M ikor kezdte meg működését a Családi Vállalatok Központ, és mit kell tudni mindennek a  hátteréről?

– A Családi Vállatok Központ 2017 elejétől működik, egy háromoldalú megállapodás hozta létre. Két német alapítvány, illetve a Budapesti Corvinus Egyetem állapodott meg abban, hogy a német alapítványok szakmai, illetve pénzügyi támogatásával, illetve a Corvinus Egyetem mint befogadó intézmény szervezésében fog működni a Központ. A két alapítvány közül a Horváth Stiftungot Horváth Péter nemzetközileg ismert professzor, a kontrolling németországi „pápája” és magyarországi meghonosítója hozta létre. Ő sajnálatos módon pár hónapja elhunyt, de az alapítványa tovább működik. A másik alapítvány a Stiftung Familienunternehmen, a legnagyobb németországi családi vállalkozásokat tömöríti, és komoly gazdaságpolitikai tényező Németországban. Ott ugyanis a családi vállalkozások tradicionálisan olyan súlyt képviselnek a gazdaságban, hogy fontos partnerként számolnak velük. Eléggé büszkék is vagyunk arra, hogy ilyen magas szinten támogatnak bennünket.

– Mely témákákkal és milyen cégekkel foglalkozik a Családi Vállalatokok Központ?

– Elsősorban a nagyobb vállalkozásokkal foglalkozunk, olyanokkal, melyek vállalatszerűen működnek. Azt a szintet vizsgáljuk, ahol a cég már túllépett a családi egzisztencia megteremtésén. Tényező a munkaerőpiacon, tényező a gazdaságban. Ezt tükrözi a névválasztás is.

Az utódlás természetesen kiemelt témánk, a második a professzionalizáció, a harmadik pedig az innováció, beleértve természetesen a digitalizációt is. Ezek meglehetősen széles témák, és egymással is összefüggenek. Ez pedig kijelöli az utat nekünk is, hogy mit kutassunk, és mit oktassunk.

A két alapítvány egyébként meghatározó módon szakmailag is támogat bennünket, a tanácsadó testületünkben is ott vannak a képviselőik. Emellett egy magyar és egy német családi cégtulajdonos tagja még a testületnek. Ők már a munka elején meghatározták számunkra a fenti három fő fókuszt.

– Milyen tevékenységek jellemzik a Központ működését?

– A tevékenységünk hármas struktúrát követ, az első az oktatás. Igyekszünk minél szélesebb kört elérni, ezért több szabadon választható tantárgyat kínálunk. Ezeket a Corvinus Egyetem bármelyik szakán tanulók, beleértve a mesterszakokat is, fel tudják venni a családi vállalkozások működése iránt érdeklődők. A legnépszerűbb kurzus féléves, maximálisan hetvenöt főt tudunk fogadni, és eddig minden alkalommal be is telt a létszám.

Azt vettük észre egyébként, hogy nagyon sokan jönnek a Corvinusra a családi vállalkozások nextgen jelöltjei közül. Érdekes megfigyelni, hogy az alapítók a 80-as évek végén, 90-es évek elején jellemzően műszaki végzettségűek voltak, a nextgenek azonban már nem a szüleik szakmáját választják, hanem gazdasági szakembernek tanulnak. Sőt, sok nagy cég olyan utódjelöltjei, akik korábban nálunk tanultak, ma már át is vette a céget. Fontosnak tartom, hogy ezeket a családi vállalkozásokban érintett fiatalokat meg tudjuk szólítani, és ne vigye el őket véglegesen a multivilág. Gondoljanak arra is, hogy majd valamikor átvehetik a családi céget. Misszió részünkről, hogy ezt a lehetőséget bennük tudatosítsuk, illetve szakmailag elősegítsük, megteremtsük a feltételeit.

