Egy kis Fejér megyei faluban, Cecén nőtt fel Móré Attila. „Törekvő szorgalmas emberek laknak arrafelé, szüleim is foglalkoztak sok mindennel, zöldséggel, dinnyével, volt fóliasátrunk, disznónk. Annyit dolgoztam gyerekkoromban, hogy elkezdtem gondolkodni, hogy lehetne kevesebb munkával túlélni ezt az életet” – mesél a kezdetekről. Párttitkár nem akart lenni, pap sem. Kézenfekvő választásnak tűnt az állatorvosi pálya, a mezőgazdasági szakiskola után fel is vették az Állatorvostudományi Egyetemre.

 

Táskával, házról házra járva, falusi állatorvosként dolgozott az első három évben, nem messze szülőfalujától, Pálfán. A rendszerváltást követő években azonban már látszott, hogy ebben nem lesz hosszútávon jövő. Az állam akkor 10 ezer forintot fizetett, ha levágtak egy tehenet. A vidéki állattenyésztésnek kezdett leáldozni. Úgy döntött, változtat. „Nem volt még sem vagyonom, sem családom, könnyű volt lépni” – mondja. Elment dolgozni a fehérvári állatkórházba, ez volt Magyarország egyik legnagyobb állatkórháza, ez is lett a veszte. Annyira nem ment üzletileg, hogy eladó sorba került. Megvásárolta (örültek, hogy megszabadultak tőle az eladók, mondja), és elkezdték felfejleszteni a kisállat praxist (kutya, macska), ami előtte nem volt. De a kezdet minden volt, csak könnyű nem. „Itt van még a szekrényben a bekecsem, amiben az első telet végigdolgoztam – mutatja. – Elromlott a gázkazán, fűtés nélkül húztuk ki, a vizet is villanyrezsóval melegítettük.” Az elején jóval kevesebb pénzt keresett, mint előtte falusi állatorvosként, de fiatal volt, kereste az új lehetőségeket. „Ha már lett volna családom, biztos nem vágok bele” – emlékezik.

 

Hozzáadott érték

 

Az alapterület nagy volt, mintegy 1500 négyzetméter, erősen le volt amortizálva az épület, és nagyon kis részét, talán egynegyedét tudták kihasználni. De kapóra jött egy akkori törvénymódosítás, mely lehetővé tette, hogy állatorvosok is foglalkozhassanak állatgyógyszer-kereskedelemmel. (Előtte ezt csak gyógyszerészek tehették). Így beszálltak a gyógyszer-disztribúcióba. Megvették a gyártóktól, nagykereskedőktől a termékeket, előbb helyben árulták, Fehérváron, majd a környéken, és 10 év alatt sikerült kiépíteni az országos lefedettséget. Ma már több mint 30 telephelyük, 100 autójuk van Magyarországon.

 

De a hatékonyságnövelés kérdése mindig foglalkoztatta Móré Attilát. A gondolat egyszerű volt: hogyan lehet ugyanazt a raktárt, teherautót másra is használni? Olyan termékre, ami közel áll a fő tevékenységhez, és ugyanazok a vevők is. A 90-es évek végén belevágtak a kutya-, macskatáp-kereskedelembe, és a holdingon belül ez ma már 6-7 milliárdos üzletág.

 

A második lépés az értéklánc meghosszabbítása volt. Addig ugyanis csak más gyártók termékeit árulták. A verseny olyan, hogy a marzsok óhatatlanul csökkennek, így új utakat kellett keresni – mondja Móré Attila. Sikerült megszerezni néhány gyógyszer esetében a kiemelt disztribútori pozíciót, majd elnyerték több nagyobb cég magyarországi képviseletét, ami már komoly versenyelőnyt eredményezett. De az igazi áttörést az jelentette, amikor elkezdtek kereskedővállalatból termelő kutató-fejlesztő céggé válni, hiszen így jóval magasabb hozzáadott értéket tudnak előállítani. 2010-ben megalapították a kutatás-fejlesztési üzletágat az állatgyógyászati szegmensre. 10 kutató, állatorvos, biológus dolgozik ezen a területen. Elindult a gyógyszertörzskönyvezés, -engedélyeztetés, -gyártás. Megvásároltak egy bábolnai gyógyszergyárat a Phylaxia nevű cégtől. „Mi az állatgyógyszerekhez értünk, ez a specialitásunk, és ma már ott tartunk, hogy az EU 17 országába és több mint 10 egyéb országba exportálunk Magyarországon előállított és törzskönyvezett állatgyógyszert – büszkélkedik.

 

Az állatgyógyszergyártás különleges terület, szigorúak a szabályok, nagyon magas szintű raktározási, szállítási feltételeknek kell megfelelni. Ráadásul az EU-ban alkalmazott szabad árumozgás sem vonatkozik erre a szegmensre, minden egyes országban külön kell minden gyógyszert engedélyeztetni. A saját gyártás esetében sosem lehet előre tudni, hogy lesz-e az invesztíciónak eredménye. Az ember teszi bele a pénzt, és bizakodik, hogy minden rendben lesz – mondja. Persze a generikus gyógyszereknél kisebb a kockázat, hiszen ezek már bizonyított hatóanyagot tartalmaznak. Az originális gyógyszereknél az engedélyeztetés eredménye még nehezebben jósolható, de ezek nyereségtartalma nagyságrendileg magasabb. Az AlphaVetnek is van két originális gyógyszere, erre nagyon büszke, persze nem milliárd dollárokért fejlesztettek. „Nem a multikkal kell versenyezni, ez úgyis lehetetlen, olyan réspiacot kerestünk, amit nem uralnak annyira. Mi így csináltuk, és szerintem ezt az utat érdemes választani a más területeken működő magyar középvállalkozásoknak is.”

