A doktori képzések mindenekelőtt arra készítenek fel, hogy akár nemzetközileg is elismert, sikeres kutatóvá váljon a hallgató. Elsajátíthatja azokat az elméleti, módszertani és kommunikációs ismereteket, amelyek a doktori fokozat megszerzéséhez és egy sikeres oktatói, kutatói, vagy akár szakértői pályához szükségesek, többek között külföldi egyetemeken vendégdiák lehet, szakmai konferenciákon vehet részt.

A corvinusos doktoranduszok változatos területeken kutatnak a hallgatói kompetenciák mérésétől a folyó fizetési mérleg új módszertanán és a fenntartható divat kommunikációján keresztül a játékok által inspirált vezetőfejlesztésig. A Budapesti Corvinus Egyetemen négy doktori iskola működik: a Gazdálkodástani, a Közgazdasági és Gazdaságinformatika, a Nemzetközi Kapcsolatok és Politikatudományi, valamint Szociológia és Kommunikációtudomány. Az iskolákban összesen kilenc doktori program közül lehet választani: a gazdálkodástan, a közgazdaságtudomány, a világgazdaság, a gazdaságinformatika, a geopolitika és fenntartható fejlődés, a politikatudomány, a kommunikációtudomány, a szociológia, valamint a nemzetközi és biztonsági tanulmányok szakterületeiből. Az idei meghosszabbított jelentkezési időszak május 8-ig tart a Corvinus doktori programjaiba. Az elmúlt évek alatt mintegy 1500 hallgató szerzett PhD-fokozatot, jelenleg is több százan végzik a programot, kizárólag angol nyelven, nemzetközi közösség részeként. A Corvinus Doktori Ösztöndíj 300 ezer forintra egészíti ki az állami ösztöndíjat, sőt az itt töltött évek alatt belvárosi kollégiumi férőhelyet kap a hallgató az egyetemtől mindössze néhány perc sétára.

• Meleg Ágnes, aki a Corvinus Közgazdasági és Gazdaságinformatikai Doktori Iskolájának doktoranduszaként kompetenciamérést fejleszt a gazdaságinformatikus végzős alapszakos hallgatóknak, úgy véli: „Azért jó a PhD, mert a határterületeket le tudja fedni. Míg az alap- és mesterképzések jobban behatároltak, a PhD-kutatások lehetnek multidiszciplinárisok. Az én témám is ilyen. A Corvinuson abban támogattak, amiben jól éreztem magamat. Kifejezetten szeretek tanítani, így a második évtől kezdve folyamatosan oktatok az egyetemen.”
• „A Corvinus azon kevés magyarországi egyetemek közé tartozik, amely angolul is kínál doktori programot a politikatudományok területén. A doktori iskolámban önálló tanulásra is lehetőségünk van, ösztönöznek minket arra, hogy konferenciákra járjunk, publikáljunk. A legnagyobb inspirációt az jelenti számomra, hogy különböző hátterű, de hasonló gondolkodású emberekkel találkozhatok, akikkel megoszthatjuk a kutatásunkat” – mondta az egyetemi honlapnak adott interjújában Hamid Ait-el-caid, a Corvinus Nemzetközi Kapcsolatok és Politikatudományi Doktori Iskolájának hallgatója, aki a migránsok beilleszkedésére vonatkozó politikát kutatja.
• Hartyándi Mátyás Jenő, az egyetem Gazdálkodástudományi Doktori Iskolájának hallgatójának célja egyszerre kutatni, művelni és oktatni a vezetés- és szervezetfejlesztést, ebben a pszichodráma, a komoly játékok és szimulációk világa, illetve az élő szerepjátékok módszertana inspirálják. „Fejlesztői élethivatással és bölcsész háttérrel egy nagy problémám volt trénerként: eladni magamat. Itt megkaptam ehhez a státuszt. Nem vagyok öregdiák, mégis az oktatók rendkívül konstruktívan álltak hozzám” – osztotta meg tapasztalatait  a Corvinus honlapján.
• Bagi Alexandra, aki az egyetem Szociológia és Kommunikációtudomány Doktori Iskolájának hallgatójaként a Magyarországra érkező kelet-ázsiai diákközösséget kutatja, elmondta: „Amikor az ember jelentkezik, azt gondolja, csak diák lesz. A doktorin sokkal több vagy, mint diák. Ha befejeztem a doktorit, akkor vállalkozó szemlélettel szeretnék tovább menni, és esetleg saját céget alapítani. Ehhez a doktori egy nagyon jó alapot nyújthat, mert a képzés során megtanuljuk az önállóságot.”
• Aleksandra Zivanovic, a doktori iskola egy másik hallgatója azért kezdett PhD-tanulmányokat, mert megérett benne a felismerés, hogy saját projekten szeretne dolgozni. „Ha egy vállalatnál dolgozol, akkor a vállalat misszióiért és céljaiért dolgozol. A doktori képzésben azokkal a témákkal foglalkozhatsz, amik érdekelnek. Úgy gondolom, hogy a doktoranduszképzés a profivá válást jelenti, és egyben hatalmas befektetés a jövőbe” – fejtette ki az egyetemi interjújában a doktorandusz, akinek a fenntartható divattal kapcsolatos kommunikáció a szakterülete.
• Buda Gergely, a Corvinus Nemzetközi Kapcsolatok és Politikatudományi Doktori Iskolájának hallgatója az afrikai zöld iparosítást kutatja sok terepmunkával, amelyre esetenként a családja is elkíséri. Interjújában kiemelte: „Azt éreztem, hogy magyarként, tehát egy olyan országból jőve, aminek minimális történelmi és jelenlegi kapcsolata van Afrikával vagy a teljes fejlődő világgal, kell a PhD-fokozat ahhoz, hogy megnézzék a CV-det a nemzetközi szervezetekben.”

Gergely példája mutatja, hogy szülőként is lehet haladni a PhD-val. Sőt, előnyeit is látja annak, hogy idősebb korában kezdett bele a folyamatba. “Olyan dolgokon, amiken huszonéves koromban paráztam, már sokkal könnyebben túllépek”. Meleg Ágnes, aki nyárra várja gyermekét, ehhez kapcsolódóan azt mondta: Nagyon érdekesen formálja a személyiséget az is, hogy az embernek nagyon sok “kalapja” van, amit a fejére tehet. Vagyok hallgató, kutató, oktató, menedzser a céges munkahelyemen, közben feleség és most már anya is. Több szerepet ezek közül a doktori ad.”