Írta: Ercsey Dániel

Mi lenne, ha a mostani furcsa, pandémiás helyzetben, amikor gyakran csak az egynapos kirándulások engedélyezettek, úgy keresnénk fel a borvidékeinket, hogy a kóstolót otthonra időzítjük, a borászoknál csak egy rövid vizitet teszünk, megvásárolva az esti palackot, utána pedig felkeresünk egy templomot, ahol ki-ki vallása vagy épp vérmérséklete szerint beszélgethet az Úrral, vagy megcsodálhatja háza építészeti, netán művészeti örökségét?

Tihany

Ha egyaránt szeretnénk élvezni hazánk történetének egy részét és a Balaton látványát a kiránduláson, keressük fel a Tihanyi-félszigetet, sétáljunk egyet a Sajkodi-öböl partján, kapaszkodjunk fel Gurbicza-tetőn át a Csúcs-hegyre (sárga jelzés), ahonnan nemcsak a panorámát élvezhetjük, hanem a zöld háromszöget követve átsétálhatunk egészen a Tihanyi Bencés Apátságig. Az út a félsziget belsejében szőlők közt vezet, rövid ideig a Lapi-dűlőt is érinti, ahonnan majd az esti palack bor származik a Homola Pincészet jóvoltából.

Az apátsági templom barokk épülete önmagában is gyönyörű, de a kilátással és múltjával együtt egyenesen lélegzetelállító, hiszen az első itt álló egyházi épületet I. András királyunk emeltette 1055-ben, később, 1060-ban itt is temették el! A korai bencés apátság mellett egy időben alakultak ki a ma Barátlakások néven ismert barlangok, ahol bizánci rítust követő szerzetesek éltek egészen a XIV. századig. Kelet és nyugat adott itt egymásnak találkozót évszázadokon át, az apátság alapítólevele pedig az egyik legfontosabb magyar nyelvű szórványemlékünk! Tihany ugyan egyre inkább egy szárított pirospaprikával díszített, mp3 formátumban elküldött visszhangról szóló, kínai giccsekkel felturbózott vurstlihoz hasonlít, mégse hagyjuk becsapni magunkat! Ahogy Antoine de Saint-Exupéry írta: „ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan”.

Feldebrő

A Debrői Hárslevelű története lassan száz éve, 1926-ban kezdődött Rácz Pál kompolti pincemester ötlete nyomán. A hárslevelű alapú házasítás a Tarna-völgyében, a Mátra és a Bükk között, az Egri Borvidék négy településén születhet meg, köztük a névadó településeken, Aldebrőn és Feldebrőn. Utóbbi község ugyanakkor nemcsak a Tarna-völgy, de az ország legkülönösebb templomával is büszkélkedhet. A nagy egyházszakadás (1054) előtt épült eredeti templom ötvözte magában a keleti és a nyugati rítusú kereszténység főbb elemeit, az öthajós bizánci jellegű bazilika centrális alaprajzú volt, míg alatta nyugati mintára altemplom épült, aminek a falait szintén bizánci stílusú freskók díszítették, ezek közül néhány ma is látható! Gondoljanak csak bele, az államalapítást követő három évtizedről beszélünk, hiszen a templom a Szent Kereszt tiszteletére volt szentelve, vagyis egy korai zarándoktemplom volt Krisztus keresztjének egy szilánkjával. Az alapítók között.......

Cikkünk teljes terjedelemben a K&K magazin decemberi lapszámában jelent meg.

Keresse a nagyobb újságosoknál, vagy