Az e-cigaretta és az alternatív nikotin- és dohánytechnológiák megjelenése egyértelmű megosztottságot hozott létre mind a tudományos, mind a politikai közösségeken belül. Az egészségügyi szakemberek, politikusok, döntéshozók folyamatos szakmai vitában állnak ezen új technológiák ártalomcsökkentő jellegének kérdésében. A 2021. december 7-8. között virtuálisan megrendezett E-cigarette Summit eseményének fókuszában az alternatív füstmentes technológiák ártalomcsökkentő mivolta és orvosi eszközként történő befogadásának lehetősége állt.
Az Egyesült Királyságban megfigyelhető szakmapolitikai irányok az elmúlt években sokat változtak. Az ártalomcsökkentés területén a szigetország az élen jár - legutóbbi intézkedésével miszerint az e-cigarettákat és más inhalációs nikotintartalmú készítményeket a szigetországban hamarosan orvostechnikai eszköznek minősíthetik,- így nem csoda, hogy a londoni szervezésű konferencia központi témája az e-cigaretták jövője volt.
A legfrissebb eredmények szerint az Egyesült Királyságban a 2,4 millió főből 1,3 millió dohányos váltott sikeresen valamilyen füstmentes alternatívára. Clive Bates, az ASH (Action on Smoking and Health) egykori igazgatója szerint az 1,2-1,3 millió hagyományos dohánytermékekről leszokó személy kiemelkedően jó eredmények számít.
Ehhez kapcsolódóan Deborah Arnott (Action on Smoking and Health, ASH) és Clive Bates között kialakult párbeszédben a marketing korlátozásának témáját vitatták. Bates szerint, mivel a cigarettánál potenciálisan kevésbé ártalmas eszközök a közjót szolgálják, - azok számára, akik nem szoknak le a hagyományos dohánytermékekről -, szükség van a megfelelő tájékoztatásra a dohányzók elérése érdekében, addig Arnott a reklámszabályok szigorítását látja megoldásnak ahhoz, hogy az alternatív eszközök csak a felnőtt dohányzók körében váljanak ismertté, hiszen ezek a technológiák kizárólag számukra jelenthetnek alternatívát a hagyományos dohánytermékekkel szemben. Az viszont már egy korábbi nemzetközi felmérésből kiderült, - amely a felnőttek információval való támogatottságát és a füstmentes alternatívákhoz való hozzáférését elemzi -, hogy a válaszadók 79% -a úgy gondolta, hogy azoknak a felnőtt dohányosoknak, akik egyébként tovább folytatnák a dohányzást, megfelelő tájékoztatást kell biztosítani a füstmentes alternatívákkal kapcsolatban, hogy pontos információkkal rendelkezhessenek ezekről.
Ugyancsak a cigaretta füstmentes alternatíváinak szigorúbb korlátozása ellen érvelt a konferencia több előadója is, ugyanis szerintük a további megszorítások a fejlesztések kárára és a tudás felhalmozására mennének: az újítást a jelenlegi szinten befagyasztanák, és a kutatásokat is visszavetné. Dr. Konstantinos Farsalinos, akadémikus kutató az e-cigarettákat érintő kutatások kapcsán vizsgálta azokat a logikai elhajlásokat és félreértéseket, amelyek jelenleg a szakpolitikai döntéseket befolyásolják. Farsalinos szerint a brit orvosi és gyógyászati eszközök szabályozásáért felelős szerv (MHRA) nem pontosan érti az e-cigaretták szerepét a felhasználók életében, hanem egyszerűen egy nikotinadagoló eszközként kezeli azt. Úgy gondolja, hogy szükséges a füstmentes technológiák evidenciákkal bizonyított kedvező hatásait is elismerni. Összegzésképpen elmondta, hogy az orvosi bizonyítékok szelektív felhasználása helyett őszinte szakmai kommunikációra van szükség.
Összességében az idei E-cigarette Summit konferencia számos előadója gondolja úgy, hogy az alternatív füstmentes technológiáknak van létjogosultsága a dohányzás okozta ártalmak csökkentésében, és a kapcsolódó kutatási evidenciákat figyelembe kell venni ezen technológiák szabályozásában, hiszen számos független vizsgálati eredmény áll ma már rendelkezésre. Ezen felül a fogyasztók hiteles tájékoztatása is fontos, hogy a szükséges információk birtokában felelős döntést tudjanak hozni akkor, amikor az alternatív technológiára való váltást mérlegelik a hagyományos dohánytermékek használatának folytatásával szemben.
A szigetországban zajló szabályozási folyamat a világ számos országa számára szolgáltathat fontos közvetett bizonyítékot és tapasztalatot a dohányzási ártalom mérséklésével és a cigaretta visszaszorításával szemben – különösen egy olyan európai társadalmi közegben – hangsúlyozta Dr. Debbie Robson, a King’s College London Pszichiátriai, Pszichológiai és Idegtudományi Intézetéhez tartózó Nemzeti Addikció Központ senior munkatársa – ahol 100-ból 91 fő valamiért nem szokik le a dohányzásról.