Nőtt az aktivitás a jelzálog-hitelpiacon is, az elmúlt hónapban a cégcsoport nemzetközi pénzügyi márkájának, a Credipass-nak a hazai adatai alapján 48 milliárd forintos volumen becsülhető, ami az előző havi becsült adathoz képest 14%-os növekedést, az előző év májusi MNB adathoz képest azonban továbbra is számottevő, 69%-os csökkenést jelez. Az ingatlanközvetítő vállalat szakemberei mind az ingatlan-, mind a hitelpiacon továbbra is erősödő piaci folyamatokat várnak az év során.

A májusi tranzakciók alapján mérséklődtek a négyzetméterárak a fővárosi házgyári lakások esetében, ami mellett számottevő, 3-8%-os irányárváltozás is realizálódott a hirdetési folyamat során. A panelekre elfogadott alku mértéke a fővárosban 3-5% között alakult. A budapesti lakótelepek lakásain kívül azonban az összes ingatlantípus tekintetében az átlagos négyzetméterárak drágulását mutatják az elmúlt hónap értékesítési adatai. Az előző év azonos időszakához képest magasabb átlagos négyzetméteráron lehetett panellakáshoz jutni vidéken, ahol irányváltozás nem, azonban 3-4%-os mozgástér jellemezte az adásvételeket a vevői alku során. Az értékesített téglaépítésűek tekintetében jellemzőbb volt az irányár csökkentése, keleten 8, nyugaton 5%-kal vitték lejjebb az árat a tulajdonosok a hirdetés során, az alku mindkét országrészben egységesen 7% volt.

Meghaladta az 1,1 millió forintot az értékesített budai téglalakások átlagos négyzetméterára idén májusban, ugyanakkor a pesti téglaépítésűek esetében is 10%-os áremelkedést mutatnak az adatok az előző év azonos hónapjához képest. Az irányár változása Budán volt a legalacsonyabb, míg a belvárosi területeken a 9%-ot is elérte. A fővárosi tulajdonosok 3-5%-ot engedtek az eladási árból az alku során.

A korábbinál jóval kevesebb tulajdonos dönt ingatlanbefektetésének értékesítése mellett a fővárosban. A tavalyinál 12 százalékponttal alacsonyabb lett idén májusban az ingatlanukat pénzzé tevők aránya Budapesten, azonban az eladókat 27 százalékban így is a korábbi ingatlanbefektetés értékesítése motiválta. 26%-ban pedig nagyobb ingatlanba költözés miatt váltak meg otthonuktól az ügyfelek. A leggyakoribb eladási ok vidéken az örökség értékesítése, de magas, 24%-os arányban döntöttek lakásuk, házuk eladása mellett kisebb ingatlanba költözés miatt a tulajdonosok.

Átalakultak a vevői preferenciák a hazai ingatlanpiacon. Mindamellett, hogy a vevők jóval megfontoltabbak és egyre alaposabban megvizsgálják az ingatlanok energetikai jellemzőit, a várt, nagyobb mértékű árcsökkenés elmaradása miatt mégis kénytelenek voltak lejjebb adni az igényeikből a fővárosban. A korábbiakkal ellentétben ugyanis a vevői kereslet középpontjába a nagyon jó állapotúak helyett a jó állapotú ingatlanok kerültek, a budapesti eladások közel fele, 47%-a tartozott ebbe a kategóriába. Az ország többi területén szintén markáns 34-43%-ban döntöttek az ügyfelek a jó minőségi kategória mellett. A legfőbb vevői motiváció 30%-ban a befektetési célú vétel volt a fővárosban, ahol átlagosan 78,7 millió forintot költöttek ingatlanra e célból a vevők. Számottevő, 23%-os arányban vásároltak maguknak első otthont is az ügyfelek, akik első lakásra közel 40 millió forintot szántak a fővárosban. A legnépszerűbb vásárlói motiváció vidéken a nagyobb ingatlanba költözés volt, átlagosan 50,1 millió forint volt az erre fordított összeg.

3 érdekes adat

• Utoljára tavaly júniusban becsült 10 000 feletti ingatlanpiaci tranzakciószámot a Duna House.
• Vidéken meghaladta a 30-at, a fővárosban 40 millió forintra nőtt az első lakásra fordított összeg.
• A tavalyi 42%-ról 30%-ra csökkent az ingatlanbefektetésüket pénzzé tevő tulajdonosok aránya a fővárosban.