A földpiaci tendenciákat a tavalyi évben elsősorban a 2015 őszén meghirdetett „Földet a gazdáknak” program befolyásolta. Ennek keretében összesen mintegy 200 ezer hektár volt állami földet adtak el, hektáronként 1 millió 400 ezer forintos áron. A 2016-ban eladott földmennyiség egyébként két és félszerese volt az egy évvel korábbinak, és az árak százalékosan ismét kétszámjegyű növekedést mutattak.

 

Ha az összes tavaly eladott termőföldre vonatkozó árakat nézzük, akkor jól láthatók a nagyarányú regionális különbségek. Megyei szinten továbbra is Nógrádban a legolcsóbb a föld, hektáronként 600 ezer forint, míg a legdrágább Hajdú Biharban, 1,5 millió forint. 2006-ban egyébként az átlagárak öt megyét leszámítva már meghaladták az 1 millió forintos határt. A térkép a járási átlagárakat mutatja, itt még szembe tűnőbbek a különbségek. A legolcsóbb területek jellemzően Észak-Magyarországon találhatók. A legdrágább területek, ennél jobban szóródnak: a legtöbb Pest, Hajdú- Bihar, Győr-Moson-Sopron és Békés megyében van. Ebben szerepe lehet az eltérő talajminőség mellett a nagyvárosok közelségének is.

 

Ha művelési áganként nézzük az árakat, akkor természetesen továbbra is a szőlő a legdrágább (közel 2 millió forintos hektárárral), ettől alig valamivel marad el a kert-gyümölcsös. Az adásvételek legnagyobb részében szereplő, legfontosabb művelési ág, a szántó átlagára a felmérés szerint meghaladta az 1,2 millió forintot hektáronként, míg az erdő kategória 750, a gyep, legelő 550 ezer forintos hektáronkénti árral követi ezeket.

 

A földárverések hatása a forgalmi adatokban is jól látszik. Ebben a programban ugyanis átlagosan jóval nagyobb területeket hirdettek meg. Ezzel magyarázható, hogy míg a tranzakciószám csak 27 százalékkal növekedett, 44 ezerről 56 ezerre, addig a föld területében két és félszeres volt a növekedés. Mindez egyébként részben magyarázat a nagyarányú árnövekedésre is, hiszen a nagyobb területek ára fajlagosan magasabb. Persze a múlt év sok szempontból kakukktojás, a nagyarányú pluszkínálat megjelenése miatt. Érdemesebb pont ezért megnézni az eddigi, jó pár éves trendeket is.

 

Ha megvizsgáljuk a földárak alakulását hosszabb időszakra, akkor azt látjuk, hogy a növekedés mindvégig lendületes volt az utóbbi 10 évben, és ez igaz az átlagos bérleti díjakra is. A grafikonokon a szántó művelési ágú földek trendjeit ábrázoltuk. A 2009-10-es időszakban, részben a válság hatására, mérsékelt volt ugyan a szántó árnövekedése, de 2011-től minden évben kétszámjegyű. Összességében hét év alatt 165 százalék volt az árnövekedés. Ráadásul ezzel részben lépést tartott az átlagos bérleti díjnövekedés: 7 év alatt 90 százalékos volt.

 

A jövőbeli kilátásokat tekintve mindenképpen érdemes megnézi a körülöttünk lévő országokban jellemző földárakat és trendeket. Jól látható, hogy a közép-európai régióban messze nálunk a legalacsonyabb a föld ára. Ebben kulcsszerepe van a minden más országénál szigorúbb földtörvénynek, mely erősen korlátozza a vevők körét. De természetesen más tényezőknek is bőven van ebben részük, ilyen az alacsony termelékenység, vagy az alultőkésítettség. Az mindenesetre érzékelhető, hogy van egy bizonyos konvergálás a nyugat-európai árszintekhez, a V4 tekintetében, de az is, hogy a tendenciák meglehetősen eltérők. Például a szinte ugyanolyan 2009-es árszintről induló lengyel földárak ma már megközelítik a magyarországi árak háromszorosát.

Mindezzel együtt, a régiós összehasonlításban kifejezetten alacsony magyar földárak, illetve a rekordalacsony kamatszintek, valamint erősödő tőkepiaci kockázatok közepette úgy tűnik, érdemes azért termőföldbe is fektetni. Leginkább annak, aki a szigorú feltételeket teljesíteni tudja.

 

Ki vehet és mit?

 

A parlament 2013-ban fogadta el az új földforgalmi törvényt, melyben ismételten szabályozta, hogy ki és mennyi földet vehet Magyarországon. Egy hektárnál nagyobb területet csak az vehet, aki hivatalosan is földműves. Azaz, vagy legalább három éve mezőgazdaságból élő vállalkozó, vagy legalább 25 százalékos tulajdonosa egy mezőgazdasági cégnek, vagy megfelelő képesítéssel rendelkezik. Ez utóbbi praktikusan azt jelenti, hogy elvégez egy aranykalászos okj-s alapképzést. Nem véletlen, hogy az ilyen típusú képzések reneszánszukat élték 2013-tól. Míg korábban évente egy-két ezer ember végzett el egy-egy ilyen tanfolyamot, addig azóta évente 5-8 ezer. A bejegyzett földművesek száma egyébként ma már meghaladja a 150 ezret. Ez a státusz nemcsak a földvásárlásnál elengedhetetlen, csak ők vehetnek részt különböző földműveseknek meghirdetett pályázatokon, illetve kaphatnak meg egyes támogatásokat. A fölműves 300 hektár területet szerezhet, ebbe beleszámít a már meglévő területe is. A földelővásárlási rendszer bevezetésével pedig a törvény abszolút a helyben lakókat preferálja.