő bevonásával készült nemzetközi felmérés szerint a munkavállalók 94 százaléka tapasztalt fáradtságot vagy alacsony energiaszintet, 77 százalékuk pedig mentális egészségi tünetekről is beszámolt.1 Ennek ellenére mindössze 17 százalék vett igénybe munkahelyi támogatást, minden harmadik dolgozó pedig az egészségügyi segítségkérést is elhalasztotta. A munkavállalók állapotromlása ezért sokszor jóval azelőtt elkezdődik, hogy az a betegszabadságokban vagy a fluktuációban is láthatóvá válna, ez pedig akár több év távlatában is nyomot hagyhat a cég eredményességén.
A jelenlét nem egyenlő a jólléttel
A vállalatok többsége elsősorban a hiányzásokból, a teljesítmény visszaeséséből vagy a felmondások számából érzékeli, ha probléma van a szervezetben. Ezek azonban általában már egy hosszabb folyamat késői következményei, amelyeket az utolsó utáni pillanatban igyekeznek orvosolni a munkahelyek. Sok munkavállaló fáradtan, kialvatlanul, tartós stresszel vagy koncentrációs nehézségekkel is végigdolgozza a napot, így az egészségügyi problémák miatti teljesítményromlás hivatalosan nem jelenik meg az statisztikákban.
A rossz fizikai vagy mentális állapotban végzett munka, vagyis a presenteeism gyakran kevésbé látványos, mint a betegszabadság, az üzleti hatása azonban jelentős lehet. A dolgozó lassabban végez a feladatokkal, több hibát vét, nehezebben hoz döntéseket, csökkenhet a kreativitása, és kevesebb energiája maradhat a csapatmunkára. A Gallup magyarországi adatai szerint a munkavállalók 35 százaléka élt át jelentős stresszt az adatfelvételt megelőző napon, ami arra utal, hogy az állapotromlás a hazai munkahelyeken sem elszigetelt probléma.2
„A vállalat valódi állapota nemcsak abból látszik, hányan hiányoznak, hanem abból is, milyen állapotban dolgoznak azok, akik minden reggel beérkeznek. Az a probléma amit időben nem mérünk meg, nem ismerünk fel, azt később már veszteségként fogjuk megfizetni." - mondta Nagy Márta wellbeing szakértő.