A technológiáról – amelyben hatalmas potenciál rejlik azáltal, hogy egyéni felhasználók az interneten keresztül bármilyen értéket átruházhatnak egymásra vagy bármilyen dokumentumot, szerződést létrehozhatnak egymás között harmadik fél közreműködése nélkül – semmi esetre sem szeretnének lemaradni az első számú vezetők.

 

A felmérésben a cégvezetők negyede számolt be folyamatban lévő kísérleti (10%) vagy már éles (15%) blockchain projektről. Közel egyharmaduk (32%) rendelkezik fejlesztés alatt álló projektekkel, és egyötödük (20%) tart a kutatási szakaszban.

 

Jelenleg az USA (29%), Kína (18%) és Ausztrália (7%) számít a blockchain-fejlesztések élharcosának, ám a válaszadók úgy vélik, hogy három-öt éven belül Kína megelőzi az Egyesült Államokat (30%).

 

A felmérés a blockchain felhasználásában a pénzügyi szolgáltatások korai erőfölényét mutatja: a megkérdezettek 46%-a szerint jelenleg a pénzügyi szolgáltatási szektor számít a blockchain szempontjából a vezető iparágnak, míg 41%-uk szerint ez a közeljövőben (3-5 év) is így lesz. A válaszadók szerint a három-öt éven belül növekvő potenciállal rendelkező ágazatok közé tartoznak az energia- és közműszektor (14%), az egészségügy (14%), valamint a gyáripar (12%).

 

„A cégvezetők szerint senki sem akar hátrányba kerülni a blockchaint illetően, még akkor sem, ha a fejlesztésnek ebben a korai szakaszában továbbra is fennállnak a bizalomhiánnyal és a szabályozással kapcsolatos aggályok” – mondta Kerekes Antal, a PwC Magyarország Technológiai tanácsadási területért felelős cégtársa. „Egy jól megtervezett blockchain nemcsak a közvetítőket váltja ki, hanem csökkenti a költségeket, és növeli az üzleti folyamatok sebességet, hatókörét, átláthatóságát és nyomon követhetőségét. Az üzleti megtérülés vonzó lehet, ha a szervezetek megértik, mi a technológia felhasználásának végső célja, és ezt összeegyeztetik a tervezésükkel.”

 

„Magyarországon a blockchain felhasználása egyelőre csak pénzügyi területen, azon belül is az új innovatív startupok körében indult el, azonban a nagyvállalati, állami felhasználás, illetve más iparágakra való kiterjesztése még várat magára” – tette hozzá Kerekes Antal.

 

A PwC Magyarország tanácsadói szerint ennek korlátai a következők:

• Sokan még mindig egyenlőségjelet tesznek a Bitcoin és a blockchain-technológia közé - előbbiről számos negatív véleményt lehetett hallani az utóbbi időben. Ilyenek például: jogosulatlan betétgyűjtés, pénzmosás, illegális cikkek kereskedelme.

• A blockchain-technológiában való bizalom hiánya itthon is jellemző. Nem támogatja az üzleti elterjedést a technológia hiányos ismerete sem - egyelőre kevés blockchain-szakértő, -fejlesztő van Magyarországon.

• Itthon még nem indult konkrét, blockchain-alapú projekt, illetve felhasználás, amely úttörő szerepet vállalna.

• A szabályozók foglalkoznak már a blockchainnel, azonban még nem történtek konkrét szabályozói lépések, amelyek megadnák a széles körű üzleti felhasználás jogszabályi hátterét.

   

A blockchain legnagyobb előnyeit közös iparági platformokon keresztül fejlesztik és nyújtják majd, de ez csak akkor lehetséges, ha az adott iparágba tartozó cégek – a versenytársakat is beleértve – közös szabványokban állapodnak meg és együttműködnek.

 

Elterjedésének egyik legfőbb akadálya a szabályozás bizonytalansága, a válaszadók 45%-a pedig gátló tényezőként említette a bizalom hiányát a felhasználók között.

 

„A blockchain lényege a bizalom kialakítása, azonban a vállalatok szinte mindenhol problémákkal szembesülnek ezen a téren” – tette hozzá Farkas Gábor, a PwC Magyarország vezető menedzsere. „A vállalkozásoknak nagyobb erőfeszítéseket kell tenniük annak érdekében, hogy a tervezésnél figyelembe vegyék a bizalom és a szabályozási kérdések kezelését. A blockchain létrehozása és bevezetése – a benne rejlő lehetőségek megvalósítása – nem informatikai projekt, hanem az üzleti modellek, szerepek és folyamatok átalakítása. Világos üzleti indokokra és támogató ökoszisztémára van szüksége, megfelelő szabályokkal és standardokkal, valamint kellő rugalmassággal a szabályozási változások kezelésére.”

 

A blockchain-technológiával csak érintőlegesen vagy egyáltalán nem foglalkozó válaszadók egyharmada az elmaradás okaként a költségeket (31%), az indulással kapcsolatos bizonytalanságot (24%), valamint az irányítási problémákat (14%) nevezte meg.

 

A 600 cégvezető megkérdezésével készült felmérés négy kulcsfontosságú területet azonosít a belső vagy az iparági blockchain-platformok fejlesztésében. Egyrészt a szervezeteknek világosan meg kell határozniuk a kezdeményezés célját, hogy a többi résztvevő azonosulhasson vele és felsorakozhasson mögé. Továbbá egy adott iparágon belül a részt vevő vállalatoknak közös rendszert kell kidolgozniuk a blockchain szabályozására. A blockchaint élesben használó válaszadók (az összes megkérdezett 15%-a) 88%-a egy blockchain-konzorcium vezetője vagy aktív tagja volt.

 

A kockázati szakemberek kezdetektől történő bevonása – ideértve a jogi, megfelelési és a számítógépes biztonsági szakértőket is – biztosítja azokat a blockchain-technológiai kereteket, amelyekben a szabályozók és a felhasználók egyaránt megbíznak. Nem utolsó sorban, a blockchain-fejlesztőknek figyelemmel kell kísérniük a szabályozási követelmények fejlődését és létfontosságú, hogy a szabályozókkal együtt segítsenek kialakítani a megfelelő szabályozási környezetet.