Másfél év alatt feje tetejére állt a világ az állampapírpiacon. Amíg 2021 nyarán a diszkontkincstárjegyek (dkj) hozama egy százalék körül volt, a hosszú futamidejű államkötvényeké is csak 2,3 százlék körül, és a királynak számító MÁP+ ígérte a legtöbbet, átlagosan öt százalék körüli hozamot. Ehhez képest ma a (dkj) hozama 11 százalék körül van, a változó kamatozású lakossági állampapírok – prémium, bónusz – induló kamata 11 százalék feletti és már nagyon nem a MÁP+ a király.

Ilyen mértékű felfordulásra azért csak sok évtizedenként szokott sor kerülni. A (mindenhol) felpörgő infláció, az ezt kezelni kívánó jegybanki kamatemelések kikényszerítették azt is, hogy gyökeresen átalakuljanak az állampapírok kondíciói. (Régi feltételekkel nem vett volna egy idő után senki ilyeneket.) Megjelent a piacon az új Prémium és Bónusz papír, mindkettő változó kamatozású, és 11 százalék feletti az induló kamata.

INFLÁCIÓHOZ KÖTVE

Ha most akarunk befektetni az állampapírpiacon, elég bőséges kínálatból választhatunk. Fix, változó, rövid vagy hosszú futamidejű vagy akár eurós alapú. Nézzük, melyik mit tud.

Az egy éves Magyar Állampapír 7 százalékos kamattal, a Kincstári Takarékjegy futamidőtől függően 7-7,5 százalékos kamattal, hasonlóan a MÁP+ -hoz a felejtős kategóriába tartozik. A lakossági befektetők számára marad lényegében 3+1 alternatíva.

Az inflációhoz kötött kamatozású Prémium papír induló kamata 11,75 százalék, ezt fizeti időarányosan, az első kamatfizetés idején, jövő márciusban. Azt követően a megelőző éves infláció plusz kamatprémiumot fizet, a közel hat és fél éves futamidejű papír ezt 1,5, a négy és fél éves futamidejű 0,75 százalék prémiummal egészíti ki. Jövőre pedig az idei éves átlagos inflációt veszik majd figyelembe, ez a becslések szerint közelítheti a 14 százalékot.

Természetesen nem szabad azt a hibát elkövetni, hogy elsősorban az induló vagy a várható második kamatfizetés nagysága alapján döntünk, hiszen mégiscsak egy hosszú, 4,5, illetve 6,5 éves befektetésről van szó. A következő évek inflációjáról azonban nem sokat tudunk, most éppen 21,1 százalék volt októberben, ez negyedszázados rekord. A legtöbb elemző jövőre is bőven két számjegyű inflációt vár, és komolyabb csökkenésre csak a második félévében számítanak. Arra pedig, hogy az MNB célsávját, a legfeljebb 3 százalékos pénzromlást legalább megközelítsük, 2024 végéig kell várni. Mindenesetre az biztos, hogy akármikor is csökken majd érdemben az infláció, abban az évben ennek a papírnak a tulajdonosai nyertesek lesznek, hiszen a kamatozás késleltetve követi az inflációt.

mi lehet még?

A másik alternatíva a piaci hozamokhoz kötött Bónusz állampapír, melynek kamata a három havi diszkontkincstárjegy-aukciók hozama alapján változik (most éppen valamivel 11 százalék feletti), ehhez képest fizet egy százalék kamatprémiumot. Az induló kamat itt 11,32 százalék.

Harmadik lehetőségként pedig, az idei elég extra euró/forint árfolyammozgások okán, ott a Prémium Euró Állampapír, mely a korábbi euró zóna infláció + 0,25 százalékot fizet. Az első kamatfizetésnél ez ugyan csak 2,85 százalék lesz, de mivel az EU-infláció is lendületesen emelkedik, most már 10 százalék körüli és éves átlagban is 7 százalék felett lesz, így később a második évben ezt a már jóval magasabb értéket veszik figyelembe a kamatfizetésnél.

Ha eljátszunk a gondolattal, hogy kiszámoljuk, melyik lehet a nyerő, hamar rájövünk, hogy ilyen időtávon sem a magyar inflációt, sem az euró zónáét nem tudjuk jó közelítéssel becsülni, és az euró-forint árfolyamot sem. Ez utóbbi például idén volt már 353 körül, januárban, az október közepi csúcs 432 volt, most pedig, november végén 405 körül tart. Talán akkor járunk a legjobban, ha a kiszámíthatatlan jövőre tekintettel nem teszünk fel mindent egy lapra. Azaz megosztjuk pénzünket, és befektetünk a prémium, a bónusz és az eurós magyar állampapírba is. Ekképpen csökkenthetjük a kockázatot.

ha nem lesz jobb

Még egy megoldás lehet a kifejezetten rövid távú befektetés. Az egy éves diszkontkincstárjegy hozama jelenleg nem sokkal marad el a 13 százaléktól. Ezt akkor érdemes választani, ha azt gondoljuk, van reális esély arra, hogy a befektetői klíma rosszabb lesz, mint amilyen most, és az állam rákényszerül, hogy a mostaninál is magasabb kamatot kínáljon. Mondhatjuk erre persze, hogy ennél biztosan nem lesz rosszabb a helyzet, de ne felejtsük el, hogy akik egy évvel ezelőtt vettek fix kamatozású állampapírt, vagy éppen az akkori kondíciókkal inflációhoz kötött prémium papírt, azok buktak a befektetésen.

Fontos szempont egyébként az is, hogy a Magyar Államkincstár által forgalmazott minden állampapír, melyet 2019. január 1. után bocsátottak ki, mentesül a kamatadó megfizetése alól. Ennek mértéke jelenleg 15 százalék, és minden más típusú befektetés után meg kell fizetni, kivéve, ha TBSZ-re (tartós befektetési számlára) helyezi el a megtakarítást az ügyfél, és nem is veszi fel öt éven keresztül.