A kecskeméti, közel 40 éves múlttal büszkélkedő vállalat piacvezető a szemcseszóró és takarmányipari technológiák területén. Mindkét üzletágukban teljesen vevőorientált megoldásokat alkalmaznak, és az egyedi tervezésű gépek vevői között megtalálható a Mercedes Benz, a Tesla, vagy a másik oldalon a Bonafarm csoport és az UBM. A legfontosabb céljuk most a régiós terjeszkedéssel az export arányát tovább növelni.
Cikkünk a Legsikeresebb magyar vállalkozások című könyvben jelent meg. Ha kínáncsi a többi, 45 sikeres cég történetére vásrolja meg a könvyet.
Közel 40 éve, 1984-ben alapította négy fiatal gépészmérnök, gmk formájában a cég elődjét. Az egyik alapító Turák József, aki ma is az egyik tulajdonosa a társaságnak, profiljához illeszkedve szemcseszóró berendezések tervezésével kezdett el foglalkozni. Ennek lényege, hogy nagy sebességgel apró szemcséket ütköztetnek a felületre, így távolítva el róla a szennyeződést. A felület ezáltal hegeszthető, megmunkálásra alkalmas lesz. A négy alapító közül mindenkinek megvolt a főállása valamelyik nagy állami vállalatnál, így ez egy jó másodállásnak, keresetkiegészítésnek tűnt számukra. A 90-es években a profil hasonló maradt, átalakultak kft.-vé, és többen kiszálltak az alapítók közül. „Kellett azonban egy másik láb, egy másik üzletág, hogy gazdaságos legyen a működés. Én mint tulajdonostárs itt csatlakoztam be a takarmánytechnológiai üzletággal. Ez egy homlokegyenest más dolog, de annyiban mégis van szinergia, hogy teljesen hasonló gyártóbázison termelünk” – mondja Mondik Zsolt, a cég másik tulajdonosa és ügyvezetője.
Mindkét üzletágnak az egyedi tervezésű gépek gyártása a fő profilja. Ez egy idő után kiegészült egy fővállalkozói formával, hiszen akiknek legyártották a gépet, azok igényelték, hogy telepítsék, építsék be és szervizeljék azokat. Mindkét üzletágban teljesen vevőorientált megoldásokat szállítanak, A-tól Z-ig. Hogy ez miért fontos? „A konkurenciát a nyugat-európai cégek jelentik, ők a költségcsökkentést szem előtt tartva próbálják a vevőiket a sztenderd megoldások felé terelni. Ez a potenciális vevők 85-90 százalékának mindkét üzletágunkban megfelelő megoldás. De az igazi profit abban van, ha a maradék 10-15 százalékot is ki tudja szolgálni valaki, amit sztenderd géppel nem lehet. A mi piacunk itt van. Több évig beszélgetve, együtt gondolkozva a vevővel olyan gépeket, takarmánygyártó üzemeket építünk, amelyek 10-15 évre kielégítik a vevőink igényeit. Innen jött a mottónk is: innovation together. Olyan ez kicsit, mint a házasság, jó buli az esküvő és a lakodalom, de utána kezdődik a neheze, 30 évig azzal a géppel, berendezéssel kell együtt élni. Mi olyanok vagyunk, mint a konfekció mellett az úri szabó. A világból elhozzuk a legjobb szövetet, amit az ügyfél igényel, ha kell, háromszor mintát veszünk, felpróbáljuk rá, és ha kicsit hízik, akkor egy év múlva ráalakítjuk. Egyedi igényeket elégítünk ki, ezért tudunk piacvezetők lenni a saját területünkön. Nemcsak Magyarországon, de a régióban is” – világítja meg a lényeget.
A vállalatra jellemző, hogy jelentős a mérnöki hozzáadott hányad, ezt mutatja, hogy a mintegy 180 munkatársuk közül közel 50 mérnök, akik gyakorlatilag fejlesztenek. De az egyedi gépgyártás teljesen más gondolkodást igényel a többi munkatárs részéről is. „Ha valakinek azt mondjuk, gyere, és 10 éven keresztül hegessz ugyanúgy, az teljesen más ember, mint akinek egy egyedi rajz alapján kell egy jó gépet készítenie. A mi munkatársaink mérnöki támogatással részt tudnak venni az alkotásban” – tette hozzá.
