A nagyvárosok környéke az elmúlt évtizedekben szinte folyamatosan a lakáskeresők fókuszában állt. A városból való kiköltözés melletti érvek között kiemelt helyen szerepelt a kellemes, kertvárosi, „zöld” lakókörnyezet, a tágasabb és jobb lakás iránti igény, valamint az olcsóbb megélhetés és az alacsonyabb fenntartási költségek. Az elmúlt tíz évben a fővárosi lakóingatlanok árnövekedése, az olcsó hitelek, valamint a családok által igénybe vehető támogatások tették lehetővé a fővárosi panel vagy tégla társasházi lakásból az agglomerációs településekre, családi házba költözést. A pandémia hatására egyre inkább elterjedő távmunka pedig még vonzóbbá tette az agglomerációs településeket. Csakhogy az elmúlt fél év fordulatot hozott az agglomerációs lakáspiacon is: a gazdasági krízis, az emelkedő rezsiköltségek miatt lassul a piac.

Az Otthon Centrum értékesítési statisztikái alapján legnagyobb számban a használt családi házak keltek el az agglomerációs településeken. A teljes fővárosi agglomerációt tekintve négyszer annyi ház talált új tulajdonosra, mint társasházi lakás – összegezte a legfrissebb adatokat Soóki-Tóth Gábor. Az Otthon Centrum elemzési vezetője elmondta, 2022-ben a legdrágább az agglomeráció északnyugati és nyugati szektora volt, ahol majdnem 690 ezer Ft/m2 a használt családi házak fajlagos négyzetméterára. Ebben a szektorban mérte az Otthon Centrum a legnagyobb árnövekedést is 2021-hez képest: az északnyugati szektorban 51 százalékkal, a nyugati szektorban pedig 38 százalékkal nőtt a fajlagos átlagár a megkötött szerződések alapján.

A legdrágább családi házakat átlagosan 907 ezer Ft-os négyzetméteráron, Nagykovácsiban értékesítette az Otthon Centrum. Hasonló mértékű, 35 százalékos növekedés volt még az északi szektorban, ahol a fajlagos átlagár 580 ezer Ft/m2. A legolcsóbb fajlagos áron az agglomeráció délkeleti szektorában lehetett vásárolni tavaly, ahol az átlagár 452 ezer Ft/m2 volt, az éves árnövekedés mértéke pedig csupán 8 százalék.

A társasházi lakásoknál az átlagár 2022-ben 720 ezer Ft/m2 volt, a fajlagos ár növekedésének mértéke pedig egy év alatt 22,4 százalék. Átlagon felül alakult a nyugati szektorban értékesített használt lakások négyzetméterára, ami meghaladta az 1 millió Ft/m2 értéket, a drágulás mértéke ezen a területen 30 százalék volt. Az északi szektorban nőttek a legjobban az árak is, majdnem 40 százalék a drágulás mértéke, az átlagár 810 ezer Ft/m2. A legolcsóbb használt társasházi lakásokat - átlagosan 627 ezer Ft/m2 áron - a déli agglomerációs szektor településein értékesítették 2022-ben, ugyanakkor a tranzakciószám visszaesés itt volt a legkisebb, csak 13 százalék egy év alatt. Az árak átlag alatti mértékben, 16 százalékkal nőttek.

Az Otthon Centrum előrejelzése szerint az idei év kilátásai erősen függnek a gazdaság teljesítményétől, és az infláció alakulásától. A magas kamatszint nem kedvez a hitelfelvételnek, ami visszafogja a keresletet. A népszerű agglomerációs településeken nem várható drasztikus változás, az viszont jelzésértékű, hogy a megfizethetőbb agglomerációs szektorokban, a déli és dél-keleti területeken már tavaly erős volt a visszaesés a tranzakciószámok tekintetében, még ha ez az árakat nem is tudta befolyásolni.

Az Érdi vagy a Gyáli járásban már tavaly sokkal kevesebb tranzakciót mért az Otthon Centrum, mint egy évvel korábban, a négyzetméterár viszont 25-30 százalékkal nőtt. A nyugati szektorban egyedül a Szentendrei járásban volt némi visszaesés a családi házak adás-vételét tekintve, a fajlagos átlagár viszont 60 százalék felett nőtt, ami azt jelzi, hogy nem a kereslet fogyott el, inkább a kínálat szűkössége volt a probléma. A legdrágább fajlagos ár a Pilisvörösvári járás településein volt 2022-ben, ahol a családi házak négyzetméterára meghaladta a 700 ezer forintot.

Az árak tükrözik az egyes szektorok és az azokon belüli települések közötti különbségeket. A magas presztízsű budai hegyvidéki területek, a nyugati és az északnyugati szektor települései a legdrágábbak, míg a déli és a délkeleti szektor megfizethetőbb. A szektorokon belül a kisebb települések általában olcsóbbnak számítanak, míg a tömegközlekedéssel jól megközelíthető települések iránt nagyobb az érdeklődés, ezért ezek általában drágábbak is.