A vállalati döntésekben továbbra is jelen lévő óvatosság a céges autó piacon is érzékelhető: sok vállalkozás későbbre halasztja a flottacserét, és minden korábbinál tudatosabban mérlegeli, milyen járműparkra van szüksége. A kivárás ugyanakkor önmagában nem feltétlenül jelent megtakarítást. Az importált autók árazását érzékenyen érintheti a forint árfolyamának változása, miközben az idősebb járművek növekvő szervizigénye, csökkenő maradványértéke és az üzemeltetéshez kapcsolódó egyéb költségek is emelkedhetnek. A Schiller Autó Család szerint ezért a flottadöntéseknél egyre fontosabbá válik a teljes életciklus vizsgálata: a beszerzési ár mellett a finanszírozást, az üzemeltetést, a várható maradványértéket és a vállalaton belül ráfordított erőforrást is érdemes együttesen mérlegelni.
A presztízs helyett a funkcionalitás dominál
Az autópiac fejlődése és az elmúlt évek gazdasági változásai egyaránt hozzájárultak ahhoz, hogy a cégek ma jóval tudatosabban építik fel flottáikat. Egyre pontosabban határozzák meg, hogy az adott munkakörhöz milyen járműre és milyen szolgáltatásokra van valóban szükség. Ez azt is jelentheti, hogy bizonyos munkaköröknél a vállalat egy alacsonyabb felszereltségi szint mellett dönt, amennyiben az minden szükséges funkciót megad. „A kivárás most egyértelműen látszik a piacon, de önmagában nem biztos, hogy ez a legköltséghatékonyabb stratégia. Egy idősebb autó szervizigénye növekedhet, miközben a maradványértéke csökken, és közben az új autók ára sem feltétlenül marad változatlan. Ezért minden vállalatnál azt kell megvizsgálni, hogy az adott használati profil és költségstruktúra mellett mikor jön el a csere optimális időpontja" – hangsúlyozza Környei Ágnes, a Schiller Autó Család cégvezetője.
A céges mobilitás nem lehet dobozos megoldás
A vállalati mobilitás ma már egyre kevésbé kezelhető egységes megközelítés mentén. Egyre gyakoribb, hogy egy cégen belül többféle konstrukció él egymás mellett. Rövid és hosszú távú bérlet, saját tulajdonú autó, eltérő márkák vagy hajtásláncok is részei lehetnek ugyanannak a rendszernek. A döntéseknél így egyre nagyobb súlyt kap az, hogy az adott jármű és konstrukció mennyire illeszkedik a konkrét munkakörhöz, használati profilhoz és vállalati költségszerkezethez. Emellett a munkavállalói élmény is fontos szempont marad, ezért a flottadöntések ma jóval több szempont összehangolását igénylik, mint néhány évvel ezelőtt.
„A vállalkozás típusa és működése alapvetően meghatározza, milyen mobilitási megoldások működnek jól. Rövid, közép- és hosszú távú konstrukciókat, eltérő márkákat és különböző igényeket kell tudni egy rendszerben kezelni. A feladat egyre inkább az, hogy az adott vállalat működéséhez legjobban illeszkedő mobilitási mixet alakítsuk ki" – fogalmaz Környei Ágnes.
A flotta legnagyobb rejtett költsége az ügyintézésre fordított erőforrás
A hosszúra nyúló csereciklus rövidtávon megtakarításnak tűnhet, de hátránya, hogy közben az idősödő járművek szervizigénye és a meghibásodások kockázata is emelkedhet. Ez nemcsak közvetlen javítási költséget jelent. Romolhatnak a munkakörülmények, kieshetnek autók a napi működésből, szélsőséges esetben pedig a vállalat szolgáltatási kapacitását vagy ügyfélkiszolgálását is érintheti.
Jelentős rejtett költséget jelenthet maga a flotta működtetésének módja is. Sok vállalat rövid távú megtakarítás reményében több szolgáltatótól szerez be járműveket, külön köti meg a biztosításokat, és más-más partnerrel intézi a szervizt, a kárrendezést vagy éppen a csereautót. Egy-egy elem külön vizsgálva kedvezőbbnek tűnhet, összességében azonban egy nagyon nehezen átlátható rendszer alakulhat ki. Gyakori tévhit, hogy egy céges autó költsége lényegében a finanszírozásból, a biztosításból, az üzemanyagból és a szervizből áll. Ehhez hozzáadódik az autók életkorából fakadó kockázat, valamint az a jelentős munkaidő is, amit a vállalat az ügyintézésre fordít.
