Bár hosszabb távon, 2015-höz képest az albérletek átlagos bérleti díja országos szinten közel 66 százalékkal, Budapesten pedig 57 százalékkal nőttek júniusban. Az inflációval korrigált adatok szerint jóval visszafogottabb 26 és 19 százalékos a drágulás. A júniusi átlagos - nominális - lakbérek 23,4 százalékos, a fővárosban pedig 24 százalékos emelkedést mutattak. Közvetlenül a felvételi ponthatárok kihirdetése előtt Budapesten a téglaépítésű albérletek átlagos bérleti díja 125-350 ezer forint, a paneleké 130-290 ezer forint között volt. A kiadó szóbákat pedig közel 35,5-118,5 ezer forintért kínálták. Az egyetemvárosok közül Debrecent 150 ezer forint jellemzi. Győrben, Pécsen és Szegeden egyaránt 140 ezer forint az átlag, Miskolcon pedig 100 ezer forintért hirdetik a kiadó lakásokat.
Még meredekebb emelkedőre kerültek júniusban az átlagos bérleti díjak lakbérek országos szinten és a fővárosban egyaránt. Júniusban ugyanis a havi drágulás 3,8 százalékos volt, Budapesten pedig 4 százalékos, ezzel szemben májusban 2,6, illetve 2,5 százalékot tett ki. Éves szinten pedig országos átlagban 23,4 százalékkal, a fővárosban pedig 24 százalékkal kerültek többe a kiadó lakások a bérlők számára. - derül ki a legújabb KSH-ingatlan.com lakbérindexhez készült elemzésből, amely ismerteti egyrészt azt is, hogy az inflációval együtt milyen drágulás ment végbe a piacon. Másrészt bemutatja, hogy a felvételi ponthatárok csütörtöki kihirdetése előtt mennyiért kínálták a téglaépítésű és panellakásokat, valamint szobákat Budapesten és az egyetemvárosokban.
Közel 66 százalékos vagy csak 26 százalékos a drágulás?
“Bár a bérleti díjak emelkedése kétségtelenül tempós, a hosszabb távú, inflációt is figyelembe vevő adatok azért mérsékeltebb drágulást mutatnak. 2015-höz képest az átlagos lakbérek országos szinten majdnem 66 százalékkal, a fővárosban 57 százalékkal emelkedtek júniusig a lakbérindex szerint. A KSH munkatársai az ingatlan.com adatai alapján azt is kiszámolták, hogy az inflációt is figyelembe véve az országos drágulás 26 százalékos, a fővárosi pedig 19 százalékos volt” - értékelte a friss adatokat Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.
Hozzátette: Nem szabad azt sem elfelejteni, hogy a bérek is emelkedtek, ami szintén támaszt adott a drágulásnak az elmúlt években. 2015-ben éves átlagban alig több mint 162 ezer forint volt a kedvezmények nélküli országos nettó átlagfizetés, míg az idei év első negyedévben 338 ezer forintra rúgott az átlagbér.”
Mennyibe kerül egy kiadó panel? És egy szoba?
Ebben a helyzetben indul a felsőoktatási intézményekbe tartó, a lakhatást albérletben tervező diákokhoz köthető nyári albérletszezon. Az ingatlan.com elemzése ennek apropóján bemutatja, hogy a csütörtöki ponthatár-hirdetés előtt egy nappal, szerdán mennyibe kerültek az albérletek.
Budapesten a téglaépítésű kiadó lakóingatlanokat 125-350 ezer forintért kínálják. A különböző kerületeket nézve a VIII.-ban 185 ezer, a XI.-ben 190 ezer, a XI.-ben 210 ezer, a XIII.-ban pedig 200 ezer forint az átlag. A fővárosi kiadó panellakásokat 130-290 ezer forintos ár jellemzi. Az említett kerületekben pedig 150-215 ezer forintos átlagos díjjal várnak bérlőre a lakótelepi ingatlanok. A budapesti kiadó szobák esetében pedig 35 500 forinttól 118 500 forintig terjed a skála.
Az egyetemvárosok kínálatát nézve pedig kiderül, hogy a téglaépítésű kiadó lakások Debrecenben 150 ezer forintba kerülnek. Győrben, Szegeden és Pécsen egyaránt 140 ezer forintért lehet kivenni őket, Miskolcon pedig 100 ezer forint az átlag. A panelek esetében Debrecen, Szeged és Pécs azonos, 120 ezer forintos bérleti díjjal várja az szezont, míg Győr 115 ezer forinttal, Miskolc 97 500 forinttal. A szóban forgó egyetemvárosokban a kiadó szobák 40-65 ezer forintért jelentek meg a kínálatban.
Az ingatlan.com szakértője az adatokat értékelve elmondta, hogy a panellakások az elmúlt hetekben felértékelődtek az albérletpiacon is. Ennek oka, hogy a távfűtéses lakásokra nem vonatkoznak a gázfogyasztást is érintő új rezsiszabályok.