Jelenleg a kockázatokat kerülő befektetők számára a legtöbb szakember szerint a lakossági állampapírok jelentik a legjobb alternatívát Magyarországon. Régebben nem így volt, de néhány évvel ezelőtt az állam árazási stratégiát váltott, és jóval kedvezőbb kamatozással, nagyobb kínálattal jelentkezett. Ennek célja a függetlenedés lehetett a külföldi finanszírozási forrásoktól, mert pusztán matematikailag nézve a lakossági állampapírok jóval nagyobb kamatterhet jelentenek, mint az intézményeknek értékesített diszkont kincstárjegyek és kötvények. Az ügyfél szempontjából azonban ez mindegy, a lényeg, hogy a bankoknál már alig van egy százalék feletti kamatajánlat, a kicsi kamatkülönbségek és a tranzakciós költségek miatt kamatakciókat vadászni sem érdemes. Az állampapírok viszont még legalább két-három százalékot fizetnek éves szinten forintban.

A lakosságnak alapvetően négyféle állampapírt kínálnak: fix kamatozásúakat fél vagy egy évre, inflációhoz kötött változó kamatozásúakat, diszkont kincstárjegyhez kötött változó kamatozásúakat és eurós változó kamatozásúakat. A fix kamatozású féléves Kincstárjegy kamata jelenleg évi két százalék, az egyéves Kamatozó Kincstárjegyé 2,5 százalék. Első pillantásra nem tűnik soknak, nemrég csökkentették erre a szintre, de a banki ajánlatokhoz vagy a nullás, sőt negatív nyugat-európai kamatszinthez képest még mindig jó.

Változó kamat

Az inflációhoz kötött, három- vagy ötéves, változó kamatozású kötvényeket Prémium Magyar Államkötvénynek, PMÁK-nak hívják, és a hároméves sorozat (2019/L) most áprilisban 2,75, az ötéves (2021/I) 3,25 százalékot fizet az előző naptári év éves átlagos inflációja felett. Csakhogy ez az átlagos infláció tavaly negatív volt, mínusz 0,1 százalék... A jó hír az, hogy negatív pénzromlás mellett is kifizetik az említett 2,75, illetve 3,25 százalékos kamatprémiumot, tehát ez a prémium egyben minimumkamatnak is tekinthető.

A rossz hír pedig az, hogy emelkedő infláció esetén – ami a következő években várható – a kötvények nagyon késve alkalmazkodnak, közel két év csúszással. A 2017-es év nagy részében is még a 2015-ös alacsony infláció után fogják az említett kamatot fizetni, pedig 2017-ben már (az MNB márciusi inflációs előrejelzése szerint) évi 2,4 százalékos éves átlagos pénzromlás várható. Olyan ugyanis a kamatmegállapítás rendje, hogy a 2017-es, az MNB előrejelzése szerint magasabb infláció majd csak 2018. október 21-étől épül bele a kamatba, igaz, akkor a jelenlegi információk szerint évi öt százalék feletti kamata is lehet a papírnak. Ám ezzel együtt is jó esélyünk van rá, hogy legalább szerény reálkamatot elérjünk a PMÁK-kal.

Infláció kérdése

A másik fajta változó kamatozású államkötvény a Bónusz Magyar Államkötvény, amelyek kamatát az egyéves diszkont kincstárjegyek legutóbbi aukcióin kialakult átlaghozamhoz kötik. Három fajta is van belőle, három, öt és tíz év körüli futamidővel, 2,0, 2,5, illetve 2,75 százalékos kamatprémiummal. Aktuális kamatuk első ránézésre nagyon vonzó, rendre 3,05, 3,55 és 3,80 százalék éves szinten.

Ezzel a papírral azonban az a baj, hogy a diszkont kincstárjegyek átlaghozama az utóbbi években folyamatosan csökkent, legutóbb 0,99 százalék volt. Sokáig nem gondoltuk volna, hogy negatív is lehet a magyar kamat, de ma már a külföldi példák alapján valószínűleg senki sem meri azt mondani, hogy lehetetlen. Az inflációkövető papírokkal ellentétben pedig ezeknél nem szerepel a feltételek között, hogy negatív kamatbázis nem lehet. Tehát elvileg akár az említett kamatprémiumok alá is mehet a kamatuk. Az intézményi állampapírok, mint a diszkont kincstárjegyek hozamát pedig az MNB széles eszköztárral nyomja lefelé, ezekbe tereli ugyanis a bankok felesleges pénzeszközeit.

Nyilvánvaló, hogy emelkedő infláció, de alacsonyan maradó vagy csökkenő kamatok mellett a PMÁK, emelkedő kamatok, de szerény infláció mellett a BMÁK a jobb választás. Nemrég azonban az EKB is, az MNB is újra kamatot csökkentett, az amerikai jegybanknál is csökkent a kamatemelés valószínűsége. Így az alacsony kamatok kora még sokáig, valószínűleg évekig fennmaradhat.

Az inflációnál viszont mindenki emelkedésre számít, az MNB is, a kormánytól független elemzők is. Ráadásul a kormányzatnak, ahogy más országokban is, érdeke lenne a megtakarítások és az államadósság fokozatos elinflálása. Így a jelenlegi körülmények között az inflációkövető papírok még mindig valamivel jobb választásnak tűnnek.

(Hosszú távon, öt-tíz évre azonban racionális lenne arra számítani, hogy a részben mesterségesen lenyomott, reálkamatot nem tartalmazó intézményi állampapírhozamok emelkedni fognak. Ezért akinek nagyobb összegű megtakarítása van és biztosan hosszú távra tudja tartani, az színesítheti állampapír-portfólióját tízéves BMÁK-kal, valamint eurós államkötvényekkel is.)

Euróban is

Az euróban kapható magyar államkötvények (jelenleg 2019/X) az Euró-zóna inflációjához vannak kötve, 2019-es lejáratúak, az aktuális kamat 2,2 százalék. Ennek sok kamatínségben szenvedő német, holland, svájci vagy japán befektető nagyon örülne, de a magyar bankokban sem haladják meg az eurókamatok az évi 0,2 százalékos szintet. A PEMÁK a PMÁK-hoz hasonlóan működik, a kamatprémiuma, amely egyben ennél is a minimumkamat, évi 2,0 százalék. Különbség, hogy az Euró-zóna inflációjánál nem éves átlagot, hanem egy adott hónap év/év adatát veszik figyelembe, fél évente, és a kamatot is fél évente fizetik ki.

A PEMÁK annyit nem fizet, hogy érdemes lenne ezért euróra váltani a pénzünket, a forint árfolyama is eléggé stabil mostanában, nem biztos, hogy érdemes forintgyengülésre spekulálni. Akinek azonban eurómegtakarítása van, vagy euróbevétele, eurókiadása szokott lenni, annak nagyon jó megoldás, szintén sokkal jobb, mint a bankbetét.

Összességében a magyar befektetőket a Magyar Állam alapvetően elkényezteti ajánlataival, ez sokba kerül az adófizetőknek, de jó az állampapír-tulajdonosoknak. Három helyen kaphatók lakossági állampapírok: az Államkincstár hálózatában (korábban minden megyeszékhelyen, de már bővítik ezt a hálózatot), a kereskedelmi bankok és brókercégek egy részénél, valamint egyes fajták a postahivatalokban.

Az állampapír is akkor a legjobb, ha tartós befektetési számlára (tbsz) helyezve legalább öt naptári évig meg tudjuk tartani. Így nem kell adót fizetni a hozam után.