Lehívták a személyzetist, hogy itt van valami őrült, akit kiraktak a főiskoláról, és segédmunkás akar lenni. 1977-ben járunk, Gablini Gábor ekkor jelentkezett a 4-es számú autójavító vállalathoz. Semmilyen előképzettsége nem volt, így a nulláról kellett kezdenie. Előtte földmérő mérnöknek tanult, de sehogy nem találta meg a hangot a politikai gazdaságtant oktató tanárával, aki mellesleg a főiskola párttitkára is volt. Megmondták neki: itt nem fog diplomát szerezni. Váltania kellett, és mivel az autók már gyerekkorától vonzották, egyszerűen bekopogott egy autójavító céghez. „Rendben, értem, hogy szeretné a szakmát megtanulni, de ezek és ezek a feltételek” – mondta Gubcsó János főmérnök. Megegyeztek, és elindult Gablini autós karrierje. Nappal dolgozott, este tanult. „Nem ebből a világból érkeztem, de úgy voltam vele, ha ezt vállaltam, végig kell csinálnom” – mondja. Régi szakiktól tanult, és néhány év után már komoly szakmai hírnévre tett szert. Gyorsan mászta meg a lépcsőfokokat, elvégezte a technikumot, letette a mestervizsgát, majd 1983- ban már a jó nevű Spirál autójavító vállalat csoportvezetőjévé nevezték ki. De nehezen viselte a borravaló-vadászatot, elkezdett otthon dolgozni, felépítette a klientúráját. Öt év alatt olyan jelentős ügyfélköre lett, hogy döntött: otthagyja az állami céget, és a sajátját építi. A főmérnök azt mondta, Gábor, ha nem jön be ez a maszek világ, várunk vissza. Pár százezer forint induló tőkével kezdett egy kis hatállásos műhelyben, ahol akkor még csak keleti autókat javítottak.

1988-ban kezdődött a használt autók tömeges behozatala, ez már más világ, szakosodni kellett, márkát választani. Ekkor kereste meg a Peugeot céget. Miért pont a Peugeot?

Cikkünk teljes terjedelemben az 50 vállalkozás, 50 család, 50 történet című könyvben jelent meg. Ha kíváncsi hogyan lettek sikeresek a feltörekvő magyar középvállalkozások, keresse a könyvet a könyvesboltokban, vagy rendelje meg a kiadótól közvetlenül, most extra kedvezménnyel.