November országosan 0,6 százalékkal mérséklődtek a bérleti díjak, Budapesten pedig 1,1 százalékkal az októberi szinthez képest. Budapesten december elején 250 ezer forint volt az átlagos bérleti díj, de két kerületben is 200 ezer forint alatt maradt az albérletárak középértéke. Izgalmas kérdés egyelőre, hogy 2025-ben a bérleti piacot is érintő támogatások és a növekvő munkabérek ereje vagy pedig a piaci lassulás dinamikája lesz-e az erősebb.
Az októberi mérséklődés után már a második hónapja tart a lejtmenet - derül ki a KSH–ingatlan.com-lakbérindexéhez fűzött elemzésből. Budapesten az októberi lényegében stagnálást jelentő 0,1 százalékos növekedés után a november 1,1 százalékos csökkenést hozott az előző hónaphoz képest. Ugyanakkor éves összevetésben az országos lakbérek 7, a fővárosban pedig 8 százalékkal emelkedtek.
„Az októberi országos lakbér-csökkenés után az volt a kérdés, hogy átmeneti vagy tartósabb mérséklődésről van-e szó. A novemberi adatok szerint az utóbbi forgatókönyv a valószínű, de hozzá kell tenni, hogy ősz végén természetszerűleg is csökken a kereslet a kiadó lakások iránt. A lakbérdrágulás leállása egyértelműen arra utal, hogy a bérleti díjak elérték a kereslet fizetőképességének felső határát. Másképpen fogalmazva az albérletet keresők nem tolerálnak újabb bérletidíj emelkedést." - értékelte az adatokat Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.
Jelentős kínálatbővülés a nagyvárosok albérletpiacain
„A fővárosban éves összevetésben közel 20 százalékkal nőtt a meghirdetett kiadó lakások és házak száma tavaly novemberhez képest. Jelenleg több mint 10 ezer kiadó lakóingatlan-hirdetésből válogathatnak a bérlők. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy az átlagos bérleti díjak maradtak az előző havi 250 ezer forintos szinten" - mondta Balogh László. A fővároson belül a XX. és a XXI. kerület jelenti az egyik végletet egyaránt 200 ezer forint alatti átlagos lakbérrel. A másikat pedig a II. és az V. kerület 340 ezer, illetve 330 ezer forintos bérleti díjjal.
A fővároson kívüli piacot nézve a legdrágább városnak számító Debrecenben december elején 220 ezer forintért kínálták a kiadó lakóingatlanokat, ami csökkenést jelent az egy hónappal korábbi 230 ezer forinttal szemben. „Ebből is látszik, hogy a bérlőjelöltek vásárlóereje korlátozott. Fontos megemlíteni, hogy Debrecenben éves összevetésben majdnem megduplázódott a kiadó lakások és házak száma, ahol közel 1200 ilyen ingatlan vár bérlőkre. Tehát komoly kínálatbővülés jellemzi a várost, ami szintén gátat szabhatott a drágulásnak." - mutatott rá a szakember.
A vármegyeszékhelyek közül az átlagos bérleti Győrben 200 ezer forint volt december első napjaiban. A székesfehérvári albérletpiac 175 ezer, a pécsi 165 ezer, a szegedi pedig 160 ezer forintos átlaggal kezdte az év utolsó hónapját. Ehhez képest megfizethetőbb városnak számít Kecskemét, a maga 140 ezer forintos értékével vagy éppen Miskolc, ahol 120 ezer forint ugyanez.
Izgalmas kérdéseket feszeget 2025
Balogh László szerint izgalmas kérdés, hogy az albérletpiaci lassulás mennyire lesz tartós. 2025-ben ugyanis akár havi 150 ezer forintos havi lakhatási támogatást adhatnak a munkaadók, amit bérleti díjra is elszámolhatnak a 35 évnél fiatalabb munkavállalók. A minimálbér pedig 290 ezer forintra nő, ami általános bérnövekedést okozhat a magasabb jövedelemmel rendelkezők esetében is. „A növekvő jövedelmi szintek jellemzően magasabb bérleti díjakat is eredményeznek az albérletpiacon. Izgalmas kérdés lesz, hogy 2025-ben a piaci lassulás vagy a növekvő bérek ereje lesz erősebb az albérletpiacon." – fogalmazott az ingatlan.com szakértője.