Az iskolaszövetkezetek nappali tagozatos tagságukból szervezik meg a megbízó igénye szerinti létszámot, alkalmi vagy folyamatos jelleggel. Akár néhány napon belül és akár csak néhány napra is tudnak munkaerőt mozgósítani, viszont nem garantálható a személyében állandó összetétel, azaz lehet, hogy az egyik nap kiküldött tíz diák közül a következő napon csak három lesz azonos. A diákmunka tehát hatékonyan és költségkímélő módon alkalmazható olyan feladatkörökben, amelyek gyorsan betanulhatók, és nem feltétel az, hogy mindig ugyanazok az emberek menjenek. „Kevesen ismerték fel, hogy ha kvalifikáltabb munkakörökben foglalkoztatnak diákokat, akkor nem a jelenleg pangó szabad munkaerőpiacról kell majd szakember- vagy középvezető-utánpótlásról gondoskodniuk, hanem már az iskolapadban ülőket kezdhetik el magukhoz kötni alacsony költség mellett, jóval több fiatalt kipróbálva” – mutat rá dr. Simon Balázs, a Magyarországi Diákvállalkozások Országos Érdekképviseleti Szövetségének (DiákÉSZ) főtitkára.

 

 

Izgalmas feladatok

 

Magyarországon évente nagyjából 130 ezer diák dolgozik iskolaszövetkezeti keretek között, átlagosan fejenként havi 40-45 órát, de elfordul 5 vagy 180 munkaóra is. A diákok leginkább a szellemi-szakmai munkákat keresik, ilyenek az irodai vagy a különféle gyakornoki feladatok. A betanított munkák közül népszerek a strandokon, mozikban, nagyobb éttermekben végezhetők és a hostess-munkák, de ma már szinte bármilyen feladatra lehet diákot találni. „Leggyakrabban irodai, fizikai munkákra kérnek diákokat a cégek vagy szakmai gyakornoki feladatokra, de a specialitásokat nagyon hosszan lehetne sorolni, kerestek már például kínai nyelven folyékonyan beszél szoftverfejlesztőt is” – mondta el Majzik Nándor, a Meló-Diák Universitas Iskolaszövetkezet vezetője.

 

Dr. Simon Balázs szerint jellemzek a gépsor melletti betanított munkák, az árufeltöltés, pénztáros, gyorséttermi és mezgazdasági munkák, irodai adminisztratív, illetve call-centeres feladatok. „Volt, hogy banknak adtunk rendszergazdát, szedtünk már kagylót balatoni strandon az önkormányzat megbízásából, és volt olyan borosgazda, aki a seregélyek elkergetésére kért madárijesztő diákokat kereplővel” – sorolta a változatos kívánságokat a DiákÉSZ ftitkára.

 

 

Anyagi szempontok

 

Vidéken még elfordul a minimálbér a betanított munkák esetében, de már a fővárostól távoli településeken is jellemző a 850-950 forintos órabér. „Budapesten és az agglomerációban az egyszerűbb fizikai, irodai munkák esetében 1000-1100 forint körüli árak jellemzek, komolyabb pozíciók esetén nem ritkák az 1300-1500 forintos vállalkozói díjak sem, míg a hiányszakmák vagy nagyon speciális igények esetén a díj attól függ, hogy mennyit mond az az ember, akit sikerül találni, hiszen pillanatok alatt felszippantja őket a piac. Így itt akár 2000 forint fölötti rezsióradíjakkal is találkozni” – mondta el Majzik Nándor.

 

A cégeknek emellett számolniuk kell az iskolaszövetkezet szolgáltatási díjával, ami 15-25 százalék. Ezt az összeget azonban csak a ténylegesen ledolgozott órák után kell kifizetni, nincsenek adminisztratív és egyéb költségek, nincs felmondási idő, próbaidő, táppénz vagy fizetett szabadság.

