A vállalkozások minden olyan segítséget hasznosnak tartanak, amely által vagy plusz bevételekhez juthatnak (például vissza nem térítendő támogatás vagy – a németországi Kurzarbeit mintájára – egy, a rövidített munkaidő miatt kieső bérek pótlását szolgáló folyamatos juttatás formájában), vagy mentesülnek a fizetési kötelezettségeik alól (járulékok és adók csökkentése, elengedése, hitelmoratórium, bérleti díjak átvállalása).

Az általunk kidolgozott és az MKIK, valamint a Kormány részére átadott stratégiai javaslatcsomag egy Nemzeti Válságkezelő Központ létrehozásán alapul, amely a cégek felé nyújtandó támogatásokat koordinálná. A központ létrehozásának támogatottsága igen magas a fővárosi vállalkozások körében (70 százalék). ​A javasolt támogató intézkedések közül legnagyobb érdeklődés a SZÉP kártyán havi 100 ezer forintig adómentesen adható jövedelmek iránt mutatkozik – ezt a cégek fele hasznosnak tartaná. Az állam által támogatott áron megvásárolható követelések érthető módon azon vállalkozások figyelmét keltették fel leginkább, amelyeknek vannak behajtatlan követeléseik: közülük minden második cég elgondolkodna a szolgáltatás igénybevételén. ​Ezen túl a generációváltást szorgalmazó állami szerepvállalást is minden harmadik fővárosi cég hasznosnak tartja.

A gazdaság fellendítésére az ország GDP-jéhez is mérhető nagyságrendű pénzügyi forrást javasoltunk biztosítani az MNB közreműködésével a valós eredmények elérése érdekében. A Kormány által létrehozott gazdasági újraindítási alap az MNB május 4-én indított kötvény- és jelzálog vásárlási programjával megfelel ennek a volumen-elvárásnak és várhatóan ki tudja elégíteni a válságkezelés forrásigényét. Mindemellett a Kormány nyitottságot mutat a forrás keret megemelésére is összhangban javaslatainkkal, amennyiben a jelenlegi volumen mégsem lenne elegendő. Javasoltuk, hogy a válságkezelés különböző szakosított feladatköreit bízzák a magyar állam és a piac meglévő vállalkozásfejlesztési intézményeire és cégeire. Ez az alapelv tükröződik például a forráshiányossá vált vállalkozások támogatására az MFB Csoport által indított új tőkeprogramokban, vagy a Kormány által a válságkezelésre edukációs területen bevont SEED Alapítvány kezdeményezéseiben.

Mind a belföldi mind a magyar termékek és szolgáltatások iránti külföldi kereslet fellendítésére megfogalmaztunk javaslatokat, melyek a kormányzati intézkedésekben komoly szerepet kaptak. Így például a SZÉP Kártya Programmal kapcsolatban a cégek megemelt rekreációs keretösszege, vagy a Szép kártya feltöltést ösztönző adókedvezmények is ezt a célt szolgálják, vagy például az Exim Bank garancia- és biztosítási programokkal megerősített három új terméke, amelyek az exportképes vállalkozásoknak nyújt segítséget az exportpiacokon történő megerősödésben.

Nagyon fontosnak tartottuk javaslatainkban, hogy a válságkezelésben biztosított hitelezési forrásokhoz a meggyengült vállalkozások minél szélesebb rétege hozzá is férhessen. Ezen irányelv mentén a Magyar Fejlesztési Bank három, hazai és európai uniós forrású hitelprogramon keresztül összesen 439 milliárd forint keretösszegig hitelezési forrást biztosít a vállalkozások számára. A finanszírozási koncepciók mellett az MFB különböző garanciaprogramokkal is a fenntartható finanszírozást kívánja biztosítani.