Kelet-Magyarországon a magasabb vállalkozói hitelkamatszintek ellenére továbbra is dinamikusan nő a kkv-k hitelfelvételi kedve, ami a régió fejlődésére utal – derül ki a CIB Bank adataiból. „Üzleti optimizmust sugároz, hogy 2022-ben a hitelezési aktivitását nézve a régió kiemelkedően jól szerepelt, teljes kintlévőség-állománya közel 30%-kal, ezen belül a bankhitelek állománya több mint 32%-kal növekedett” – mondta az adatok kapcsán Such Sándor kkv régióigazgató.

A legnagyobb piaci részesedéssel rendelkező keleti régión belül Nyíregyházán közel 35, a dinamikusan növekvő Debrecenben pedig több mint 50 százalékkal bővült tavaly a kkv-khoz köthető hitel- és lízingfinanszírozási portfólió, ami jóval meghaladja az országos átlagot.

Az adatokat részletesebben vizsgálva az is látszik, hogy a pénzintézet Kelet-Magyarországon működő ügyfelei elsősorban a fejlesztési, beruházási célú finanszírozást keresték. A vállalkozások nagy eszközberuházási kedvét mutatja, hogy a régióban a lízingfinanszírozási szerződések volumenében közel 70 százalékos volt a növekedés, ezen belül Nyíregyháza térsége kiugró, több mint kétszeres növekedést mutatott.

A kkv-szegmens szektoronkénti bontásánál ugyanakkor nagyon hasonló a kép az országoshoz, az egyes ágazatok sorrendjében pedig nincs is eltérés. Így a kelet-magyarországi régióban is a feldolgozóipar – az élelmiszeripart is beleértve – képviseli a legnagyobb (itt 32 százalékos) súlyt, majd a kereskedelem, járműjavítás következik 30, illetve a mezőgazdaság 15 százalékkal. Figyelemreméltó azonban, hogy Debrecenben a feldolgozóipar részesedése különösen nagy – 50 százalék környéki – a kkv-ügyfelek finanszírozásán belül, míg Nyíregyházán a kereskedelmi szektor erősebb jóval az átlagnál.

Az új akvizíciókat tekintve az 1 milliárd forint feletti árbevétellel rendelkező ügyfelek számlanyitásából is jelentősen kivette a részét Kelet-Magyarország: 2022-ben 60%-os volt a növekedés az előző évhez képest. „A kkv-számlák nettó növekedése ötödik éve töretlen a régióban, és ez a pozitív trend a hat éve változatlan összetételű, kiváló szakemberekből álló kkv területi vezetői csapatnak is köszönhető” – jegyezte meg Such Sándor kkv régióigazgató.

„A CIB Bank adatai szerint a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott hitelek összegének növekedése már lassan egy évtizede folyamatos, és várakozásaink szerint 2023-ban ugyan mérséklődik a dinamika, de nem szakad meg az emelkedő trend. Az, hogy a kelet-magyarországi vállalkozások keresik a beruházási, fejlesztési lehetőségeket – és ehhez banki finanszírozást is igényelnek –, arra utal, hogy bíznak a jövőben, a régió és az ország fejlődésében. A CIB Kelet-Magyarországon is a vállalkozások szerethető szakértő pénzügyi partnere kíván lenni, amelyre megbízhatóan építhetnek a cégvezetők és a tulajdonosok” – nyilatkozta az adatok kapcsán Győr Tamás, a CIB Bank kkv üzletágának igazgatója. A CIB Bank – tette hozzá – 2022-ben is aktív szerepet vállalt a hazai vállalkozások finanszírozásában: kis- és középvállalkozói hitelállománya 25 százalékot meghaladó mértékben nőtt a megelőző évhez képest.

A CIB Bank ügyfélkörébe tartozó kkv-k megtakarítási állománya is közel a negyedével nőtt tavaly. A magas infláció és az ennek kapcsán kialakult magas kamatszintek nemcsak a hitelek költségeit emelik meg, hanem egyes megtakarítások hozamait is, így a rövidebb ideig rendelkezésre álló pénzeszközöket is érdemes lehet elhelyezni valamilyen rövid futamidejű kamatozó eszközben, vagy rövidebb tartási időre ajánlott befektetési alapban. „A befektetői társadalom továbbra is az infláció és a gazdasági aktivitás alakulását figyeli, főleg a FED (Federal Reserve, az Amerikai Egyesült Államok központi banki rendszere) és az Európai Központi Bank (EKB) várható monetáris politikája miatt. Jelenleg az infláció további lassulása mellett potenciál alatti gazdasági növekedés a fő várakozásunk, ami a jegybanki szigorítás befejezését vetíti előre, emiatt globálisan további kamatcsökkenésre számítunk. A FED előbb fejezheti be a szigorítást, mint az EKB, emiatt az EUR további erősödését várjuk az USD-vel szemben. Azonban a hazai reálgazdasági és monetáris folyamataink alakulásában helyenként nem csak szakpolitikai szempontok érvényesülnek, ami a továbbra is viszonylag magas kockázati felárunkban tükröződik, és így a magyar eszközök árazására is hat. A globális hatások viszont annyira jelentősek a kamatkörnyezet szempontjából, hogy emiatt egyértelműen a magyar hozamok esésére számítunk, viszont a forint helyzete ennél sokkal bizonytalanabb jelenleg.” - nyilatkozta Hajdu Egon, az Eurizon Asset Management Hungary Zrt. befektetési igazgazója. Ilyen piaci környezetben a bizonytalanság csökkentésének jó módja lehet, ha tartunk forint és deviza megtakarításokat is, és a forrásaink várható felhasználásának időpontjával minél jobban összehangoljuk a kiválasztott megtakarítási formák futamidejét – tette hozzá a szakember.