Hogyan alakult a magyar tranzakciós piac a különlegesnek számító 2020-as évben, mennyire jellemző az iparági koncentráció és a menedzsmentek cégvásárlása. Ezekről a kérdésekről beszélgettünk Szendrői Gáborral, a CMBP ügyvezetőjével. Na meg arról, hogy a megnövekedett hazai kereslet segíthet-e a generációváltás területén, és előttünk van-e még a nagy cégeladási hullám.
Beszélő számsor: 276, 249, 246. Ennyi tranzakció valósult meg sorrendben 2018-ban, 2019-ben és tavaly a magyar piacon. A trend csökkenő, de 2020-ban már csak minimálisan estek a számok. Mielőtt rátérnénk arra kérdésre, hogy ez a trend a pandémia által erősen érintett 2020-as évben jó vagy rossz, nézzük azt, hogy egyáltalán mely tranzakciókat vesz számításba a CMBP (Concorde MB Partners)!
Igyekeztünk a legteljesebb adatbázisból kiindulni, ezért három szolgáltatónak, a Zephyrnek, a Thomson
Reutersnek és az EMIS-nek az adatbázisaiból is letöltöttük a releváns adatokat. Fontos szelekciós elv a méret, mi azokat a cégeket nézzük, ahol az alaptevékenységből származó bevétel, az EBITDA meghaladja a 300 millió forintot. Azaz elérik egy profitábilisan működő középvállalat méretét. A gyakorlat egyébként az, hogy ahol van tanácsadó vevői vagy eladói oldalon, ott ők a tranzakciót „lejelentik” a felsorolt három cég valamelyikének, így az szerepel a mi összesítésünkben is.
– Térjünk akkor vissza az összesített számokhoz. Az enyhe csökkenés mögött milyen trendek, változások húzódnak meg?
– Két területen látunk markáns csökkenést. Egyrészt erőteljesen leapadt az ingatlantranzakciók száma. 2018-ban még 60, 2019-ben nagyságrendileg 40, tavaly pedig alig 20 ilyen tranzakció volt. Egyértelmű, hogy a pandémia nagy vesztese az ingatlanpiac, a vevők kivárnak, kivártak. A másik terület, ahol masszív a csökkenés, a kisebbségi részesedésvásárlás és tőkeemelés. Ezen a területen vannak a startupok és a kezdeti fázisban lévő nagy növekedési potenciálú cégek. Itt a korábbi 90 körüli tranzakciószám gyakorlatilag megfeleződött. A harmadik kategória, amikor egy nemzetközi tranzakció hazai lábáról beszélünk, stagnált. 20 körüli ilyen tranzakciót jegyezhettünk fel. Gyakorlatilag szinten maradt – 26 a korábbi 29-el szemben – a tranzakciók száma a speciális szektorokban: pénzügyi-szektor, energetika, média. Nagyobb érdeklődés ezen a területen a napelemparkok esetében volt, illetve a takarékszövetkezeti konszolidáció húzta fel a számokat.
– Mely területeken volt ezzel szemben növekedés?
– Ahol egyértelmű és nagyarányú volt a növekedés, az a hazai középvállalatokat érintő tranzakciók területe. Ezek száma közel megduplázódott: míg 2018-ban és 2019-ben alig több mint 50 ilyen tranzakció volt, addig tavaly majdnem 100. Ráadásul a külföldi vevők száma lényegében stagnált, a hazai kereslet volt erős, hiszen 76 esetben szerepeltek belföldiek vevőként. Hogy ez milyen erőteljes növekedés, azt az is jelzi, hogy 2018-ban alig 23, míg 2019-ben 39 tranzakcióban voltak magyar vásárlók.
– Kik a tipikus vásárlók, és milyen tendenciák figyelhetők meg?
– Egyre inkább jellemző a menedzsmentek és a külső menedzserek vásárlása, ez sok esetben összekapcsolódik az iparági koncentrációval is. Másrészt megfigyelhető, hogy a generációváltás.....
Cikkünk teljes terjedelemben a K&K Magazin nyári lapszámában jelent meg.
Keresse a nagyobb újságosoknál, vagy