Emellett ki kell emelni természetesen a kutatást. Ennek originális része elsősorban a Corvinus Egyetem igénye, illetve a kutató identitásunkból következik. Rendszeresen végzünk mind nagymintás, mind esettanulmányos vizsgálatokat, eredményüket nemcsak itthon, hanem külföldön is igyekszünk a szakterület vezető orgánumaiban megjelentetni. A másik irány az alkalmazott kutatások, illetve támogatjuk a német kutatások itteni felhasználását. A harmadik rész a tájékoztatás, illetve a téma népszerűsítése. Ennek része az éves konferenciánk, de igyekszünk emellett minél több alkalmat találni arra, hogy elmondhassuk, mit végzünk, és megszólítsuk a családi cégeket. Célunk, hogy csakúgy, mint Németországban, Magyarországon is fontos szerepük legyen a családi vállalkozások vezetőinek bizonyos gazdaságpolitikai döntésekben.

– Mennyiben mások a német családi cégek, mint a magyarok?

– Németországban sok nagy cég már negyedig vagy ötödik generációs. Közülük a legnagyobbak – mint például a Henkel, a Volkswagen csoport vagy a Merck gyógyszergyár – olyan méretűek, hogy a belépő generáció nem az operatív irányításba kapcsolódik be, hanem jellemzően a tulajdonosi szerepet veszi át: az igazgatóságban vagy a felügyelőbizottság kapnak szerepet. A magyar családi cégek többsége esetében legfeljebb második generációsakról beszélhetünk, és persze nagy különbség van a méretben is. Ott a legnagyobb 250 családi cég árbevétele egyenként egymilliárd euró feletti. Ekkora méretű családi céget Magyarországon nemigen lehet találni.

– Hogyan állnak a magyar cégek a professzionalizálódás területén?

– A nagymintás kutatásunkat őszre tervezzük, eddig egyelőre egy kutatási modellt állítottunk fel. Meghatároztuk, hogy a professzionalizációnak ebben a körben milyen részterületei vannak, és meghatároztuk az alapfeltevésünket, miszerint a részterületek együtt kell hogy mozogjanak Az már egy korábbi kutatásunkból kiderült, hogy van professzionalizációs deficit. A hazai családi cégek irányítási, vezetési, működési módjára az jellemző, hogy az egy kategóriával kisebb cégeket idézi. Egy kisvállalkozást nálunk úgy menedzselnek, mint egy nemzetközi mikrovállalkozást, egy középvállalkozást pedig úgy, mint egy ottani kisvállalkozást. Ez a további fejlődés gátja: hogy behozzuk a többi évtizedes lemaradást, leginkább itt kell beavatkozni. Ez érinti az utódlást, a külső vezetők belépését, de nem korlátozódik erre. A családtagok ugyanis ugyanúgy tudják képezni magukat akár szakmai, akár üzleti vonalon, mint a külső menedzserek. Nem igaz az a tétel, hogy minden külső menedzser profi és minden családtag amatőr.

De nemcsak a vezetői tudást kell behozni a cégbe, ugyanilyen fontos a vállalatirányítás, illetve az üzleti területek professzionalizálódása. Ha felvesznek profi szakembereket, de nincs szabályozott, professzionálisan működő szervezet, nincsenek korszerű IT-alkalmazások, akkor nem tudnak előre lépni.

A professzionális működés harmadik lába is fontos: mennyire ismeri a nemzetközi piacot, hogyan felel meg a nemzetközi sztenderdeknek? Ha a családi cég külföldre készül, akár külpiacon akar eladni, akár ott akar közvetlen tőkebefektetést megvalósítani, vagy franchise partnert keres, akkor ez szükségszerűen előjön. De a professzionális üzleti és munkakultúra abból a szempontból is fontos, hogy vonzó munkáltató képét tudja kialakítani a munkaerőpiacon.

Van egy negyedik láb is, a vállalat és a tulajdonos család elválasztása, ennek profi alapokra helyezése, hogy szétváljon a családi kupaktanács és az vállalatvezetés, hogy legyen hosszútávú működésre vonatkozó szabályrendszer, családi alkotmány és utódlási terv. A mi tapasztalatunk szerint Magyarországon sokszor ez a negyedik láb a leggyengébb, ezzel nem foglalkoznak eléggé tudatosan. Az eddigi tapasztalataink alapján a négy terület fejlődésének együtt kell mozognia, ha bármelyik lemarad, akkor hiába megy előre a másik két vagy három területen a vállalat, mégsem fog fejlődni.