Az utóbbi években a részvénypiacon a technológiai szektor volt a legjobb, de még azon belül is akadtak magasabb és alacsonyabb hozamú alágazatok. A guruktól a kisbefektetőkig mindenki azon agyal, mi lesz a következő évek, évtizedek legjobb húzása.
Ha azt halljuk, részvénypiac vagy tőzsde, kérdezzünk is mindjárt vissza, hogy melyik. Az országok között is nagy különbségek vannak, de iparágak vagy résziparágak között legalább ugyanakkorák. Jól látszik ez az első ábrán, mely szerint az amerikai technológiai papírokat tartalmazó Nasdaq 100-as index több mint háromszorosára emelkedett öt év alatt. A sok szektort felölelő S&P 500 index (SPX) pedig eközben 105, a Dow Jones ipari átlag (DJI) pedig csak 90 százalékkal ment fel (nagyjából dupláztak).
A technológiai szektor fejlődésének nagy lökést adott a koronavírus 2020 elején, mivel a digitális és online megoldások hirtelen még fontosabbakká váltak a karantén idején. Elég csak a Zoom Video cégre gondolni, amelyet előtte alig ismert valaki, azután hirtelen milliók kezdték azon bonyolítani az összes szakmai programjukat, értekezletüket.
Ám a járvány alábbhagyott, és a kezdődő negyedik hullám várhatóan nem jár majd szigorú lezárásokkal. A technológiai részvények mégis sztárok maradtak. Vajon miért? A koronavírus csak felgyorsított egy amúgy is meglévő digitalizálási, automatizálási, az informatika további térnyerését hozó erős trendet, úgynevezett megatrendet. A megatrendek sok-sok évig, akár több évtizedig is kitarthatnak. Így a járvány elmúlása sem jelenti azt, hogy a tech-szektorban különösebben le kellene lassulnia a fejlődésnek – tartják a szakemberek.
Alul- és felülteljesítő technológiák
De a tech-szektoron belül is nagyok a különbségek, vannak nyertesek és vesztesek. Ez látszik a második ábrán is, ahol a „sima” Nasdaq 100-as index két év alatt 99 százalékos emelkedésétől elmaradt a biotechnológia (NBI) és a mesterséges intelligencia, robotika (NQROBO). De többet hoztak az elektromos autók (DRIV), a félvezetők (SOX) és a blokklánc-, illetve kriptodeviza-vállalkozások (BLOK). A csúcson levő LIT ETF (tőzsdén kereskedett befektetési alap) neve a lítiumra utal ugyan, de komplex akkumulátor-gyártási technológiát alkalmazó cégek is bőven vannak benne, így többek között a Tesla részvényei is.
Az utóbbi idők sztárbefektetője a Cathie Wood alapkezelő volt, aki éppen a technológiai papírokban látja a jövőt. Azon belül is olyan alágazatokban, amelyek szerinte iparági töréseket (dis-
ruptions) fognak okozni. Vagyis olyan technológiákra tesz, amelyek várhatóan teljesen át fognak alakítani egyes iparágakat, vagy akár felborítják egész hétköznapi életünket.
Egész ágazatok tűnhetnek el
Az öt fő kedvence a DNS-szekvenálás, a robotika, az energiatárolás, a mesterséges intelligencia és a blokklánc-technológia. Ezek közül, hogy csak egy példát mondjunk, törést okozhat az olcsó és hatékony energiatárolás megoldása. Ennek segítségével teljes egészében nap- és szélerőművekre lehetne alapozni az energiaellátást. Bezárhatna rengeteg bánya, az erőművek, az olajvezetékek zöme, a hagyományos motorokat gyártók és még sorolhatnánk.
Cathie Wood különösen kedveli az olyan cégeket, ahol ezek közül több
technikát együtt használnak, mint a Tesla (energiatárolás + robotika + mesterséges intelligencia). Filozófiáját egyébként az élet visszaigazolni látszik. Bár az utóbbi egy évben vagy idén alapcsaládjának zászlóshajója, az Ark Innovation ETF kissé lemaradt az egész piactól, két év alatt 180 százalékos hozamot csinált a Nasdaq 100-as 99 százalékával szemben. Öt év alatt pedig 445 százalékot ért el (vagyis majdnem öt és félszeresére nőtt a befektetők vagyona), míg a Nasdaq 100-as 215 százalékot (több mint háromszorozott, 5000 pont alól 15 ezer pont fölé ment).
A legjobb az, amire még nem figyeltek fel
Bizonyos értelemben azonban ezek a technológiák, mint az elektromos autók, a géntechnológia, a robotok, a felhőszolgáltatások és még sok más, amiről beszélnek, nem is olyan újszerűek. Olyan értelemben, hogy már felfigyeltek rájuk sokan, kis- és nagybefektetők százezrei vagy akár milliói. Az igazán nagy pénzt viszont a történelmi tapasztalatok alapján abból lehet csinálni, amiről még alig tud valaki, de valamikor széles tömegek fognak iránta érdeklődni. (Gondoljunk csak a 2011-es, pár dolláros bitcoinra.)
Ezért hasznos lehet az olyan írások tanulmányozása, mint a „14 új csúcstechnológia, amit a befektetőknek ismerniük érdemes” című hosszú tanulmány, amit egyes külföldi lapok megszellőztettek. A Bank of America Global Research elemzésében a jövő technológiái között szerepel többek között:
1. A 6G. Bár még az 5G technológiát is alig használja valaki, tíz év múlva állítólag ki fogjuk nőni, és kell majd a következő generációs szabvány.
2. Az emberi agy és a számítógépek közötti interfészek. Az ijesztő technika új távlatokat nyit a számítógépek irányításában. Fontos munkákat is megkönnyít, a rokkantak is sokkal jobban tudnak majd kommunikálni, és a számítógépes játékok előtt is új dimenzió tárul fel.
3. Bionikus emberek. Implantátumok, külső vázak (exoskeleton), bőr alá ültetett chipek stb.
4. Repülő autók. Nem is olyan távoli ez, komoly kísérletek folynak, többek között a német Lilium és a Volocopter cégeknél.
5. „Halhatatlanság”. Végül kedvenc technológiánk egyszerűen
ezt a nevet kapta. Az öregedést korábban nem tekintették kezelhető betegségnek, de ma már igyekeznek megoldani a problémát. Olyan módszerekkel, amelyek túlnőnek a cikk keretein. (lásd: genomiális instabilitás, telomerkopás, mitokondriális diszfunkció stb.)