Alig hét éve kezdték, és mertek nagyot álmodni, mert megvették az összecsukható konténer gyártási technológiáját egy holland feltalálótól. A bér-előállítástól mára eljutottak odáig, hogy Székesfehérváron két üzemben közel 10 ezer négyzetméteren gyártanak, túl vannak két komoly tőkebevonáson, sikeresek Európában, és már Hawaiin is keresettek a konténereik.
Cikkünk a Legsikeresebb magyar vállakozások című könyben jelent meg. Ha kíváncsi a könyvben szereplő közel 50 történetre, vegye meg, idén még extra kedvezménnyel.
Én közgazdász vagyok és tíz évig dolgoztam egy holland családi vállalkozásnak regionális képviselőként. Kereskedelmi ingatlanok és autóipar volt a profilunk, 2016-ban azonban ez a kapcsolat kezdett elfáradni, és úgy éreztem, váltani kell. Én mindig száztíz százalékon dolgozom, és akkor kezdtem azon gondolkozni: miért ne dolgoznék mondjuk saját magamnak? Ahogy az akkori coachom mondta: általában a férfiak életében eljön egy olyan időszak, amikor fontos lesz az a kérdés, hogy milyen nyomot hagyunk majd a világban. Én 2016-ban értem el ide. Ezzel párhuzamosan futott a másik szál. Volt egy cég, amely akkor már komolyan jelen volt a magyar rendezvénypiacon különböző infrastrukturális rendszerek beszállítójaként, és ott volt Tegzes Dani stratégiai igazgató barátom. Ők pedig már ismerték az összecsukható konténertechnológiát, egy holland cég ugyanis már elhozta ezt Magyarországra, többek között a Sziget Fesztiválra – meséli a kezdetekről Kis-Márton Vidor.
Egy svájci barátjával épp egy egyhetes road tripen volt, keresték az új üzleti lehetőségeket a magyar piacon. Ennek volt az utolsó állomása Daniék cége, és Vidor meglátta az összecsukható konténerben a potenciált. Konténereket szállítani ugyanis meglehetősen költséges. A raktárbázisok jellemzően Budapest környékén vannak, és ha valaki mondjuk Sopronban akarja használni a konténert, akkor a szállítási költség durván a háromszorosa az eszköz közvetlen bérlési díjának. Az összecsukható konténer szállítása sokkal olcsóbb, így költséghatékony megoldás. Vonzotta az is, hogy ez egy új technológia és látta a globális piaci lehetőségeket is. A technológia feltalálója egy holland gépészmérnök volt, akivel gyorsan megállapodtak, hogy megveszik a globális piacra a gyártási jogokat. Erre alapították a Continest Technologies társaságot. A feltaláló, Rob van den Berg egyébként a mai napig a cég mérnöki divíziójának a vezetője, úgynevezett chief technical officer.
2016 végén indultak, és a következő év nagyon szerencsésen alakult, hiszen Magyarország rendezte a úszóvébét. Hatalmas volt a kereslet konténerekre. „Gyakorlatilag mi a sivatagban árultuk a vizet” – emlékszk Vidor. A Sziget egyik szolgáltatója, a készpénzmentes fizetést kínáló FestyPay volt az első partnerük, ami nemcsak Magyarországon, de egész Európában jó referenciát jelentett. „Igazi garázscégként dolgoztunk az elején, én közgazdászként egy Székesfehérvár melletti műhelyben flexszel csiszoltam a hegesztést – avatott be a kezdetekbe.
Tudták már az elején, hogy Magyarország egy validációs piac lesz számukra, és ez azóta is így van, a bevételből 90 százalék feletti az export aránya. Többek között Hawaiira és Ausztráliába is szállítanak. De persze ez nem ment magától. 2017-ben el kellett dönteni, hogy elkezdenek Európában roadshow-zni, vagy Magyarországra hozzák Európát. Az utóbbi mellett döntöttek, háromnapos rendezvényt szerveztek, amelyre eljött 11 országból 55 döntéshozó. Kezdtek ismertek lenni, többek között egy alpesisí-világbajnokság preferált beszállítói státuszát is elnyerték.
2018-ra egyértelmű lett számukra, hogy szintet kell lépniük. „Ha minden évben a megtermelt profit nagy részét visszaforgatjuk, akkor 30 év alatt értük volna el, hogy igazán nagy cég legyünk. Ráadásul ez nem egy szuper bonyolult technológia, nyilvánvaló volt, hogy egy idő után másoknak is eszébe fog jutni, hogy belépjen a piacra” – mondja Vidor.
