Az Otthon Centrum előzetes becslése szerint tavaly 154 ezer tranzakció köttetett az országban. Ebből az észak-alföldi régió 15 százalékban részesedett. Ez a hat régió közül a legmagasabb érték, habár 1,44 milliós népessége miatt ez eleve papírforma volt, hiszen Budapest után ez a második legnépesebb területe az országnak. S mivel Debrecen Magyarország második legnagyobb népességű városa, így az sem meglepetés, hogy az ingatlanpiac összes szegmensében kiemelkedett a térség települései közül. A tendencia pedig a jövőben még inkább jellemző lesz, hiszen a város határában épülő, több ezer új munkahelyet teremtő BMW gyár tovább erősíti a város vezető szerepét a régióban.

 „A tavalyi becsült adatok alapján a megyei jogú városok között Debrecenben köttetett a legtöbb adásvétel, a tranzakciószám majdnem elérte a 3400-at, amely Szeged és Miskolc elé pozícionálta a települést" – elemezte a becsült adatokat Soóki-Tóth Gábor. Az Otthon Centrum elemzési vezetője elmondta, hogy a hajdúsági központot a régió második legnagyobb városa, Nyíregyháza követi 2300 adásvétellel, míg Szolnokon 1400 tranzakcióra számít az Otthon Centrum. A legnagyobb nem megyei jogú városokban – Törökszentmiklóson, Hajdúszoboszlón és Hajdúböszörményben – 360-380 adásvétel történt tavaly.

A régió városaiban népesség arányosan 10-27 ezrelék között alakult az adásvételek száma. A községekben ennél hektikusabb volt a piac, jellemzően 0-57 ezrelék közötti ez a mutató. A legmagasabb értéket elérő települések rangsorát Mesterszállás vezeti (57 ezrelék), majd Vezseny (50 ezrelék), Öcsöd (44 ezrelék), Tiszaderzs (36 ezrelék) a sorrend. A települések közös nevezője, hogy egyaránt a Tisza- vagy a Kőrös-parton találhatóak.

 Ugyanakkor a régió szinte minden térsége elvándorlással küzd, a folyamat a járások háromnegyedére jellemző. Ahol nem, ott is csak 2 ezrelék alatti többlet mutatható ki. A legnagyobb vándorlási többlettel rendelkező Hajdúhadházi járásban is mindössze 4 ezrelék volt a vándorlási nyereség tavaly. A sort a Záhonyi és Kisvárdai járások zárják 17 ezrelék vesztességgel, amely országos összevetésben Gönci járás után a második legrosszabb érték.

 A szakember arról is beszámolt, hogy Debrecen a térség legdrágább városa, ami szintén nem rendkívüli hír, hiszen a 23 megyei jogú várost összegző listán a hajdúsági fővárosban a négyzetméterár középértéke hagyományosan a top háromban volt eddig is. Az Otthon Centrum által értékesített téglalakások fajlagos ára a városban tavaly 531 ezer forint volt; a panellakások 445 ezer, a családi házak pedig négyzetméterenként 400 ezer forintba kerültek. Bár országos összevetésben mindegyik érték csupán a dobogóra volt elég (és nem az első helyre), de a térség többi városához viszonyítva figyelemre méltó árszint alakult ki Debrecenben.

Az új építésű lakások piacán szintén Debrecen a listavezető: a megyei jogú városok közül itt épül a legtöbb lakás és indul a legtöbb projekt. Az Otthon Centrum negyedéves felmérése alapján 45 projektben 1058 lakás kivitelezése kezdődött el. Az árak pedig kilőttek, négyzetméterenként 918 ezer forintos középértéken kínálták az új lakásokat a fejlesztők, ami jóval magasabb, mint a 23 másik városban kialakult 643 ezer forintos átlagár. 

A régió másik két nagyvárosát kicsivel átlag alatti négyzetméterárak jellemzik: a lakások esetében Nyíregyházán a tégla építésűeknél 355 ezer, a paneleknél 325 ezer forintba került egy négyzetméter. Szolnok valamivel olcsóbb, mivel 327 ezer és 280 ezer forint volt a két érték. A használt házak esetében viszont egálban van egymással a két város a 265 ezer forintos négyzetméterárral.

 A régió kisebb városaiban és községeiben a használt ház a meghatározó épületforma. A legtöbb településen 100-300 ezer forint közötti négyzetméterárak fordultak elő tavaly, de a Debrecen környéki településeken már 300-350 ezer forint körül alakult a fajlagos ár.