 

A kkv szektorba tartozó Csodák Palotája már a megnyitása óta, azaz 20 éve foglalkoztat diákokat, főként demonstrátori és eladói munkakörökben, folyamatosan kapcsolatban állnak 15-25 diákkal. „Ez nagyon gyakori a science-centerek esetében. A diákok nyitottabbak rá, hogy megtanulják a játékaink tudományos hátterét. Emellett önfenntartó intézményként fontos a gazdasági szempont is: a diákmunka összesen kisebb járulékterhet jelent társaságunknak. Nagyságrendileg 20 százalékkal kevesebb a cég költsége, ha ugyanazt a nettó órabért diákmunka keretében fizeti ki” – számolt be tapasztalatairól Mizda Katalin, a Csodák Palotája Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója. A cég tervei között szerepel, hogy a jövőben a marketing és sales területre is bevonják a diákokat.

 

A megbízói oldal sokszínű, az iskolaszövetkezetek kapcsolatban állnak egyéni vállalkozókkal, kis- és középvállalkozókkal és multikkal, de szerződnek állami szereplőkkel is. A legnagyobb volumenben a szolgáltató szektorban tevékenykedő multinacionális cégek, illetve a gyártó-termel vállalatok, a nagy boltláncok, illetve gyorséttermek veszik igénybe a diákok munkáját. „A költségmegtakarítás aránya egy kkv esetében ugyanannyi, mint egy multinál” – mutatott rá dr. Simon Balázs.

 

 

Kényelmes megoldás

 

Az iskolaszövetkezettel szerződő vállalkozások nemcsak munkaerőt kapnak, hanem folyamatos tájékoztatást, szervezést, kapcsolattartást. Nagyobb létszám, például 10 fő folyamatos alkalmazása esetén a szervezet munkavezetőt is ad a diákok mellé, aki figyel rájuk, és vezeti a jelenléti ívet. „Mi nem munkát közvetítünk, hanem munkát szervezünk. Ha egy cégnek kell 10 ember, folyamatosan, hétfőtől péntekig, akkor azt mi 25-bl állítjuk ki, mert a diákok nem mindig érnek rá” – mondta el a főtitkár. Gond esetén az iskolaszövetkezet intézkedik, de leszervezhetik az üzemorvosi vizsgálatokat is, vagy akár a munkavédelmi cipők beszerzését és leltározását is.

 

A vállalatoknak kell gondoskodniuk a biztonságos munkakörülményekről, valamint a munkavédelmi oktatás megtartásáról. „Egy cég akkor tud diák munkatársakat bevonni a termelésébe, hogy ezzel megoldja a munkaerőhiányát, ha gondoskodni tud arról, hogy az részéről is legyen ott egy művezető, aki felkészíti a diákokat, és odafigyel rájuk” – tette hozzá a szakember.

 

Fontos kiemelni, hogy az iskolaszövetkezetek reflektorfényben vannak, aprólékosan odafigyelnek a jogszer működésre. Nem fordulhat el, hogy a munkabér egy részét „zsebbe” kapják a diákok, minden a szervezeten keresztül megy. Az iskolaszövetkezetek nem tőkeerős multik, ezért lényeges a fizetési határidő betartása. A megbízó cégeknek mindössze annyi a dolguk, hogy találjanak egy stabil hátterű, nagyobb tapasztalattal rendelkező, megbízható iskolaszövetkezetet, szerződéskötés után ugyanis a szervezet teljes kör segítséget és asszisztenciát nyújt a megrendelés teljesítéséhez.

 

 

Jogi kérdések

 

Egy iskolaszövetkezettel ugyanúgy lehet szerződni, mint bármely szolgáltatást nyújtó beszállítóval. „A szövetkezeti törvény szerint a diákok munkavégzésére alapvetően a Ptk. megbízásra vonatkozó szabályait kell alkalmazni, azonban A munka törvénykönyve egyes konkrét szabályainak betartásával. A megbízónak a diákok munkavégzési idejének meghatározásakor számolnia kell azzal, hogy hat órát meghaladóan húsz perc munkaközi szünetet kell kiadni és két munkavégzési nap között legalább 11 óra pihenőidőt kell garantálni. A 18 év alatti diákok esetében be kell tartani még a fiatal munkavállalókra elírtakat, azaz maximum 8 órát dolgozhatnak egy napon, nem dolgozhatnak este tíz és reggel hat óra között, hetente maximum öt napon végezhetnek munkát, illetve esetükben egy nyolcórás műszakban negyvenöt perc munkaközi szünettel kell számolni” – mutatott rá dr. Simon Balázs.