Rendeld meg – persze online – a szolgáltatást, várd a csomagot, egy egyszerű mintavevő pálcával vegyél nyálmintát, küldd el, és négy hét múlva érkezik az eredmény, amiből megtudhatod honnan jöttek az őseid; találhatsz távoli, vagy még az is megeshet, hogy közeli rokonokat. Nagyjából ezt kínálják az egyszerűbb DNS-tesztek, ráadásul egyre olcsóbban. 2008 környékén még ezer dollárért, a pár évvel ezelőtti nagy árzuhanás óta már 100 dollár alatti áron. Nem véletlen, hogy ma már átlagos születésnapi vagy karácsonyi ajándék lehet meglepni valakit egy DNS-teszttel.

Egy átlagos helyzetű ember számára ez valóban az a küszöb, amit még kifizet egy ilyen kalandért. Persze, aki speciális helyzetben van, mondjuk örökbe fogadták, és így akarja megtalálni a biológiai szüleit vagy apját, akit sosem ismert, vagy éppen vannak kétségei, hogy ő-e az apja a gyerekének, annak ez nyilván sokkal többet is megér. Az árzuhanás hatására egyébként az utóbbi években exponenciálisan nőtt azok száma, akik már elvégeztek egy ilyen vizsgálatot, a becslések nagyjából 40 millióra teszik számukat.

Világszinten ma már ez 10 milliárd dolláros piac. Természetesen nagy különbségek mutatkoznak földrajzi elhelyezkedés szerint is, az USA egyértelműen az első, nem véletlenül, hiszen majd minden nagyobb, ezen a területen szolgáltató cég amerikai, de erősen az USA nyomában van ma már Nyugat-Európa is. Egyre több felhasználó nemcsak a cégek nyereségét növeli, hanem egyre pontosabb találati pontosságot is ígér, hiszen az értékeléshez mindegyik cég a saját tesztadatbázisát és a saját algoritmusát használja. Összeveti egymással az addig hozzá beérkezett minták eredményeit, és ebből von le következtetéseket. Minél nagyobb a minta, ezek annál pontosabbak.

Ha valaki rászánja magát, befizeti az összeget, és megérkezik a tesztcsomagja, elsőre meglepődhet annak tartalmán. Két pálcika, két műanyag fiola egy nejlonzacskó, na meg egy boríték. Kicsit régimódi a szett, de nézzük, mi jön ki ebből. Nos, a mi eredményeink, 60 százalék kelet-európai ezen belül 32 százalék balkáni, illetve 22 százalék kelet-európai és 5 százalék balti. Észak-nyugat-európai 32 százalék, konkrétan ez mind skandináv, angol nulla, és van még 8 százalék dél-európai, konkrétan görög, délolasz. Ázsiai nulla százalék. Elég vegyes a kép.

Egyébként azon túlmenően, hogy kik is voltak egykor őseink, találhatunk még távoli vagy nem is olyan távoli rokonokat. Nekünk két harmadfokú unokatestvért sikerült. A találati esélyt növelhetjük azzal, ha más cégek adatbázisába is feltöltjük eredményeinket, nincs központi adatbázis, a mintavételt végző cég irányelvein múlik, hogy ez mennyire megvalósítható.

Ha valaki nagyon komolyan akar nyomozni, annak érdemes rábeszélnie a családtagokat is, így pontosabb képet kaphat. Az anya és az apa vagy akár a még életben lévő nagyszülők tesztelésével pontosabb eredmény kapható. Emelt szolgáltatás megvásárlásával saját családfát hozhatunk létre, illetve azt karban is tarthatjuk. Ennek ára nagyságrendileg 30-40 ezer forint évente – nem olcsó, de a hivatalos családfakutató specialisták díjszabásánál azért sokkal kedvezőbb. A teszt elvileg arról is ad információt, hogy genetikusan milyen betegségekre vagyunk hajlamosak, ez többnyire már feláras szolgáltatás, nincs benne az alapdíjban. Csak az vele a gond, hogy laikusnak elég nehéz értelmeznie a kapott adatokat. Szóval, akinek van erre pár tízezer forintja, annak: kalandra fel!