Földünk lakossága nemrég meghaladta a 8 milliárd főt. A világ teljes népessége érintett a baktériumok okozta megbetegedésekben, melyek hatékony leküzdésére 1945 óta állnak rendelkezésre különböző antibiotikum-terápiák. Az antibiotikumok olyan gyógyszerek családját alkotják, amelyek központi szerepet játszanak a modern orvoslásban és az elmúlt évszázadban emberek száz millióinak életét mentették már meg. A legfrissebb kutatási eredmények ugyanakkor kimutatták, hogy a baktérium törzsek egyre ellenállóbbakká válnak az antibiotikum-terápiákkal szemben, szuperbaktériumok kialakulásához vezetve, amelyek egyszerre több különböző antibiotikumra ellenállóak, ezzel jelentősen csökkentve a páciensek gyógyulási esélyeit. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ felmérése alapján Európában a multirezisztens kórokozók az intenzív osztályokra kerülő betegek ~8%-ánál okoznak tüdőgyulladást, illetve különböző fertőzéseket. A WHO adatai szerint 2019-ben ez 1.2 millió halálesethez vezetett világszerte. Becslések szerint ez a szám a jövőben olyan mértékben növekedhet, hogy 2050-re a rákos megbetegedéseknél is több halálos áldozatot követelhetnek a rezisztens fertőzések. A rezisztencia problémája természetesen Magyarországot is érinti.

Dr. Lázár Viktória legújabb kutatásában, a Technion – Izraeli Technológiai Egyetemen azt vizsgálta, hogy hosszú távon milyen hatékonysággal képesek elpusztítani a baktériumokat az antibiotikumok, amikor nem önmagukban, hanem különféle kombinációkban alkalmazzák őket. A vizsgálatokkal alátámasztott kutatások feltárták, hogy az antibiotikum keverékek sok esetben meglepő, nem várt kölcsönhatásokat mutatnak. Az egyes antibiotikumkeverékek baktériumölő hatása ugyanis nagyságrendekkel gyengébb volt, mint a csak egyetlen hatóanyagot tartalmazó kezeléseknek önmagukban. Ezek az igen gyakori, kölcsönösen gátló hatású antibiotikum kombinációk eddig ismeretlenek voltak a kutatók előtt. Bár ezeknek a kölcsönösen gátló antibiotikum-pároknak a kerülése lenne javasolt a klinikai kezelések során, a kutatók megfigyelték, hogy van előnyös hatásuk is. Abban az esetben, hogy ha a baktérium ellenállóvá válik e gyógyszerpárok egyik vagy másik hatóanyagával szemben, együttesen alkalmazva nagyságrendekkel hatékonyabban pusztítják el az antibiotikumokra ellenálló baktériumokat az érzékeny változatukhoz képest. Ez még a kórházakban terjedő veszélyes és ellenálló MRSA-baktériumra is igaz.

Dr. Lázár Viktória hangsúlyozta: “Ezek az antibiotikumoknak ellenálló baktériumokat célzottan pusztító, eltérően szelektív antibiotikum-kombinációk igen ígéretesek, mivel alkalmazásukkal lassítani tudjuk az antibiotikumra ellenálló baktériumok terjedését és evolúciós alkalmazkodóképességét. Egy további kutatási irányunk, amire a HCEMM támogatásával keressük a választ, hogy egy adott beteg állandó egészségügyi problémái – például magas vérnyomás vagy szívproblémák – kezelésére rendszeresen szedett gyógyszerei, hogyan befolyásolják egy újonnan kialakult bakteriális fertőzés gyógyítására alkalmazandó antibiotikumok hatékonyságát. A feladat nagyságrendjét érzékelteti, hogy eddig 19 féle antibiotikum több száz kombinációját vizsgáltuk, de ezernél is több további gyógyszer létezik.” - vázolta a jövőt Dr. Lázár Viktória. Újabb és újabb antibiotikumok fejlesztése helyett - ami igen költséges és egyre kevésbé éri meg a gyógyszer cégeknek - időszerű feladat a meglévő szerek hatékony kombinációinak vizsgálata.

A HCEMM kutatási projekt fókuszában a transzlációs medicina, vagyis az alapkutatási eredmények klinikai alkalmazásának elősegítése és a nemzetközi értékelési rendszeren alapuló tudományos kiválóság biztosítása áll. A 739593 azonosító számú projektet az Európai Unió Horizont 2020 kutatási és innovációs programja finanszírozza.