A nagy vevőik a takarmányipari üzletágban a Bonafarm, az UBM csoport, a Mastergood, a szemcseszóró üzletágban pedig többek között a Mercedes-Benz, a Tesla autógyár, a Robert Bosch és a General Electric. Nagyon fontos, hogy le tudják követni a vevői igények változását is. Ez a takarmányipari üzletágban azért elsődleges, mert alkalmazkodni tudjanak az alapanyagok változásához. Húsz év alatt ugyanis a receptúra például teljesen megváltozott.
A majd 40 év alatt megéltek néhány válságot, mindegyikben más volt a kihívás. Mára megfordult a világ, míg a 90-es években megrendelés után rohangált az ember, most megrendelés van, inkább az a kérdés, hogy ezt tudják-e teljesíteni. A legnagyobb problémát Magyarországon a tőkehiányban látja. „Mi beruházási jellegű termékeket gyártunk, a pénzpiaci helyzet pedig itt nagyon fontos tényező. Ha magasak a kamatok, sokan elhalasztják a beruházásaikat. Persze a Covid is fék volt, de akkor három hónap után feleszmélt mindenki, és ment tovább a világ. Most ennek az elhúzódó recessziónak komoly fékező ereje van” – magyarázza.
Jelenleg 25 százalék az export, 75 a belföldi eladás aránya a cég értékesítésében. „Az lenne az egészséges, ha ez fordítva lenne. Ezen dolgozunk intenzíven. De ehhez sokkal jobban fel kell vértezni magunkat, hiszen minél messzebb szállítunk, annál kevésbé tudunk jelen lenni” – mondja. Nem véletlen, hogy nem a világpiaci álmokban gondolkoznak, a régióban szeretnének jelentősebb szereplők lenni.
Természetesen a fejlődéshez beruházni is kell. Nagy lépés volt a cég életében, amikor 2015-ben telephelyépítésbe kezdtek az ipari park területén, zöldmezős beruházással, amihez az Új Széchenyi terv keretében kaptak támogatást. A legutóbbi milliárdos beruházáshoz, ami egy tiszta üzemű végszerelde, illetve egy szervizcsarnok létesítése volt, pedig a magyar multiprogramon keresztül jutottak 300 millió forintos támogatáshoz. A vállalat méreteit jól mutatja, hogy ma már 7000 négyzetméteren gyártanak és az irodaházuk is több mint 2000 négyzetméteres.
Hogy mennyire jelent problémát nekik a munkaerő megtalálása és megtartása? „Mi teljesen más irányultságú emberekkel dolgozunk, mint egy multi, amely gyakorlatilag operátorokat keres. Mi nem velük versenyzünk, de a mi helyzetünk sem könnyű. A legnehezebb megtalálni azokat, akikben van elhivatottság, alázat, szorgalom. Ha ez sikerül, megtartani már könnyebb őket” – mondja. Mindenesetre a megoldást elsősorban a saját képzésben látják.
Hogy mit szeretnének elérni középtávon? Fontos cél, hogy az export súlyát emeljék 50 százalékosra. Ezen a területen a környező országokat célozzák, elsősorban Szlovéniát, Szerbiát, illetve Horvátországot, ahol már most is működik leányvállalatuk, valamint Romániát, ahol saját önálló céget üzemeltetnek. Magyarországon egyébként ezen a területen nincs komoly versenytársuk. Akik vannak, azok olyan kis vállalkozások, amelyek egy kicsit őket próbálják másolni, de nem igazán tudnak labdába rúgni, mert nincs meg sem a finanszírozási hátterük, sem a tapasztalatuk.
A másik nagy terület, ahol előre akarnak lépni, a folyamatos képzés. Saját betanító kollégákat alkalmaznak. A szakképzés az országban nagyon rosszul áll, magunkhoz kell ragadni a kezdeményezést ezen a területen, és kinevelni magunknak a következő generációt – mondja Mondik Zsolt. Egyébként ha valaki azt gondolja egy gépgyártónál csak férfiak dolgoznak, téved, sok a női munkatárunk is. Meg lehet tanulni és meg lehet szeretni ezt a szakmát hölgyként is – teszi hozzá.
Cikkünk a Legsikeresebb magyar vállalkozások című könyvben jelent meg. Ha kínáncsi a többi, 45 sikeres cég történetére vásrolja meg a könvyet.