"Ha több szolgáltató, több szerződés és több kapcsolattartó között kell koordinálni a folyamatokat, az rövid távon akár olcsóbbnak is tűnhet, összességében azonban jóval összetettebb és költségesebb működést eredményezhet. Éppen ezért értékelődik fel az egykapus flottakezelés és egy olyan szakmai partner szerepe, amely a teljes autó-életutat képes átlátni és koordinálni" – hívja fel a figyelmet Környei Ágnes. „A kollégáinknak egyre inkább tanácsadóként kell gondolkodniuk. Az igény megfogalmazásától a megfelelő autó és konstrukció kiválasztásán át a szervizelésig és később az értékesítésig ugyanannak a folyamatnak a különböző pontjairól beszélünk. Minél jobban összehangolhatók ezek, annál átláthatóbbá válik a működés az ügyfél számára" – teszi hozzá a szakértő.
Az új márkáknál a bizalom megteremtése a cél
Az elmúlt években jelentősen bővült a magyar autópiaci kínálat, és az újonnan belépők, köztük több kínai márka a vállalati ügyfelek figyelmét is felkeltette. Flottakonstrukciókban ugyanakkor továbbra is óvatosabb a nyitás, elsősorban a maradványértékkel kapcsolatos tapasztalatok hiánya miatt, amely közvetlenül hat a finanszírozási és tartósbérleti konstrukciók havi díjára.
Az elektromos autók beszerzését támogató pályázati időszak jól láthatóan élénkítette a keresletet a KKV-k körében is, ebben az esetben a bizalom is nagyobb volt a magyarok számára kevésbé ismert márkák iránt. A program végéhez közeledve több olyan vállalkozás is meghozta a döntést, amely korábban még kivárt, így a pályázati időszak hajrájában erőteljesebb vásárlási szándék érzékelhető. A jelenlegi óvatosságot ugyanakkor tovább erősíti, hogy egyelőre nem rajzolódik ki egyértelműen, milyen támogatási és ösztönző rendszer segítheti a következő időszakban a tisztán elektromos, illetve plug-in hibrid hajtású járművek vállalati beszerzését. Ez a bizonytalanság a maradványértékkel kapcsolatos kérdésekkel együtt sok céget további kivárásra ösztönözhet.
Az AI véleménye már számít az előzetes keresés során
A mesterséges intelligencia hatása egyelőre elsősorban a döntést megelőző információgyűjtésben érzékelhető. A vállalati ügyfelek többsége ma is viszonylag határozott elképzeléssel érkezik a kereskedésbe, a változás inkább abban látszik, hogyan jutnak el ezekhez az információkhoz. „Korábban az ügyfél keresőmotorokat használt arra, hogy autókat vagy ajánlatokat találjon, ma ugyanerre már az AI-t is megkérdezheti. A márka és a típus előzetes kiválasztása eddig is jellemző volt, inkább az információszerzés eszköze változik" – emeli ki Környei Ágnes.
A Schiller Autó Család tapasztalatai szerint egyelőre nehéz pontosan elválasztani, mikor származik egy kérdés vagy állítás mesterséges intelligenciától, de már érzékelhetők olyan megkeresések, amelyek mögött AI-alapú információgyűjtés állhat. Ez különösen akkor válhat láthatóvá, amikor az ügyfél nagyon konkrét állításokkal érkezik, amelyek más piaci szegmensben vagy eltérő használati környezetben helytállóak lehetnek, az adott vállalati helyzetre azonban már nem feltétlenül alkalmazhatók egy az egyben.
Mindez fel is értékelheti a szakértői tanácsadás szerepét. Egy AI-alapú összehasonlítás gyorsan képes nagy mennyiségű információt összerendezni, de nem feltétlenül ismeri egy vállalat tényleges használati profilját, flottastruktúráját, finanszírozási lehetőségeit, belső szabályait vagy azt, hogy az egyes munkakörökhöz milyen mobilitási megoldás illeszkedik a legjobban. A személyre szabott kiszolgálás mellett a digitális ügyintézés szerepe is folyamatosan nő. A jövőben azok a megoldások kerülhetnek előtérbe, amelyek egyszerre teszik hatékonyabbá a folyamatokat, csökkentik az adminisztrációs terheket és támogatják az ügyfelek eltérő mobilitási igényeit.