Az áremelkedések, a rezsi növekedése és a magas infláció miatt számottevően csökkent a bérek vásárlóereje, egyre több munkavállaló kerül szembe megélhetési gondokkal, különösen a fizikai dolgozók között. Vállalati támogató programokkal enyhíthetők a gondok.
A krízis jelenléte nyilvánvaló, nem lehet a szőnyeg alá söpörni. A bérek reálérték-csökkenésének következményeként munkavállalók tömege küzd létbizonytalanság miatti szorongással.
„Az emberek jólléte romlott, a szorongás egyre szélesebb, tetézve a pandémia, majd a háború miatt kialakult pszichés és mentális problémákat. Egy kutatás szerint 64 százalékkal nőtt a szorongások száma.[1] Egyre többször kell gyásztámogatást nyújtani a cégeknek, mert öngyilkosság híre rázza meg a munkahelyeket” – számolt be tapasztalatairól Csikós-Nagy Katalin fluktuációkezelés szakértő, a HR-Evolution Kft. ügyvezetője.
A szakember szerint ebben a helyzetben a cégeknek erkölcsi kötelessége, ugyanakkor jól felfogott érdeke is törődni a munkavállalók jóllétével. Az általános rossz hangulat hatására csökken a termelékenység, a szorongó munkavállalók miatt a cégek kevesebbet tudnak megfelelően termelni, szolgáltatni.
Ha mindez nem lenne elég, az idei, 2023-as év nehezebb évnek ígérkezik, mint a 2022. Az év előttünk álló első három hónapja különösen kritikus lesz, hiszen már megérkeztek az első nagy összegű rezsiszámlák, ugyanakkor erősödik a természetes depresszió.
A tavasz hozhat némi fellélegzést, de addig fokozottan kell figyelni a munkavállalókra – tanácsolja Csikós Nagy Katalin. Hozzátette: a cégek most vizsgáznak emberségből.
Munkahelyi támogatási programok
A cégeknek számos eszközük lehet a munkavállalóik támogatására. Béremeléskor differenciált emelést lehet végezni és a rászorultakat jobban támogatni. Létrehozhat a munkáltató egy megpályázható támogatási keretet a nehéz helyzetbe kerülő dolgozóinak – tanácsolja a HR-Evolution szakértője.
A legjobb megoldás egy belső szociális támogatási rendszer kialakítása, ami kezdeményezően támogat, kiszűri a rászorulókat és aktívan segíti őket. Ez azért is előnyös, mert a munkavállalók gyakran nem merik jelezni, vagy szégyellik a nehéz helyzetüket.
Az anyagi segítség mellett ugyanannyira fontos a dolgozók mentális támogatása, a szorongás és a stressz kezelése, akár csoportosan, akár egyénileg. A mentális támogatás mellett a kihívások kezelésében is támogatást adhat a vállalat a munkavállalóknak, mert előfordulhat, hogy csak úgy tudja túlélni a változásokat.
A szakértő kiemelte, hogy ha leépítésre kényszerül a vállalat, törekedni kell arra, hogy az lehetőleg gondoskodó program keretében történjen. A gondoskodó program a munkaerőpiaci gyakorlati ismeretek átadásától, az aktív álláskeresési támogatásig tartó teljes skálán segítheti az elküldött dolgozókat. Például, ha a szomszédos cégeknél szükség van munkaerőre, akkor beajánlják a volt kollégát. A gondoskodó programban való részvétel ingyenes és önkéntes a dolgozók számára.
Csikós-Nagy Katalin figyelmeztet, hogy a gazdasági nehézségekkel és bizonytalansággal egyenes arányban nő a vezetők felelőssége, hiszen nekik kell észrevenni, ha egy munkavállaló nincs jól és segítségre szorul. Ennek érdekében a HR-nek eszközökkel kell támogatni a vezetőket.
[1] Salari, N., et al. Prevalence of stress, anxiety, depression among the general population during the COVID-19 pandemic: a systematic review and meta-analysis. Global Health 16, 57 (2020).
+++
Csikós-Nagy Katalinról
A HR-Evolution Kft. ügyvezetője, fluktuációkezelés-szakértő. HR-szakirányú diplomája után munkajogot tanult, tréner és coach végzettséget szerzett. Két évtizedes tanácsadói tapasztalattal rendelkezik, melyet piacvezető külföldi tulajdonú vállalatnál, kis- és közepes vállalkozásoknál, valamint a közszférában szerzett. Saját módszertant fejlesztett ki a fluktuáció kezelésére. Szakmai cikkeivel, konferencia-előadásaival közvetlenül is hozzájárul a HR-szakma fejlődéséhez.