Az elmúlt hónapok hazai- és világgazdasági eseményeinek hatására egyre inkább romlanak a hazai kkv-szektor kilátásai. Ezt mutatja többek között a magyar kis- és középvállalkozások üzleti várakozásait mérő K&H kkv bizalmi index is, mely eddig sosem látott mértékű zuhanás után -14 ponton áll. A válság tehát sajnos már hangosan dörömböl a hazai cégek ajtaján. Van azonban remény: a működés ésszerűsítésével és az üzleti kapcsolatépítés magasabb fokozatra kapcsolásával a magyar vállalkozások is hatékonyan védekezhetnek – hívta fel a figyelmet Avidor András nemzetközi franchise és networking szakértő, a BNI Magyarország vezetője.
Számos nehezítő körülménnyel kell most szembenézniük a magyar vállalkozásoknak – az energiaválság és az infláció miatt növekvő működési kiadások, és a várhatóan általánosságban csökkenő fogyasztással párhuzamosan szűkülő piacra számíthatnak a cégek a jövő évben. A túlélésért, a nyereségesség megtartásáért folytatott harc azonban egyben lehetőség is arra, hogy a vállalkozások ésszerűsítsék működésüket, illetve erősítsék piacszerzési tevékenységüket – hiszen leegyszerűsítve ez a két pillér biztosíthatja jövőjüket.
Ennek elősegítése érdekében Avidor András nemzetközi franchise és networking szakértő, a BNI Magyarország vezetője olyan hasznos tippeket gyűjtött össze, melyek bármelyik hazai kkv válságkezelő eszköztárának hasznos részét képezhetik.
1. Legyen kristálytiszta képünk pénzügyi helyzetünkről. Az első és talán legfontosabb lépés egy cég számára a mostani válság kezelésében, hogy tökéletesen átlássa saját pénzügyi helyzetét – különös tekintettel a működési kiadások összetételére, illetve ezek vállalkozásra gyakorolt hatására. Ha ez megvan, akkor már ki lehet dolgozni a stratégiát annak érdekében, hogy a működési költségeket ésszerűsítsük – beazonosítsuk azokat a területeket, ahol költséget lehet csökkenteni, vagy hatékonyságot lehet növelni.
2. Vizsgáljuk felül az árazásunkat. A válságkezelő stratégiánk következő lépése, hogy felülvizsgáljuk az árazási eljárásrendünket, megvizsgáljuk, milyen termékek/szolgáltatások/partnerek esetében van lehetőségünk emelni az árat annak érdekében, hogy a vállalkozás növekvő kiadásait továbbra is fedezni tudjuk. Az áremelés természetesen mindig rejt magában kockázatot, főként egy olyan árérzékeny piacon, mint Magyarország. Azonban a jelenlegi gazdasági környezetben, amikor az energia mellett számos termék és szolgáltatás ára robbanásszerűen emelkedik, természetes jelenség, hogy előbb-utóbb minden vállalkozás árat emel – és ezt a legtöbb partner, ügyfél is könnyebben elfogadja a jelenlegi szélsőséges inflációs környezetben. Ahhoz, hogy ezt gördülékennyé tegyük, javasolt, hogy közvetlenül és időben előre kommunikáljuk vevőinknek, legyünk transzparensek és pontosan magyarázzuk el a miérteket. Továbbá építsük be mások szolgáltatását saját termék csomagjainkba - így színesítve és növelve a csomag értékét és viszonzásul stratégia partnerünk is ezt fogja tenni, így nagyobb elérést biztosítva díjmentesen részünkre.
3. Vizsgáljuk felül az ellátási láncunkat. Az ellátásilánc-menedzsment egy létfontosságú folyamat a vállalkozás életében, hiszen ennek optimalizálása költségcsökkentést és gyorsabb termelési ciklust eredményez. A jelenlegi helyzetben különösen fontos, hogy megvizsgáljuk, elég hatékony-e az ellátási láncunk, és minden fázisban a megfelelő értéket kapjuk-e a pénzünkért. Ezért keressük meg az árértékarány szempontjából legkedvezőbb megoldásokat, anélkül, hogy a minőségi elvárásainkból engednénk. Ennek érdekében lehetséges, hogy többet kell utaznunk a megfelelő beszállítók megtalálásához, nagyobb tételben kell vásárolnunk, hogy a fajlagos árat csökkentsük, illetve felül kell vizsgálnunk a logisztikai szolgáltatónkat, hogy kedvezőbb árat kapjunk. Itt is kimagasló szerepe lehet a networkingnek, azaz a cégek közötti együttműködésnek, hisz együtt, összefogva sokkal hatékonyabban tudnak beszerezni.