 

Szabad a pálya

 

5-6 éve visszavonult, csak az igazgatóság munkájában vesz részt. Kéthetente, egy-egy délután. „Úgy egyeztünk meg, hogy kevés dologba szólok bele” – mondja. Hogy sikerült kinevelni olyan menedzsmentet, ami kitűnően viszi az operatív vezetést? Utólag visszatekintve úgy látja, ez a folyamat vagy 20 éve tart. „Akik ma az igazgatóság tagjai, majdnem mind első munkahelyes, fiatal kollégáim voltak. Mindig arra törekedtem, hogy egyre nagyobb felelősséggel, jogosítvánnyal, alázattal vezessék a saját ágazataikat. Végigjárták a szamárlétrát, eljutottak oda, hogy különböző területek igazgatói lettek.” A ma már holding formában működő AlphaVetnél így sikerült megoldani a tulajdon és a vezetés szétválasztását.

 

„Mielőtt valaki azt gondolja, hogy én milyen nagy, tudatos menedzser vagyok, aki 50 éves korára ezt meg tudta csinálni, hát azt kell mondjam, fityfenét. Pont olyan voltam, mint az alapító vállalkozók, dolgoztam napi 12 órát, heti hat napban. Ezt csináltam 20 évig. Rá is ment két házasságom. Amikor megismertem jelenlegi és legutolsó feleségem, akkor komoly problémáink lettek a gyerekvállalással. Nekem döntenem kellett, hogy a család vagy a munkahely. Ki kellett költöznünk külföldre, ott született gyermekünk, és nagyon sokáig inkubátorban volt. Egy évig nem tudtam foglalkozni a céggel. Amikor elmentem, azt mondtam a kollégáimnak, 20 éve dolgoztok velem, ti tudjátok, mit miért csináltok. Szabad a pálya, jövök, ha jövök. Egy év múlva visszajöttem, és a legnagyobb csodálatomra a vállalat mindenféle értelemben jobban nézett ki, mint amikor elmentem. Ezt teszi a bizalom. Legfeljebb abban voltam okos, hogy ekkor azt mondtam: ha így tudjátok csinálni, akkor csináljátok. Ajánlom ezt is a vállalkozói társaimnak. Amikor halálra dolgozzák magukat, jól teszik, mert értéket állítanak elő, de rosszul teszik, mert egyszer csak eljön az igazság pillanata, és magukra maradnak. Ha megkérdezik, mire vagyok a legbüszkébb, persze az első a család. De a második nem az, hogy mekkora a cég és milyen eredményei vannak, hanem az, hogy a one man show-ból sikerült egy önjáró vállalattá válnunk. Persze nehéz ezt megcsinálni, nekem annyi volt a szerencse a szerencsétlenségben, hogy az élet erre rákényszerített.”

 

Folyamatos tanulás

 

Az utódlással kapcsolatban úgy látja, nem arra kell törekedni, hogy a családtag vegye át a céget, sokkal inkább arra, hogy a legalkalmasabb személy vezesse, és nagyon fontosnak tartja a kitekintést. „A keresztfiam, az öcsém gyereke most fejezi be az Állatorvos Tudományi Egyetemet. Fel sem merült, hogy egyből hozzánk jöjjön dolgozni” – mondja. Menjen el 4-5 évre külföldre, szélesítse a látókörét, aztán majd meglátjuk.

 

A cég ügyeivel ugyan ma már kevesebb időt tölt, de folyamatosan tanul. Olvas, konferenciákon vesz részt, fókuszában a pozitív pszichológia, hatékonyságnövelés, ipar 4.0, precíziós állatgondozás és növénytermesztés áll. Címzetes egyetemi docensként tanít az Állatorvos Tudományi Egyetemen, három évfolyamot is. Az egyetem is felismerte, hogy nem jó, ha csak a szakmát tanulják meg, ma már van komoly gazdálkodási tanszék is, ahol címzetes egyetemi docensként praxismenedzsmentet ad elő.

 

Sok mindent csinál emellett is, többek között részt vesz a Fehérvár Jövőjéért egyesület munkájában. Itt a helyi magyar tulajdonú cégek színe java találkozik. Szerencsés helyzetben van a város, a lokalizáció, kialakult ipar és a jó városvezetés miatt. Tavaly minden idők legmagasabb helyi adóbevételét érte el a település, és ennek jelentős részét az ipar fejlesztésére fordítják.

 

European Business Awards

 

Gyártó kategóriában Európa legjobb magyar vállalata lett az Alpha-Vet Állatgyógyászati Kft., mindamellett, hogy fennállásának legjobb üzleti évét tudhatja maga mögött. A European Business Awards (EBA, Európai Üzleti Díj) a kontinens egyik legrangosabb üzleti versenye, melyet több mint 10 éve rendeznek meg. Célja az üzleti kiválóság és jó gyakorlatok elismerése az európai üzleti közösségben. Az EBA versenye nyitott a magyarországi középvállalkozások számára is. 2018-ban több mint 30 európai országból 110.000 vállalat szállt versenybe az elismerésért.

 

Számít a törődés

 

Y generációs munkavállalóknak nehéz megfelelni. Persze a fizetés a minden, de arra jöttünk rá, hogy a munkakörnyezet nagyon is számít. Az Alphánál olyan egyedi életpályamodelleket kínálunk, illetve karriertámogató lehetőségeket, amelyek nemcsak a szakmai fejlődést segítik, hanem munkatársaink életvitelét is jobbá teszik. Családbarát intézkedéseink révén 2017-ben Szerethető Munkahely Díjas vállalat lettünk. Az AlphaVet fennállásának eddigi legjobbi üzleti éve volt a 2017-es év. Árbevételünk meghaladta a 16 milliárd forintot.