Minden használt ingatlantípusnál csökkent az értékesítéshez szükséges idő az év első hat hónapjában, derült ki az Otthon Centrum forgási sebességet összegző felméréséből. Az elmúlt évhez hasonlóan továbbra is a panel tölti a legkevesebb időt a piacon, míg az agglomerációban családi házakat ilyen gyorsan még soha nem lehetett eladni, mint most. Különösen a második negyedévben pörgött az üzlet.
Az Otthon Centrum statisztikái szerint 2022 első hat hónapjában a használt házak forgási sebessége volt a leglassabb, átlagosan 144 nap kellett az értékesítéshez, míg a téglalakások átlagosan száz napot töltöttek a piacon. A leggyorsabban idén is a panellakások találtak új tulajdonost, átlagosan 58 nap alatt. Az idei számok minden használt ingatlan típus esetében alacsonyabbak a tavalyi éves értéknél, vagyis nőtt a forgási sebesség, kevesebb idő is elegendő volt a tranzakciókhoz. A téglalakások és a házak esetében tíz, a panelek esetében 25 napos csökkenést mért a tavalyihoz képest az Otthon Centrum.
Az elemzés kitér arra is, hogy a hagyományosan leggyorsabban elkelő panellakások 58 napos átlagos értékesítési ideje településtípusonként komoly különbségeket mutat. Évek óta a hat régióközpontban cserélnek legrövidebb idő alatt tulajdonost a panelek: átlagosan 46 nap alatt, míg az agglomerációban 86 nap az idei átlag, ami 2021-hez képest 20 napos rövidülést jelent. A megyei jogú városokban 74, Budapesten 50-55, míg a kisebb városokban 60-65 nap az átlagos forgási idő. A forgási sebesség mindenhol gyorsult, átlagosan 24 nappal kevesebb elég idén az értékesítéshez. A legnagyobb csökkenés Budán mérhető, itt majdnem két hónappal rövidült a piacon töltött idő.
A téglalakások forgási ideje kereken száz nap volt 2022 első hat hónapjában. A legkevesebb idő ebben a szegmensben is a régióközpontokban kellett, átlagosan 74 nap, míg a legtöbbet a belvárosban és a községekben vártak az eladók az értékesítésig, majdnem 120 napot. A kisebb városokban 80, az agglomerációban 94, a főváros többi részén pedig száz nap volt a forgási idő.
A panellakásokhoz hasonlóan a téglalakások esetében is csökkent az értékesítési idő, ami most tíz nappal kevesebb, mint 2021-ben. A fővárosban jellemzően egy héttel, a többi városban 2-4 héttel rövidült az eladáshoz szükséges idő.
A használt házak forgási sebessége még mindig a leglassabb, azonban az utóbbi években ebben a szegmensben csökkent a legnagyobb mértékben a piacon töltött idő. Amíg nyolc évvel ezelőtt, 2014-ben jellemzően 240 napra volt szükség az értékesítéshez, addig az idei első félévben ehhez már 144 nap is elég volt, ami a tavalyi középértéknél is tíz nappal kevesebb. Az Otthon Centrum mérései alapján ilyen alacsony még sosem volt ez az érték. A régióközpontokon túl a fővárosi agglomeráció is nagyon pörgött, átlagosan 125 nap alatt cseréltek tulajdonost a használt házak. A külső pesti kerületekben és a kisebb városokban 140-145, a községekben 160, míg Budán 205 napra volt szükség ehhez. A házak esetében számottevő csökkenés főként a közép-magyarországi régión kívüli területeken volt érzékelhető, ahol esetenként 2-3 héttel is rövidült a piacon töltött idő.
A kutatás arról is beszámol, hogy az értékesítéshez szükséges idő elsősorban a második negyedévben csökkent. Az első negyedév statisztikái szerint a téglalakások és a házak értékesítéséhez szükséges idő egy héttel még nőtt is. Az első három hónapban csak a panellakások esetében volt mérhető egyhetes csökkenés. A második negyedévben viszont minden szegmensben gyorsult a forgási sebesség, ami a lakások esetében három, a házaknál pedig egy hét rövidülést jelentett az első negyedévhez képest.
Az értékesítési idő csökkenését számos tényező befolyásolta az említett időszakban. Elsősorban az orosz-ukrán háború következményeként bevezetett embargó, mely több európai ország gazdaságára negatív hatással volt és többek között az infláció erősödéséhez vezetett. Ennek hatására sokan ismét az ingatlan, mint befektetési forma felé fordultak. Hasonló a helyzet a lakáscserében gondolkodókkal, akik a bizonytalanság miatt előre hozták a vásárlás időpontját.