4. Energiatakarékosság. A jelenlegi helyzetben számos ágazatban elviselhetetlen terhet jelent az energiaárak robbanásszerű növekedése. Így egy vállalkozás számára az energiaköltségek csökkentése az első számú prioritássá vált. Szerencsére számos olyan apró lépés van, amivel bármelyik vállalkozás növelheti energiahatékonyságát és így csökkentheti a kapcsolódó költségeket:
· Kapcsoljuk le! A legkézenfekvőbb tanács, hogy az aktuálisan nem használt energiafogyasztókat – legyen az világítás, vagy akár egy kávéfőző – azonnal lekapcsoljuk, amint befejeztük használatát. Az elektromos eszközök még stand-by üzemmódban is fogyasztanak áramot, így a legjobb megoldás teljesen lekapcsolni azokat a berendezéseket, amiket aktuálisan nem használunk.
· Készítsünk energia-auditot! Az energiahatékonyság növelése szempontjából kulcsfontosságú, hogy beazonosítsuk azokat a területeket, ahol költséget tudunk megtakarítani. Ehhez szükséges egy energia-auditot végeznünk, amiben egy megfelelő szakember tud segítségünkre lenni.
· Cseréljük energiatakarékosra! A világítástól kezdve az egyéb elektromos eszközökön át érdemes megvizsgálnunk, hol tudunk energiatakarékosabb alternatívára váltani. A világítás esetén például a korszerű LED-es megoldások jelentik jelenleg a leghatékonyabb megoldást.
· Csökkentsük a fűtési költségeket! A fűtés optimalizálásával rengeteget tud egy vállalkozás spórolni. Amennyibben nincs megoldva, első lépésként végezzük el a hőszigetelést! A használaton kívüli helyiségekben, területeken tekerjük le a fűtést, illetve általánosságban is vizsgáljuk meg, hogy van-e lehetőség a belső hőmérséklet csökkentésére a fűtési időszakban.
· Használjunk kevesebb papírt! Lehetőleg minél kevesebbet nyomtassunk, és próbáljuk meg dokumentumkezelésünket teljesen digitalizálni, papírmentessé tenné. A nyomtatót pedig kapcsoljuk, mikor nincs használatban – hiszen rengeteg áramot fogyaszt.
5. Piacszerzés. A jelenlegi válsághelyzetben a költségcsökkentés és hatékonyságnövelés mellett az előre menekülés, a bevételek növelése is a céges stratégia részét kell, hogy képezze. Talán ez tűnik a nehezebb falatnak, de ne adjuk fel, hiszen piacunk bővítésére mindig van lehetőség. A világ legnagyobb üzleti networking szervezete például hazánkban is jelen van. A kis- és középvállalkozások üzletszerzését elősegítő BNI Magyarország már 1.100 taggal rendelkezik, évente 2.400 kapcsolatépítő rendezvényt szervez, országosan 50 helyszínen, amelyeken hetente 1.500 hazai vállalkozás találkozik, így teremtve részükre lehetőséget mind helyi mind országos vagy akár a külföldi bővülésre. Az eseményeknek köszönhetően pedig összesen 40 milliárd forintnyi üzletet valósítanak meg éves szinten a tagok.
„Előbb-utóbb minden válsághelyzet véget ér – ezt kell szem előtt tartania a jelenleg nehezebb helyzetbe került vállalkozásoknak is. Sőt, az ilyen szituációkat érdemesebb inkább lehetőségként felfogni, hiszen a mostani gazdasági környezet hatékonyságnövelésre és előre menekülésre kényszeríti a vállalkozásokat, ami hosszabb távon, a válság lecsengése után nyereségesebb működést és fenntartható növekedési pályát eredményez majd. Az üzleti kapcsolatok építése egy vállalkozás számára folyamatos feladat, ennek szerepe pedig most még inkább felértékelődik” – hívta fel a figyelmet Avidor András.