Magyarország a Szellemi Tulajdon Világszervezete által összeállított Globális Innovációs Index rangsorában a 34., míg az Európai Innovációs Eredménytáblán a 23. helyen állt 2021-ben, így jelenleg a „Feltörekvő innovátor”-ok között szerepel. „A KSH legfrissebb adata szerint a GDP arányos K+F ráfordítás 1,64 százalék volt tavaly, ezzel új rekordot ért el 1990 óta. A kormányzat stratégiai jövőképe, hogy 2030-ra Magyarország bekerüljön Európa TOP 10 innovátor országa közé, ehhez azonban arra van szükség, hogy a K+F ráfordítások aránya a GDP 3 százalékát elérje. A tavalyi évben a vállalkozások használták fel a hazai K+F ráfordítás háromnegyedét, azaz 685 milliárd forintot. A vállalatoknak – a felsőoktatási intézmények és az államháztartás mellett– tehát meghatározó szerepük van a hazai innovációs teljesítményben” – mondta el Ékes Ákos, a K&H családi vállalatok központ vezetője.

innováció a hatékonyabb működés érdekében

Jelenleg a családi vállalkozások száma meghaladja a 900 ezret, tehát a hazai vállalkozások kétharmada ilyen jellegű cég. A családi vállalatoknak ezért különösen nagy szerepe lehet az ország innovációs tevékenységének növelésében. A K&H éppen ezért arra volt kíváncsi, hogy mennyire innovatívak a családi cégek, milyen újításokat vezettek be az elmúlt években, illetve kik vesznek részt az innovációs folyamatban.

A családi vállalatok innovációs indexe jelenleg 29, míg a teljes vállalati szegmensben mért K&H innovációs index 28 ponton áll. A családi vállalatok tehát némileg előrébb járnak az innovációs fejlesztésekben, de sok esetben hasonlóan gondolkodnak, mint a vállalati szektor összességében. A kutatásból kiderül, hogy innovációs stratégiával egyelőre kevés családi cég rendelkezik (6%), mégis e vállalatok több mint fele (61%) úgy véli, hogy az átlagosnál innovatívabb. „A családi vállalatok – akár csak a vállalati szektor – jellemzően az elmúlt 2 év bevételének 2-10 százalékát forgatták vissza innovációs tevékenységre, de a cégek negyede több mint 10 százalékát fordította erre. A fejlesztésekben elsősorban a vállalat saját dolgozói vettek részt (78%), de a családi vállalatok kis része technológiai startupokat is bevont a folyamatba (6%). A teljes vállalati szektorban utóbbi egyelőre kevésbé jellemző (4%). Mindezek eredményeként a családi vállalatok közel fele (48%) vezetett be új vagy jelentősen javított terméket, illetve szolgáltatást az elmúlt két évben, míg az összes vállalatot nézve ez az arány kissé alacsonyabb (45%). Az innovációs fejlesztések hátterében függetlenül attól, hogy családi vagy nem családi cégről van szó, főként a vállalat működésének hatékonyabbá tétele, a magasabb termékminőség és a piaci környezetre, a vevők igényeihez való alkalmazkodás áll” – részletezte a családi vállalatok innovációs aktivitását a szakértő.

a digitális fejlesztések is fontosak

Napjainkban az innováció sok esetben összefonódik valamilyen digitális fejlesztéssel, nehéz határvonalat húzni a két terület között. A kutatás rávilágít, hogy a családi cégeknél kismértékben magasabb a digitális megoldások alkalmazása. A teljes vállalati szektorral megegyezően átlagosan a működési költségek 5%-át fordították szoftvervásárlásra, informatikai fejlesztésekre és a folyamatok automatizációjára 2020 óta. A fejlesztések terén azonban némi eltérés mutatkozik: a családi vállalatoknál az elmúlt két évben főként olyan digitális korszerűsítés történt, aminek eredményeképpen a meglévő szoftvereket, alkalmazásokat már hálózatban tudják kezelni a cégek (39%), egyszerűbbé és gyorsabbá vált a feldolgozható adatok rendszerezése, számítása és kiértékelése (22%). A teljes vállalati szektorban is történtek ilyen jellegű fejlesztések, csak kisebb mértékben (33 és 18%). Emellett a dolgozók informatikai tudásának fejlesztésére a családi cégek valamivel több pénzt költöttek, mint a vállalatok általában: előbbinél átlagosan 22 főnek, utóbbinál pedig 20 főnek biztosítottak informatikai továbbképzést 2020 óta.