A népszerű gyógy- és élményfürdők vonzáskörzetében pörgött leginkább a nyugat-dunántúli ingatlanpiac, a Hévíz- Zalakaros- Kehidakustány trió a népességre vetített tranzakciószámok arányát tekintve országos szinten is kiemelkedően teljesített. A térségben a legtöbb adásvételt Győrben kötötték és Sopronnal együtt itt lehetett legdrágábban ingatlanhoz jutni. Az országrész vándorlási többlete figyelemre méltó.
Az Otthon Centrum becslése szerint tavaly országosan 154 ezer ingatlanpiaci tranzakció köttetett, melyből a nyugat-dunántúli régió nagyjából 10 százalékkal vette ki a részét, ami a hat országos régió közül a legalacsonyabb érték. Ez azonban nem meglepő, hiszen ez a terület népességszámát tekintve a Dél-Dunántúl után az ország második legkisebb lélekszámú régiója. A Nyugat-Dunántúl három megyét, Győr-Moson-Sopront, Vast és Zalát öleli fel, a legtöbb adásvétel természetesen a térség legnagyobb városaiban történt. A tavalyi becsült adatok alapján Győrben köttetett a legtöbb tranzakció, kicsivel több, mint 2000 esetben, amelyet Szombathely (1500), Sopron (1000), valamint Nagykanizsa és Zalaegerszeg követett (750). Ezen kívül még Mosonmagyaróvár emelkedett ki több, mint 500 adásvétellel.
Népességarányosan 13-20 ezrelék között alakult az említett városok tranzakciószáma, ami megfelel az országos átlagnak, egyedül Mosonmagyaróvár maradt le valamivel 13,4 ezrelékes értékével. A régió településszerkezete elaprózott, sok kis település alkotja, ezért népességarányosan csak az ezer főnél nagyobb településeket vizsgálta az Otthon Centrum.
Ebben a szegmensben a kedvelt fürdő- és üdülőhelyek voltak a legerősebbek, amelyek az országos átlagból is kiemelkedtek – árnyalta a nyugat-dunántúli adatokat Soóki-Tóth Gábor elemzési vezető. A forgalom Kehidakustányban volt a legerősebb 63 ezrelékkel, de Zalakaroson és Hévízen is kiemelkedő értéknek mondható a 40 ezrelék körüli adásvétel, míg Keszthely népességarányosan 20 ezreléket ért el 2021-ben az Otthon Centrum becslése alapján.
Vándorlás tekintetében kiemelkedő a régió. Pest megye után évről évre ide költöznek a legtöbben, ami meglátszik a vándorlási adatokon is. A régióban – a legutóbbi, 2020-as adatok szerint – egyetlen járás értéke sem süllyedt -5 ezrelék alá. A legnagyobb vándorlási többlet a győri agglomerációban, a Téti járásban alakult ki, majdnem 13 ezrelékkel, míg a Pannonhalmi járás 8 ezrelékes vándorlási pozitívummal büszkélkedhet 2020-ban. Szintén erős volt Keszthely és környéke a maga 9,2 ezrelékével, sorolta a további adatokat a szakember.
Árak tekintetében Győr és Sopron osztozik az első két helyen: ez nem meglepő, hiszen a két város országos viszonylatban is rendre a top öt legdrágább megyei jogú város között végez. Téglalakások esetében Győr a drágább majdnem 500 ezer forinttal, míg a panelek és a használt házak esetében Sopron a favorit négyzetméterenként 468 és 372 ezer forinttal. A két városban nagyjából hasonló árakkal találkozhatnak a vevők.
Szombathely és Zalaegerszeg rendszerint 100 ezer forinttal olcsóbb ennél, míg Nagykanizsán a négyzetméterárak akár 40-50 százalékkal is kedvezőbbek. A városban jellemzően 250 ezer forint körül alakult mindhárom használt lakástípus négyzetméterára 2021-ben. Ezekkel az árakkal – Salgótarján után – az egyik legolcsóbb megyei jogú város Kanizsa.
A régió kisebb települései közül az agglomerációs települések tudják felvenni a versenyt a nagyokkal, így például Győrújbaráton a használt házak négyzetméterára 381 ezer forint volt, ami meghaladta a győri értéket, míg Fertőrákos 310 ezer forintos átlagértéke a soproni árszintet közelítette meg.
A térségben kevés az ingatlant vásárló külföldi, akik vannak, azok viszont Zalaegerszeg és Kanizsa környéki kistelepüléseken vettek családiházat. Az itt vásárló összes külföldi fele német állampolgárnak mondta magát, akiket valószínűleg a közelben található gyógyfürdők és az alacsony ingatlanárak vonzották az említett városok környékén található falvakba.