Miért fontos a BGE számára a családi vállalkozások köre?

– A BGE 2017-ben Magyarországon elsőként elindított Családi Vállalkozás Kutatási Programjának első eredményei megmutatták, hogy a magyar kkv-szektor több mint fele családi vállalkozásnak tekinthető, még egy viszonylag szigorú definíció alapján is. Nagy számuk mellett megkülönböztetett figyelmet érdemelnek azért is, mert a többgenerációs cégek felelősebben, hosszabb távon gondolkodva működnek, partnereik megbízhatóbbnak értékelik őket, és erősebb a munkaerő-megtartó képességük is. Alkalmazott tudományok egyetemeként különösen fontosnak tartjuk, hogy e fontos és különleges vállalkozói kört megismerjük és segítsük. A kutatások eredményei a tudományos érdekesség mellett maguknak a vállalkozóknak és a szakpolitikának is fontos inputot jelentenek.

– Milyen kutatásokat végeztetek eddig?

– Amellett, hogy elsőként tudtunk megalapozott számot mondani Magyarországon a családi cégek arányáról, számos részterületen végeztünk „mélyfúrásokat”. Természetesen központi kérdés az utódlásé, hiszen a rendszerváltás környékén alapított cégek manapság tömegesen néznek szembe a generációváltás kihívásával. Ennek fényében tragikusnak mondható, hogy a BGE kutatása szerint a családi cégek mintegy kétharmadának saját bevallása szerint nincs nemhogy írott, de még szóban létező utódlási stratégiája sem. A generációváltás mellett a vállalatkormányzás kérdései, a HR és a felelősségvállalás is a BGE kutatói által mélységében vizsgált területek közé tartoznak. Jelenleg egy néhány céget hosszú éveken át követő kutatáson dolgozunk, amelynek tapasztalatai szintén nemcsak a tudomány, hanem az érintettek számára is hasznosak lesznek.

– Miért olyan nehéz sikeresen átadni egy családi céget a következő generációnak?

– A sikeres generációváltásra felkészülni évekbe telik akkor is, ha megvan az elkötelezett utódjelölt. Sok helyen viszont nincs ilyen, bármennyire szeretné is az alapítók többsége családon belülről megtalálni. Az alapítók gyakran – érthető módon – nehezen engedik el az általuk felépített vállalkozást, így a generációváltás érzelmi oldalról is nagy kihívás átadónak, átvevőnek egyaránt. Családon belüli utód híján a cég eladása vagy menedzsmentnek történő átadása lehet a megoldás, de a családi cégek szervezeti-szervezési és pénzügyi sajátosságai ezt sokszor nehezítik. A(z egyedüliként) mindent tudó és egyszemélyben irányító alapító pótolhatatlansága mellett gyakori nehézség a céges és magánvagyon vagy a tulajdonos és a menedzsment szoros összefonódása (vagy éppen azonossága). Ráadásul a családi cégek piaci értékét sok esetben jórészt eladással nehézkesen átruházható értékek, hagyomány, szaktudás jelentik.

– Hogyan látjátok, az utódok mely készségeit, milyen tudásukat érdemes fejleszteni?

– A családi vállalkozások lehetséges utódai sok esetben kiváló menedzsmentiskolákban tanulnak, jóval több üzleti ismeretre téve szert, mint a gyakran szakemberből üzletemberré váló alapítók. Gyakori megoldás, hogy a következő generáció képviselői az érdeklődésüknek megfelelő szakterületen tanulnak, majd lépnek be a cégbe, és innen jutnak el addig, hogy első számú vezetőként is megállják a helyüket.

– Hogyan lehet segíteni a generáció-
váltás folyamatát?

– Ha van családon belül potenciális utód, fontos, hogy minél korábban, akár már gyerekként bevonódjon a cég életébe, így az valóban a szívéhez nőhet. Persze a ló túloldalára sem szabad átesni – találkoztunk nem egy olyan alapítóval, aki ma már úgy látja, hogy a gyerekek számára a cégben végzett kötelező nyári munka inkább..

Cikkünk teljes terjedelemben a K&K Magazin decemberi lapszámában jelent meg.

Keresse a nagyobb újságosoknál, vagy fizessen elő, Januárban extra kedvezménnyel.