A gyorsítást tőkebevonással oldották meg. 2019-ben a Takarék Kockázati Tőkealap kisebbségi tőkerészt szerzett, és felgyorsult a fejlődés. „2019 végén már leszerződtünk többek között a Forma–1-gyel, a Formula E-vel, az UEFA-val, ez lett volna a tökéletes év – emlékezik Vidor. Aztán megérkezett a Covid. Márciusban gyakorlatilag egyik napról a másikra eltűnt a piacuk. 2019-ben már elkezdtek nyitni a védelmiipar és az egészségügy felé, ez a két döntés sokat segített nekik a nehéz helyzetben. 2020-ban elkezdtek együttműködni a NATO kiválósági központjával, és áprilistól már szállítottak az Egyesült Királyságba mintavételi és laborkonténereket. Szerencséjük volt, hogy az akkori angol partnerük elég bátor volt ahhoz, hogy gyorsan bevásároljon a konténereikből.
Hogy a száznyolcvan fokos fordulatot meg tudjuk csinálni, abban a cég menedzsmentjének a tudása, rugalmassága is benne volt, de nagy szerepe volt annak is, hogy a befektetőnknek köszönhetően kiváló tőkehelyzetben voltunk. Ha nem ez lett volna 2020 elején, amikor májusig még egy számlát sem tudtunk kiállítani, lehet, nem bírtuk volna a nyomást, és ma nem lenne Continest – mondja.
2021 januárjában megnyitották a székesfehérvári üzemüket, elindult a saját gyártás, hamarosan beüzemelték a modern lézervágó, élhajlító gépeket. Korábban bérgyártattak, hiszen nem volt elég tőkéjük, de a tőkealap belépésével ennek megteremtődtek a feltételei. Na meg látták azt is, hogy csak akkor veszik őket komolyan globálisan, ha van saját üzemük. De a megfelelő minőséget is így lehet biztosítani, tartani a határidőket, optimálisan kihasználni a kapacitásokat.
Az igazán gazdaságosan működéshez további beruházásra volt szükség. Ehhez újra tőkét kellett bevonni, ekkor a Hiventures Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. és a Focus Ventures Székesfehérvári Városi Alap regionális alapkezelő lépett be. „Mi, az alapítók továbbra is többségi tulajdonosok vagyunk, de már három külső befektetőnk van, és havonta vannak velük online board meetingjeink. Konstruktívan tudtuk velük kezelni az energiaválság okozta helyzetet is.” Megépült a második üzem, így már nem kannibalizálta egymást a sorozat- és az egyedi gyártás. 2021-től kezdődően elkezdték az észak-amerikai piacot is tudatosan építeni, az idén már 4 milliárdos árbevétel származik onnan. „2025-re ez lesz a zászlóshajó, többet fogunk ott eladni, mint Európában. Egyszerűen a lépték, a piac a tengerentúlon sokkal nagyobb. De ahhoz, hogy sikeresek legyünk, kellett, hogy ott legyünk fizikailag. Sem én, sem Dani nem akart kiköltözni, hiszen mindegyikünknél három gyerek van. Én 2000-ben egy ideig az USA-ban dolgoztam, ott volt egy ukrán származású kollégám, barátom, aki kint maradt, és benne megtaláltuk az amerikai emberünket. Az ottani céget már úgy hoztuk létre, hogy neki kisebbségi tulajdona van benne” – mondja Vidor.
A következő években meg akarják célozni az Öböl-térséget, és Amerikában is még messze vannak attól, hogy kihasználják a teljes potenciált. Emellett igyekeznek kiépíteni egy nagyon komoly menedzsmentet, hiszen tudják, a cégnek akkor lesz komoly értéke, ha nem függ tőlük, alapítóktól.
De a legnagyobb kihívást Vidor számára az élet és a munka közötti egyensúly megtalálása jelenti. „Amióta hét éve elindítottuk a céget, az idén először tudtunk a családdal kéthetes szabadságra menni. Ez nagy részben az én habitusomnak is köszönhető” – teszi hozzá önkritikusan.
Cikkünk a Legsikeresebb magyar vállakozások című könyben jelent meg. Ha kíváncsi a könyvben szereplő közel 50 történetre, vegye meg, idén még extra kedvezménnyel.