A hazai háztartások internetelérése már 91 százalékos[1], és a legújabb technológiákkal a távoli ügyfélazonosítás is könnyen megoldható: ennek megfelelően a közigazgatás és a szolgáltató vállalatok közül sokan online felületeken (pl. honlapon, applikáción keresztül) is fogadják az ügyfelek megkeresését. A távoli, digitális megoldások fejlesztését a koronavírus-járvány miatti lezárások, így a személyes ügyfélszolgálatok kerülése, vagy korlátozott nyitvatartása tovább erősítették, ugyanakkor a magyarok többsége egyelőre leginkább telefonon és személyesen keresi az ügyfélszolgálatokat – derül ki a nagyvállalati ügyfélazonosítással foglalkozó, meghatározó piaci pozíciójú FaceKom országos reprezentatív kutatásából[2]. Az eredmények azt mutatják ugyanakkor, hogy a válaszadók nyitottak a digitális megoldások iránt, és az ügyfélszolgálatok távoli elérése a jövőben várhatóan növekedni fog. A FaceKom felmérésének eredményei alapján jelenleg a magyarok négyötöde, 81 százaléka telefonos hanghívással vagy személyesen veszi fel a kapcsolatot különböző ügyfélszolgálatokkal, és 48 százalék jelezte, hogy online felületet is használt már ilyen célból. Egyelőre alacsony, bár látható azoknak az aránya (4,6%), akik például már több hazai banknál és a közigazgatásban is elérhető videóhívással keresték a szolgáltatót valamilyen ügyben.[3]

Bodnár Zsigmond, a FaceKom ügyvezetője szerint a digitális ügyfélazonosítás ma már nemcsak egyszerűbb és kényelmesebb, hanem sok szempontból biztonságosabb is a hagyományos megoldásoknál. A szakértő szerint egyrészt az ismerethiánynak és megszokásnak, másrészt néhány szolgáltató lemaradásának köszönhető például az online felületek, vagy a videóhívás alapú kapcsolatfelvételi módok jelenleg még alacsony aránya. Bodnár Zsigmond szerint ugyanakkor a következő években nemcsak a technológia további fejlődésével, hanem a cégek és közigazgatási szolgáltatók felkészültségének növekedésével, valamint a lakossági személetváltással is számíthatunk az online és főként a videóhívás-alapú, arcazonosítással rendelkező ügyfélszolgálatok látogatottságának növekedésére.

Miközben a többség még nem használt online felületeket ügyfélszolgálatokkal történő kapcsolatfelvételre, az eredmények alapján nyitottak az ilyen típusú platformokra. Kiderül ez abból is, hogy a válaszadók közel háromnegyede (72%) jelezte: az utazással, várakozással járó személyeshez képest előnyben részesíti a kényelmes és gyors digitális távoli ügyintézést. A legújabb technológiai lehetőségekkel (arcfelismerés, digitális szerződéskötés) összhangban a kutatás kitért arra is, vajon mennyire fontos az élő személy jelenléte az online kapcsolat során. A válaszadók többsége szerint nem szükséges, hogy élő személlyel legyen kapcsolatban online ügyintézés esetén, amennyiben az ügyet az önkiszolgáló felületen maga is könnyen el tudja intézni.

A FaceKom távoli ügyfélszolgálatokat vizsgáló kutatásának eredményei alapján több olyan demográfiai jellemző is azonosítható, amelyek összefüggenek a digitális megoldások használatával. Az egyik ilyen az életkor: a fiatalabbak nagyobb arányban használják az online lehetőségeket. Amíg a 18-40 közöttieknek több mint fele (55%) jelezte, hogy intézett már ügyeket online felületen, az ennél idősebbeknél mindössze 42 százalék volt az így válaszolók aránya. A személyes ügyintézés tekintetében nem volt jelentős különbség, ugyanakkor a telefonos hívásokat a fiatalok sokkal kisebb arányban használják – elképzelhető, hogy bizonyos ügytípusokat ők már kizárólag a digitális felületek használatával intéznek, miközben az idősek átvándorlása erre a platformra még kisebb arányban történt meg.

A digitális ügyfélszolgálatok használatát meghatározó további demográfiai jellemzők a lakóhely, a végzettség és a jövedelem. Összességében elmondható, hogy a budapestiek többen használnak digitális ügyfélszolgálatokat, emellett pedig minél magasabb valakinek az iskolai végzettsége, és minél magasabb jövedelmi kategóriába tartozik, annál nagyobb valószínűséggel használ online felületen elérhető ügyfélszolgálatokat. Ez azt mutatja, hogy a digitális lehetőségek igénybevételének tekintetében továbbra is jól látható szakadék húzódik a társadalom különböző rétegei között, amelyet a technológia további fejlődése és elterjedése remélhetőleg szűkíteni fog a jövőben.